Windisch Judit
Windisch Judit

Két éve is látszott már, hogy Orbán Viktornak szűkös a belpolitikai tér, és európai szerepálmai vannak, a magyar miniszterelnök személye azóta szimbólummá vált a nemzetközi politikában is. Ám sem a NATO-ban, sem az EU-ban nem nézik jó szemmel Orbán különutasságát, ez az ország marginalizálódásához vezet. Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával elemeztük várható jövőjét a nemzetközi politikában.

Fontos ponthoz értünk decemberben: az Orbán-rendszer igazi természete mutatkozott meg azzal, ahogyan az ellenzéki képviselőkkel bántak a köztévé székházában, és jellemző volt az is, hogy az esetet követően teljesen elmaradt a politikai oldalakon átívelő szolidaritás – mondja a hvg.hu-nak adott, az előző év eseményeit elemző interjúban Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

Amikor már nincsenek érvek, jön az erőszak.

– mondja az elemző a decemberi fejleményekről. Az Orbán-rendszer mindeddig az erőszak alkalmazásának alacsony szintje mellett volt képes építeni magát, gyengíteni az ellensúlyait. Ez a példátlan eset viszont

morálisan alááshatja a demokrácia látszatát továbbra is fenntartani akaró kormányzatot. Az MTVA-ban készült felvételek ugyanis egy igazi autoriter rezsimet idéztek.

Az ellenzék decemberi fellépése pár napig zavart okozott, a kormányoldali média egyszerre reagált hisztérikusan a parlamenti akciókra és a tüntetésekre, és közben próbálta bagatellizálni is azokat. Az Orbán-kormány kommunikációja annak ellenére nem kezelte jól a helyzetet, hogy az újabb kétharmados győzelmet hozó választások után pár hónappal nem kellene pár néhány ezres tüntetésnek zavart okoznia.

A korlátlan hatalom érzéséhez párosuló arrogancia nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy idáig fajultak az események. Az arrogancia a Fidesz legsebezhetőbb pontja, szükségtelenül túlreagálnak bizonyos ügyeket, holott a társadalmi támogatottságuk és a rendszer stabilitása alapján ez szükségtelen volna – mondja Krekó.

Már nem fontos a kisember

Krekó úgy látja, a tüntetéshullám nem lesz rendszerdöntő, de okozhat kellemetlenséget a kormánynak. A szomszédos, Magyarországnál kisebb Szerbiában több mint egy hónapja zajlanak a kormányellenes demonstrációk, jóval több tüntetővel, de Vucic elnök hatalma nincs veszélyben. Romániában is hónapokig voltak hatalmas kormányellenes tüntetések az elmúlt években, melyek nem vezettek érdemi politikai váltáshoz. (Az már csak érdekes egybeesés, hogy Macedóniában 2012-ben voltak hasonló atrocitások, és utána a Gruevszki-rezsim tovább keményített.)

A tüntetések üzenete azonban fontos, mint ahogy a túlóratörvény szimbolikája is, hiszen a Fidesz szembemegy az elmúlt évek „multiellenes”, szuverenitást hangsúlyozó, a munkavállalók és „keményen dolgozó kisemberek” érdekeinek védelmét hangoztató politikájával.

Krekó Péter
©

Az előválasztás nem hoz csodát az ellenzéknek

Az ellenzéki pártok a választás óta most először viselkedtek ellenzékként, most nem csak beszéltek az összefogásról, hanem meg is valósították. Ráadásul a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok össze tudták adni a lehetőségeiket: a parlamenti képviselők obstruáltak, és bementek az MTVA épületébe, a parlamenten kívüli pártok (Momentum, MKKP) pedig az utcai demonstrációkra mozgósítottak. Minden politikai szereplő úgy érezte, valamit tennie kell.

Ez a versengve együttműködés az ellenzék megerősödésének receptje lehetne, ami javíthatná a szereplést az EP- és később az önkormányzati választásokon. A legutóbbi, az ellenzék előretörését eredményező lengyel önkormányzati választást is hasonló, ügyekre fókuszáló közös fellépés előzte meg.

©

Az ellenzékkel szembeni elvárások emelkedése azért vissza is üthet: csalódottsághoz vezethet, ha a tiltakozás nem folytatódik valamilyen formában (például tömeges sztrájkok, parlamenti bojkott, nagy tüntetések), vagy ha a közmédiában történt normasértés és a „rabszolgatörvény” napirenden tartása helyett elmerülnek az összefogásról való beszélgetés mocsarában. És az utóbbira egyébként tökéletesen alkalmas az előválasztás és a főpolgármester-jelölt körüli vita; a baloldali-liberális ellenzéki pártok amúgy hajlamosak a politikai üzenetek, azaz a tartalom helyett a politika procedurális-technikai aspektusaival untatni a választókat, és Krekó szerint az előválasztás ezért önmagában nem is növeli a Fidesz legyőzésének esélyét.

Orbán pozíciója a tét

Az elemző már az országgyűlési választást megelőzően úgy látta, hogy Orbán Viktor a szűkösebb belpolitikai teret kinőve európai szerepre tör. A kérdés, hogy az EP-választás után milyen pozíciót sikerül elfoglalnia.

Orbán Viktor európai karrierjéről három dolgot szögezett le most a PC elemzője:

  • A magyar kormányfő a szélsőjobboldal erősödésében bízva akar mainstream európai politikussá válni.
  • Úgy látja és láttatja magát a populista jobboldal vezérének, hogy közben taktikai okokból marad az Európai Néppártban, és az esély is kicsi arra, hogy kidobják onnan. Vagyis alapvetően a centrumot akarja átformálni.
  • Bár Orbán rosszfiút játszva szeretne önálló tényező lenni az uniós tárgyalóasztalnál, valójában azt éri el, hogy az EU-n belül az orosz-, kínai- és törökbarátság, a NATO-n belül pedig a túlzott oroszbarátság miatt marginalizálódik.

Miközben a Fidesz szerint a migráció, illetve a „68-as elit elkergetése” a 2019-es európai parlamenti választás fő tétje, a másik oldal az euroszkeptikus erők megerősödése miatti apokalipszissel riogat. Krekó Péter szerint egyikről sincs szó, nincs ilyen általános tét. A migrációról a nyugati közvélemény sokkal árnyaltabban gondolkodik, mint ahogy azt a Fidesz láttatja, de még a nyugati szélsőjobboldali politikusok is visszafogottabbak Orbánnál a menekültválság kérdésében.

A Fidesz virtuális valóságot épít, amellyel itthon mozgósíthatja híveit.

©
Orbán a radikális jobboldal megerősödésében bízik, a gyökeres átalakulástól ugyanis azt reméli, mainstream európai politikussá válik – mondja Krekó. „Rövid távon nem látom, hogy ez bekövetkezne” – mondja. Tény, hogy az európai politika sok szempontból az Orbán érdekeinek megfelelő irányba változik, de nem az általa vizionált tempóban. Egyes országokban valóban erősödnek a populisták, az euroszkeptikus frakciók gerincét adó britek viszont kiléptek az EU-ból, emiatt Krekó szerint a jelenlegi előrejelzések alapján a szélsőjobb és szélsőbal erők aránya nem haladja majd meg a 30 százalékot. Ezt egy párizsi terrortámadáshoz hasonló kataklizma boríthatja fel.

A fenyegető szimbólum

A magyar miniszterelnök már most is az európai populisták vezetőjének látja és láttatja magát, ez az ő igazi hátországa, a legradikálisabb euroszkeptikus politikusokkal van egy platformon. „Nem kis részben erről szólt a nyári milánói Orbán–Salvini-találkozó is, hogy megmutassa, ő egy igazi politikai idol abban a közegben, és van B-terve arra, ha a Néppártból kiebrudalják” – mondja Krekó Péter.

A kormányfőn a nyoma sem látszik annak, hogy félne a 7-es cikkely szerinti, Magyarországgal szembeni uniós eljárás megindítása miatt, ettől csak erősödik az euroszkeptikus retorika itthon – mondja Krekó, aki azt érzékeli, Orbán az európai politikában a maratonpályán akar sprintet futni, de ez így nem fog menni.

Az Európai Néppárt nem vállalja fel büszkén a Fideszt, ám Krekó szerint igen kicsi az esély arra, hogy a választás után kizárják a pártcsaládból. Részben azért, mert súlya elérheti a néppárti frakción belüli 10 százalékot is, részben pedig azért, mert

Orbán fenyegetésként használja a szélsőjobbos szimbólum szerepét. Azt érzékelteti, hogy ha kizárják, felépít egy akkora euroszkeptikus blokkot, amellyel komoly bajt okoz az európai középjobbnak.

A CEU elüldözése miatt sem állítják már a szőnyeg szélére: bár korábban a Néppárt frakció-, illetve már listavezetője, Manfred Weber is kiállt az egyetem mellett, a távozást beárazták. A politikai botrányok természete ilyen: amíg függőben van a kérdés, lehet harcolni, miután viszont eldőlt, lekerül a napirendről. A Néppárt novemberi, Helsinkiben rendezett kongresszusa óta pedig Orbán mosolyoffenzívába kezdett Brüsszelben, aminek keretében irodát nyit a Fidesz pártalapítványa, és mérsékelt fideszes politikusok győzködik a néppárti képviselőket.

Bármiről is van szó, Orbán Viktor abban bízik, hogy nagy balhé csak egyszer, az elején van belőle, és ha az elül, onnantól az új helyzet válik normálissá, ő pedig megúszta.

Eddig be is jött a számítása.

©

A méret a lényeg

Bár egyesek szerint még nem eldöntött, hogy a Fidesz elnöke hol köt ki a végén, az elemző szerint a miniszterelnök maga is bent tartaná a Fideszt a Néppártban.

Tudja, hogy a legerősebb frakcióhoz tartozni nagy előny az európai politikában, ezért játssza a kettős játékot, és próbálja növelni a Fidesz erejét.

Bár az ellenzéki képviselőkkel történtek miatt a jelentést tevő Judith Sargentini már januárban az EP plenáris ülésére vinné a Magyarországról szóló jelentést, Krekó Péter szerint kevéssé valószínű, hogy végigviszik a 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen. Nem csak a lengyelek vétójára lehet ugyanis számítani: miután több kelet-európai ország attól tart, ő lehet a következő a szégyenpadon, aligha szavazza meg a büntetést.

Krekó szerint el kellene kerülni, hogy a jogállamisági eljárás a Nyugat „bunkósbotja” legyen az új tagállamokkal szemben, a mostani kép viszont éppen ez, holott például Olaszországot is elő lehetne venni Matteo Salvini belügyminiszter emberéleteket követelő menekültpolitikája miatt.

Minden oldalon szimbólum

Orbán Viktor a mainstreamben is szimbólummá, hivatkozási alappá vált, de ott kontraindikátorként: Guy Verhofstadt és Emmanuel Macron is vele szemben politizál. Verhofstadt EP-kampánynak a részévé is vált, ő Orbán korruptságát is emlegeti, aminek sem magyarként, sem közép-európaiként nem feltétlenül örülhetünk – mondja Krekó.

Orbán nemcsak idolként láttatja magát:

a folyamatos különutas – oroszoknak, kíniaknak, és törököknek kedvező – külpolitikájával a szabad és nem szabad világ közti közvetítőként akar feltűnni, illetve el akarja érni azt is, hogy önálló tárgyalópartnerként tekintsenek rá az unióban, hogy olyan tényező legyen a tárgyalóasztalnál, aki nem követi, hanem felülírja a szabályokat.

Nikola Gruevszki befogadása nemcsak a kelet és nyugat közti választásként, hanem üzenetként is értelmezhető: Orbán meg akarta mutatni, hogy szuverén tényező. Ugyanebbe a körbe tartozik az is, hogy Ukrajna ügyében szembement a NATO-val és az EU-val is, nem mellesleg viszont a kárpátaljai magyarokon csattant Orbán különutassága miatt az ostor.

Komoly fordulóponthoz értünk

Bár Orbán bizonyos kérdésekben lojális az EU-hoz és a NATO-hoz, egyre több kérdésben megy szembe a döntésekkel, vagy hoz az oroszok számára kedvező döntést, így nem csak közvetítő, hanem érdekérvényesítő szerepet is betölt Oroszország és az EU között.

Most jutottunk el arra a pontra, hogy a NATO-tagországokban fel kell tenni a kérdést, kinek az érdekét szolgálja ez a politika.

A Gruevszki-ügyben Orbánnak volt egy árulkodó mondata is, mikor azt mondta, az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel. „De itt természetesen nem az EU-ról vagy a NATO-ról beszélt, hanem Gruevszkiről, aki Oroszország szövetségese is!”

Orbán Viktor és Nikola Gruevszki
©
A fő kérdés, mire föl ez a nagy barátság. Krekó Péter osztja azt a nézetet, hogy a döcögő paksi bővítés miatt kell szívességeket tenni az oroszoknak – van, aki a Gruevszki-ügyet is ebbe a körbe sorolta –, ám miután a projektben Mészáros Lőrinc érdekeltségei is megjelentek, fel kell tenni a kérdést, hogy az oroszbarát politika mennyiben szolgál köz- és mennyire magánérdeket.

Az export, import és beruházási adatokat nézve politikai-gazdasági szempontból nem kifizetődő az oroszbarát politika, miközben hatalmas reputációs veszteséget okoz a szövetségeseink körében.

Következésképp a magyarázatot máshol kell keresni – mondja az elemző.

Néha egészen egyértelmű gazdasági összefonódások rajzolódnak ki Oroszország és az Orbán-kormány elitje között, ennek igenis komoly szerepe van ezeknek a viszonyoknak a magyarázatában, mint ahogy a Törökországgal folytatott viszonyéban is.

©
Marginalizálja az országot

A Political Capital elemzői évekkel ezelőtt Gyurcsány Ferencet is kritizálták, amiért túl közel került az oroszokhoz, de Orbán Viktor hozzáállása semmilyen alapon nem igazolja azt az elköteleződést Oroszország felé, amely nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább ideológiai és rendszerszintű modellekben, döntésekben is megnyilvánul – mondja Krekó.

Nagyon nehéz elérni, hogy Magyarországot kizárják az EU-ból vagy a NATO-ból, NATO-illetékesekkel folytatott háttérbeszélgetések alapján azt látom, nagyon komoly problémák és aggályok merültek fel a magyarok viselkedése miatt – fogalmaz a politikai elemző. Az EU-n belül pedig a döntésekből igyekeznek majd kihagyni a magyarokat. Orbán hiába gondolja, hogy lehet ő rosszfiú, akivel számolni kell, mert egyre több olyan mechanizmus lesz, amely Magyarország marginalizálására irányul.

Az olvasók döntésére bíznám, hogy Orbán lépései mennyire szolgálják a magyar érdekeket. Mintha azt látnánk, hogy a magyar szuverenitásra hivatkozó politika egyre több befolyást enged az orosz, kínai, török érdekeknek, a magyar gazdaságpolitikai nagyságot előtérbe helyező retorika pedig marginalizálja és perifériára szorítja Magyarországot a legfontosabb szövetségesi rendszereken belül.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Töröltek egy posztot, megy is a találgatás a Xiaomi 5G-s telefonjáról

Töröltek egy posztot, megy is a találgatás a Xiaomi 5G-s telefonjáról

Lékai Máté legjobb napja: "Nyertünk és apa lettem!"

Lékai Máté legjobb napja: "Nyertünk és apa lettem!"

RTL Klub: A Veronában tragédiát szenvedett busz sofőrje máig nem kért bocsánatot

RTL Klub: A Veronában tragédiát szenvedett busz sofőrje máig nem kért bocsánatot

Elsüllyedt egy menekülteket szállító csónak, 120 ember tűnt el

Elsüllyedt egy menekülteket szállító csónak, 120 ember tűnt el

Csapatonként havi 116 millió forintot költenek bérekre az NB I-ben

Csapatonként havi 116 millió forintot költenek bérekre az NB I-ben

Az elnökség balhézik, az unió kedélyesen figyeli

Az elnökség balhézik, az unió kedélyesen figyeli