Windisch Judit
Windisch Judit

Továbbra sem tudni pontosan, ki kérte a 400 órás túlmunka bevezetését, van, aki a Mészáros–Garancsi–Szíjj tengelyt sejti a háttérben. Az iparkamarai elnök, Parragh László szerint egyszerűen arról van szó, hogy a Fidesz ajánlatot tett a német multiknak.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

Minden úgy történt, ahogy azt decemberben mondtuk

– mondja a hvg.hu-nak Kósa Lajos fideszes politikus másfél hónappal a túlóratörvény életbelépése után. Kósa ugyanis decemberben arról beszélt, hogy az igazság pillanata januárban mindenképp eljön, "mert az emberek majd azt látják, hogy továbbra is ötnapos a munkahét, két szabadnap van egy héten, fő szabály szerint szombaton és vasárnap. A hónap elején megjön a fizetés, a rendkívüli munkavégzést a pótlékokkal együtt szintúgy kifizetik, tehát amit az ellenzék mondott, abból semmi sem bizonyult igaznak."

Kósa szerint épp ez igazolódott be,

az ellenzék végig hazudott, hiszen a törvénymódosítás keveseket érint, az állításukkal ellentétben nem vonatkozik az orvosokra, a tanárokra, a közalkalmazottakra, a köztisztviselőkre, úgy általában a teljes foglalkoztatottak 85%-ra sem.

Szerinte ugyanígy a hisztériakeltés része volt, hogy nem fizetik ki a munkavállalókat, és az is, hogy az egyéves referenciaidőt nézve heti 48 óránál tovább dolgoztatják majd a munkásokat. Kósa szerint

az is bebizonyosodott, hogy ha valaki nem akar, akkor nem fog túlórázni,

illetve kitart amellett, hogy a törvény fehéríti a gazdaságot, és kellő védelmet ad a dolgozóknak, vagyis szavai alapján sem módosítani, sem visszavonni nem fogják a törvényt.

Kiáltványban támogatott intézkedés

©

A Penny Marketen, illetve a bicskei Magyarmeten kívül nem találtunk olyan szereplőt, ahol bevezették volna a 400 órás túlórakeretet. Utóbbi kis cég üzemi tanácsa a rendszerváltás előtti időket idézve

kiáltványban támogatta a Fidesz által megteremtett lehetőséget.

Még a túlóratörvény hatályba lépése előtt kiderült, Henkel körösladányi gyárában heti 68 órát dolgoztathatják a munkavállalókat. Olyanról persze tudunk, ahol csellel – durvábban szólva jogsértéssel – biztosították be magukat a cégek, és a cafetéria- vagy bérpapíron íratták alá a dolgozókkal, hogy a 400 órás túlmunkát is vállalják, önként.

A Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán szerint nekik is sok munkájuk volt abban, hogy a cégek sorra mondják ki, nem alkalmazzák a 400 órás keretet, de ő is csak néhány olyan multiról tud, ahol komolyan fontolgatták. Annyiban Kósának szerinte igaza volt, hogy

tényleg nem dőlt össze a világ,

de a törvényt továbbra is szakmaiatlannak és a társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja, amelyet szerinte továbbra is vissza kell vonni. Több cégnél csak szóban ígérték meg, hogy nem alkalmazzák a túlórakeretet, így László attól tart, ezt az év második felében – mikor már elült a vihar – csöndben mégis bevezethetik. Az ellenzéki képviselők hétfőn a Suzuki-gyárhoz vonultak a túlóratörvény, illetve egy, a szakszervezeti titkári posztot elvállaló dolgozó elbocsátása miatt, ám a cég azt közölte, ők a korábbi, 250 órás keretet sem használták ki.

Bár a szakszervezeti konföderációk a túlóratörvény miatt hirdették meg az országos sztrájkot – ez elmaradt –, jól látszik, hogy helyben a dolgozókat nem ez, hanem a saját bérük érdekli.

László Zoltán is elismeri: minden cégnél a bérek miatt alakult ki sztrájkhelyzet. Azonban azt mondja, a túlóratörvény miatti tiltakozás teremtette meg a "lelkületet" ehhez.

©

Ezt cáfolja Csalogány György, az Audi szakszervezetének egyik vezetője, aki azt mondta,

a munkabérek miatt alakult ki náluk a sztrájkhangulat, ehhez az országos tüntetéseknek semmi köze.

Ki kérte?

Bár Palkovics László miniszter egy azóta már finomított interjúban azt mondta, gazdasági szereplők kérték a 400 órás keretet és a 36 hónapos elszámolást, továbbra sem tudni pontosan, valójában ki kezdeményezte az országos tüntetésekkel, ellenzéki összefogással és a Fidesz népszerűségének esésével járó lépést.

A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László még novemberben a HVG-nek azt mondta,

a nagyobb ipari, beszállítói körbe tartozó cégeknél hozhat majd kedvező változást

a módosítás, hiszen szerinte

elsősorban ezeknél a versenyképes cégeknél tapasztalható szakképzett munkaerő hiányán hivatott javítani a módosító javaslat,

de abból a szektorból sem hallani, hogy kihasználnák a lehetőségeit.

László Zoltán azt mondja, hazai és nemzetközi kapcsolataikat bevetve érdeklődtek a multik vezetésénél, de senki sem tett még csak utalást sem arra, hogy ezt ők kezdeményezték volna. Így ő inkább az építőipart sejtette a háttérben, szerinte nekik van erre nagy szükségük.

Ez nem elrugaszkodott elképzelés, tekintettel arra, hogy a kormányfővel igen jó viszont ápoló Mészáros Lőrinc és Garancsi István is érintett, ráadásul az állami beruházásoknál sem árt a tiszta helyzet.

©

Az építőipari szakszervezet vezetője azonban nem igazán értette, miért őt keressük a túlóra miatt. Miután minden vállalat önállóan dönt, így általános képe nem volt, de szerinte a szektorban már amúgy is dolgoztak 400 órát az emberek, és ezt kifizették nekik zsebbe vagy megkapták prémiumként. (Az már más kérdés, hogy innentől legális lehet a túlóra – a szerk.) Ő a 36 hónapos elszámolási keretet nem tudja elfogadni, szerinte az nagyon sok lehetőséget ad a csalásra a gyorsan felszívódó cégek miatt.

Garancsi cége válaszolt, Mészárosé nem

Tovább kerestünk az építőiparon belül, megkerestük Garancsi István, Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégét, hogy ott alkalmazzák-e a 400 órás keretet, illetve a cég tulajdonosa kérte-e Orbán Viktor miniszterelnöktől vagy a kormány bármely tagjától a változtatást.

Garancsi cége, a Market azt írta,

a Market Csoport állományát a kérdés nem érinti. Cégcsoportunk foglalkoztatási rendszere jól működik, természetesen folyamatosan figyeljük munkavállalóink elégedettségét. Ezzel kapcsolatos felméréseink bizonyítják, hogy nem indokolt jelentősen eltérni az eddig bevett gyakorlattól.

Arra nem válaszoltak, Garancsi szóba hozta-e Orbánnál a témát. A Duna Aszfalt azt válaszolta,

jelenleg nem alkalmazzák

a túlórakeretet, arra pedig, hogy év közben ez még előfordulhat-e, azt írták,

cégünk az építőipar speciális területén működő vállalat, ahol a tevékenységeink időjárásfüggőek (télen, esőben nem végezhetőek a feladataink). Ezért ez nálunk opcionális lehetőségként merülhet csak fel. Amennyiben a munka mennyisége igényelné, továbbá az időjárás lehetővé tenné, elsősorban a téli leállás munkaóráit és az Ágazati Kollektív Szerződésben lehetőségként felmerülő 300 óra túlmunka ledolgozását biztosítjuk. Ha ez nem lenne elég, akkor elgondolkodunk az alkalmazásán.

Arra számítanak, ha lehetőséget adnak a megemelt túlmunkára, várhatóan lesznek olyan dolgozók, akik élnek a lehetőséggel, a több pénz miatt. Azt írták, Szíjj László nem kezdeményezte a törvény módosítását.

A Mészáros és Mészáros Kft.-t is megkerestük, de bő két hete nem kaptunk választ.

Parragh szerint magánakció volt

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László az Azonnalinak korábban arról beszélt, egyetért a túlóratörvénnyel,

de nem tartja jól előkészítettnek, és néhány pontján kellően átgondoltnak.

A hvg.hu-nak most azt mondta, életszerűtlen a 400 órás túlórakeret általános alkalmazása, a Fidesz rengeteg konfliktust megspórolhatott volna, ha előtte 2-3 kávét megiszik a szakszervezetekkel.

Bölcsebb lett volna a folyamatot egyeztetni, nem került volna sok munkába. Az más kérdés, hogy szakszervezeti oldalon nem nagyon van kivel tárgyalni.

Parragh szerint a 400 órás túlórakeret legfeljebb a dolgozók 5-10 százalékát érinti majd, egy-két év kell ahhoz, hogy a valós hatás látsszon, azonban az közel sem akkora, mint amekkora tüntetések voltak miatta.

Ezzel talán azt hiszik, hogy fogást találtak a kormányon, de keserű lesz a csalódásuk.

Azt mondja, a munkaadó „drágán megfizeti” a 400 órás túlórakeret alkalmazását, ügyes munkaszervezéssel vagy munkaközvetítő útján alkalmazott dolgozókkal olcsóbban jöhet ki. Kérdésünkre, hogy ezt a módosítást ki kezdeményezte, Parragh azt mondta,

senki, ez egy üzenet volt a német nagytőkének, hogy megéri Magyarországon befektetni.

Parragh szerint életszerűtlen a felvetés, hogy az építőiparnak kedvezett volna a Fidesz, ott ugyanis valóban nagyon kockázatos túldolgoztatni az embereket.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Befejeződött a vizsgálat: Trumpék nem játszottak össze az oroszokkal

Befejeződött a vizsgálat: Trumpék nem játszottak össze az oroszokkal

Megtarthatja az ötmilliót a Szögi Lajost meglincselő férfi?

Megtarthatja az ötmilliót a Szögi Lajost meglincselő férfi?

Nem túlzás: tényleg csupakijelzős lesz az Oppo új telefonja

Nem túlzás: tényleg csupakijelzős lesz az Oppo új telefonja

Ilyen még sosem történt: 45 percen át esett a mesterséges eső Srí Lankán

Ilyen még sosem történt: 45 percen át esett a mesterséges eső Srí Lankán

Orángutánkölyköt akart kicsempészni Baliról egy orosz férfi

Orángutánkölyköt akart kicsempészni Baliról egy orosz férfi

Helikopterrel, egyesével mentik ki a bajbajutott norvég luxushajó utasait a viharos tengerről

Helikopterrel, egyesével mentik ki a bajbajutott norvég luxushajó utasait a viharos tengerről