Lovász László segélykiáltása: „Mi nem tudunk Bécsbe költözni. A magyarok támogassák az MTA-t!”

Lovász László segélykiáltása: „Mi nem tudunk Bécsbe költözni. A magyarok támogassák az MTA-t!”

Utolsó frissítés:

Dercsényi Dávid Szerző:

Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

„Mert csak” – ezzel az érveléstechnikájával találta magát szembe az MTA, amikor a kormányt arról kérdezte, miért kell leválasztani a kutatóintézeti hálózatát és létrehozni egy újat. Az MTA nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amin kiderült, mi a különbség a CEU és az MTA között, és miért nem kéne Michelangelónak asztalokat ácsolnia.

Sajtótájékoztatót tartott a nemzetközi sajtónak az MTA, az angol nyelvű eseményen az MTA vezetése (Lovász László elnök, Török Ádám főtitkár és Szathmáry Eörs, az MTA tagja) tájékoztatta a sajtót a kialakult helyzetről. Lovász László matematikus, MTA-elnök a híres 54 perces véleményezéses történettel indít: ennyit időt kapott az MTA, hogy véleményezze a költségvetésének harmadát elvevő törvényjavaslatot.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, ma tartja a Parlament a némileg megváltozott elképzelést leképező törvényjavaslat általános vitáját. Lovász sorolta az MTA számait: 365 tagja van az Akadémiának és 17 ezer tagja van összességében a teljes szervezetnek. Az akadémiai kutatóhálózatnak 3000 kutató tagja van, összesen 5000 embernek ad munkát.

„Nagyapaként jól ismerem a gyerekek érvelését”

Lovász ismertette a negyvenvalahány oldalas törvényjavaslat lényegét is: létrehozná az Eötvös Loránd Kutatóhálózatot, és elvenné a hálózatot az MTA-tól. A vezető testületben 6 tagot delegálhatna a kormány, és az MTA is, a tagokat a miniszterelnök nevezne ki. A kutatóhálózat hozzá kellene férjen az MTA infrastruktúrájához, és a törvény nem garantálná a normatív támogatást a kutatóknak.

©

Lovász szerint belátták, hogy a kutatóintézeti hálózati rendszer javítható, de arra egyszer sem kaptak választ a kormánytól, miért kell leválasztani a hálózatot az Akadémiáról. Ehelyett csak annyit hajtogatott a kormány, hogy nem jó az innovációs teljesítmény, de nem vázolt fel stratégiát a javítás érdekében. Az MTA-nak viszont jó érvei vannak, miért kéne megtartania: jó minőségellenőrzési rendszert alakított ki, jól hasznosulnak a szinergiák, a kutatóintézetet megismerték, és jól csengő "márkanév" lett a tudomány világában. Ennek a hírneves külföldi kutatók elérésében, megnyerésében és a pályázásban is szerepe van. A leválasztás pedig tulajdonjogi zűrzavart teremtene – vélte az MTA vezetője.

És milyen érveket hallott eddig a kormánytól az MTA a leválasztásra?

"Nagyapaként jó ismerem a gyerekek érvelését: Mert csak. Túl kéne ezen lépni talán"

– mondja Lovász mosolyogva.   

Az MTA fél a kormányzati befolyásolástól, úgy véli, az új infrastruktúra erősen a politika alá lenne rendelve. Attól is fél, hogy az alapkutatások finanszírozása sincs garantálva – ez egyedülálló Európában, így pedig azokat a kutatásokat, amelyek nem találkoznak a kormány szándékaival és érdekeivel, nehezebb lesz finanszírozni.

A kormány nem segített kialakítani a bizalmat

A kormány húzásai nem segítették a bizalom kialakulását, hiszen bármilyen rendszer jól működik, ha a felek bíznak egymásban. De az 54 perces határidő sem bizalomépítő gesztus volt, a kormány felől érkező zsaroló tónusa sem segített, ahogy az sem, hogy a benyújtott törvényjavaslat a felét sem tartalmazza a kormány és az Akadémia közötti tárgyalások alatt kialkudtaknak – emelte ki Lovász.

És az sem segíthette a bizalom kialakulását, hogy a kormány még teljesen más mondott egy évvel ezelőtt: Palkovics László (ahogy az MTA frakcióvezetőknek eljuttatott levelében írja) egyébként 2018. június 15-én a következőket mondta az MTA rendkívüli elnőkségi ülésén: "A kormány nem akarja csökkenteni az Akadémia költségvetését, nem akarja átvenni az akadémiai kutatóintézeteket, és átadni sem az egyetemeknek, a továbbiakban is az Akadémia autonóm döntése marad, hogy ezeket az intézeteket hogyan kívánja a jövőben menedzselni. A Kormány nem akarja, hogy az Akadémia kutatóintézetei csak azokkal a tudományterületekkel foglalkozzanak, amelyek a technológia és innováció területei közé sorolhatóak. A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez más országokban megtörtént – leválasztásra kerüljenek”.

©

Összefoglalva: már most több kiváló kutató elhagyta az országot, a tervezett átalakítás káros és az európai kutatásfinanszírozási rendszerrel sem egyeztethető össze. Emellett a kutatási szabadság alkotmányos elvét is sérti – sorolta az MTA vezetője, aki szerint a kormányzati kontrol és a hálózat nevének megváltoztatása nem fog javítani az innovációs teljesítményen. Ráadásul az így kialakuló kormányzati befolyású rendszer rossz, de követendő példa lehet más országoknak is.

Ezt lehet tenni

A sajtótájékoztatón ezután a külföldi média kérdései következtek. Mi maradt, mit lehet tenni? – érkezett az első. Lovász László válaszában arról beszélt, fontos lenne, hogy a kutatók feltételei ne romoljanak tovább, de kiemelte azt is, hogy az MTA-nak erős külföldi kapcsolatai vannak, erre pedig építeni szeretnének. "56 után újabb hulláma jöhet el a kutatók távozásának" – reagált a kérdésre Török Ádám.

Milyen területek sérülhetnek az átalakítással? – jött a következő kérdés. Ezt inkább nem bolygatná, mert könnyen önbeteljesítő jóslat lehet belőle, mondta Lovász, de szerinte a társadalomtudományok jobban sérülhetnek az átalakítással, mint a természettudományok. Ugyanakkor azok is szenvedhetnek kárt, ha az alapkutatásuk egy része ellehetetlenül. Magyarázatként hozzátette, hogy a társadalomtudományoknál merülhet fel inkább, hogy konfliktusba kerül a politikával, és ezáltal károkat szenvedhet el, bizonyos területek kevesebb forráshoz jutnak.

Kérdezték Lovászt a Manfred Webernek írt nyílt levélről is, az elnök azt mondta, erről csak hallott, de ebben nem volt semmilyen szerepe az Akadémiának.

Kapott-e bármilyen magyarázatot arra, hogy mi a kormány célja az átalakítással? A rossz innovációs teljesítmény inkább kifogásnak tűnik, mondja Szathmáry, a törvényjavaslat szövegében több szó esik a testület ellenőrzéséről, mint az innovációról. Sok kutató hiányzik az országból,

az pedig abszurdum, ha Michelangelónak holnaptól asztalokat kell ácsolnia, mert erre van szüksége az országban.

Túl kritikus volt a kormánnyal az MTA?

Török szerint a kormány félreértelmezi az összehasonlító statisztikai adatokat az innováció terén. Lovász abban bízik, az EU a kormánnyal való tárgyalásai során kifejezi részéről az MTA támogatását, más eszközei nem nagyon vannak. Az Európai Bizottság támogatása is fontos, és ez talán segít elérni bizonyos attitűdbeli változásokat a kormánynál – vélte.

©

Elhangzott egy olyan kérdés is, hogy vajon képes-e az MTA a CEU-hoz mérhető politikai befolyást mozgósítani nemzetközi téren? A mi pozíciónk más, mint a CEU-é, mondja Lovász, ez a legrégibb magyar tudományos intézmény.

„A magyaroknak kéne támogatni minket, a saját országunknak. Mi nem tudunk Bécsbe költözni.”  

A centralizáció minden területen felismerhető a kormányzati igény – mondja Lovász. Az MTA szakértői több kutatásban is kritizálták a kormány politikáját, szakpolitikáját az utóbbi 2-3 évben, ez teremthetett olyan látszatot, hogy az MTA politizál, és elégedetlenséget szülhetett a kormány köreiben – ezek mind eredményezhették a mostani helyzetet.

Hozzászólások