Magyarországon a nem jogi elismerésének folyamatát Magyarországon nem- és névváltoztatásnak nevezik a hivatalok, de jelenleg a transznemű embereknek nincs lehetőségük arra, hogy nevüket és nemüket nemi identitásuknak megfelelően megváltoztassák. A magyar állam ugyanis felfüggesztette a kérelmek elbírálását, az eljárásnak pedig eleve nincs jogi szabályozása – írja a 168 Óra.

A lap Hidasi Barnabással, Orbán Krisztina Kolossal, a Transvanilla Transznemű Egyesület vezetőivel, illetve Bodrogi Beával, az egyesület jogászával beszélgetett. Meggyőződésük szerint a nem jogi elismerése az egyén önrendelkezési joga, az ehhez kapcsolódó eljárásnak pedig gyorsnak, átláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie. Az eljárás azonban nem ilyen, jogi szabályozás híján teljesen átláthatatlan a folyamat.

A magyar állam tavaly júniusban visszamenőlegesen felfüggesztette a név- és nemváltoztatási kérelmeket, egyelőre pedig hivatalos válasz sincs arra mikor és mi várható az ügyben. A kérelmek elbírálási folyamata áll, a kérelmezők pedig várnak. Az egyesület ezért a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A nyári felfüggesztést az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal magyarázta, hogy az Európai Unióban 2018. május 25-től életbe lépett GDPR, amely a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozza. A kérelemhez szükséges szakvélemények pedig olyan adatokat tartalmaznak (például egészségügyi állapotra vonatkozóan), amelyeket az elbírálási folyamatban résztvevők nem jogosultak megismerni – hangzott az indoklás. Az Emmi ezért határozatlan ideig nem ad ki engedélyt.

Az eljárást itthon egy kormányrendelet szabályozza, de ez kiegészítésre szorul, mert abban csak annyi szerepel, hogy az anyakönyvi szerv a nem megváltoztatásáról és az utónév módosításáról az egészségügyi szakvélemény beérkezését követő 8 napon belül értesíti az anyakönyvvezetőt, aki az anyakönyvben átvezeti a változást.

Nyolc ember kérelmét már elküldték Strasbourgba, de több körben összesen 30 kérelmező ügyét továbbítják a bíróságnak. Ha az EJEB megállapítja, hogy Magyarország jogot sértett, akkor talán motiváltabb lesz abban, hogy hozzon jogszabályt az ügyben.