Már csak kicsivel több, mint négy nap van hátra a szavazásig, de Ursula von der Leyennek még mindig bőven van félnivalója. Az Európai Parlament képviselői arról döntenek majd, elfogadják-e, hogy a német védelmi miniszter legyen az Európai Bizottság elnöke, mint ahogy azt az uniós állam-és kormányfők javasolták.

Von der Leyen ellen nagy az ellenállás, ami nem feltétlenül a személyének, hanem annak szól, hogy az Európai Tanács semmibe vette a csúcsjelölti rendszert, és sem Manfred Weber, sem pedig Frans Timmermans jelölését nem támogatták. A néppárti és a szociáldemokrata politikust a Visegrádi Négyek, köztük Orbán Viktor is elutasította. A magyar kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában egyébként arról beszélt, hogy Leyen harmadik volt a listáján.

„Elfogadható megoldást sikerült kialakítani, de ne dobáljuk még a kalapunkat az égre örömünkben” – mondta Orbán.

Csakhogy egyre több jel utal arra, hogy a német politikusnak annál is nehezebb dolga lesz, mint korábban gondolták. Hiába járta ugyanis végig a képviselőcsoportokat, megválasztásához a szociáldemokraták és a liberális Renew Europe is feltételeket támasztottak.

A szociáldemokrata frakció pénteken küldött levelet Leyennek, amiben konkrét írásos vállalásokat kértek a szakpolitikai prioritásokról, mondván, ennek hiányában nem fogják megszavazni.

A Politico értesülései szerint több mint négy oldalon keresztül sorolják a dokumentumban azon pontokat, amelyeknek legalábbis nagy többségében támogatást várnak von der Leyentől. Egyebek mellett szó van ezekben a fenntartható fejlődésről, a klímaváltozás elleni harcról, az EU költségvetéséről, a kül- és a menekültpolitikáról, illetve a jogállamiság és a közös értékek védelméről. Kitérnek továbbá az Európai Bizottságon belüli nemi kiegyensúlyozottság, a 2050-es klímasemlegesség, valamint az albán és észak-macedón uniós csatlakozási tárgyalások idei megkezdésének szükségére is.

Csütörtökön hasonló levélben ismertette feltételeit az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű képviselőcsoport is. Azt szeretnék például, hogy Margrethe Vestager jelenlegi versenyjogi biztos alelnök legyen majd a brüsszeli testületben, azonos rangban, mint a szociáldemokrata csúcsjelölt, Frans Timmermans.

Emellett fontosnak tartják a szankciók kiszabását is lehetővé tévő uniós jogállamisági mechanizmus felállítását, az EU klímacéljainak bővítését, illetve azt, hogy az új szabadkereskedelmi egyezmények kötelező klauzulákat foglaljanak magukban a környezetvédelmi, társadalmi sztenderdeket illetően.

Ursula von der Leyent eddig egyedül saját pártcsaládja, az Európai Néppárt biztosította teljes támogatásáról, ami önmagában nem elegendő a poszt elnyeréséhez. Szakértők szerint a német védelmi miniszter keddi európai parlamenti felszólalása döntő fontosságú lehet a többek szerint szorosnak ígérkező eredményt illetően.

Von der Leyennek a jóváhagyáshoz legalább 374 szavazatra van szüksége a hivatalosan 751, valójában azonban egyelőre csak 747 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer elsüllyesztése miatt nem adja áldását az utolsó pillanatban kiválasztott politikusra.

Amennyiben elutasítanák Ursula von der Leyent, akkor az Európai Tanácsnak harminc napja lesz új jelöltet megnevezni.