Már tíz évvel ezelőtt is eszement zsúfoltság jellemezte az Országos Onkológiai Intézet reggeli folyosóit, ahol hömpölygött a végeláthatatlan tömeg, pedig akkor az intézményt Kásler Miklós vezette – emlékeztetett a 444.hu számára írt cikkében Kunetz Zsombor.) A jelenlegi emberi erőforrások minisztere egyébként 1992-től egészen miniszterségéig vezette az intézetet.)

Az egészségügyi szakember úgy látja, a probléma egyik gyökere, hogy az Országos Onkológiai Intézetben „a legkorszerűbb fejlesztések és tudás mellett ott maradt a XIX. század a maga pavilonrendszerével egyetemben”. Azt ugyanakkor Kásler érdemének tudja be, hogy végrehajtotta az onkológiai szakma központosítását, vagyis a kisebb kórházi ellátóhelyekről a nagyobb centrumok felé terelte az ellátást.

Magyarországon a rákhalálozások száma ennek ellenére még mindig magasabb, mint az 1990-es OECD-átlag, azaz bő 25 éves lemaradásunk van. Ráadásul miközben a daganatos betegek száma évről évre nő, az ellátószemélyzet száma vészesen csökkent, azaz kevesebb onkológus orvosra és szakdolgozóra jut sokkal több beteg – írta.

Kunetz szerint nincs működő népegészségügyi program és valós sem, így a betegek sokszor későn kerülnek az egészségügyi ellátórendszerbe. A késői daganatfelfedezés oka az is, hogy a diagnosztikára is sokszor heteket, hónapokat kell várni: sem radiológusok, sem patológusok nincsenek. Az OEP emellett hosszú éveken keresztül nem engedett be új, korszerű gyógyszereket, ami a betegek számát tovább növelte.

„Ezen körülmények és a XIX. századi pavilonrendszer következménye, hogy az Országos Onkológiai Intézetben reggel külön pankráció után lehet bejutni kezelésre” – jegyezte meg az orvos, aki szerint jelentős átszervezéssel igenis lehetne csökkenteni a nyomáson. Ezek a következők:

• a szakdolgozók számának növelése, hogy tehermentesítsék az orvosokat
• orvosadminisztrátorok és olyan szakdolgozók felvétele, akik tartják a betegekkel a kapcsolatot és képesek felvilágosítani őket a kezelésekről
• pénz a budapesti és az a négy-öt nagy megyei kórház számára, ami elengedhetetlen a korszerű betegellátáshoz.
• működőképes népegészségügyi stratégia, mely cselekvési tervként is szolgál
• szűrőkapacitás növelése.

Hogy ebből mennyit fogad meg a kormány, az erősen kétséges. Hollik István kormányszóvivő mindenesetre ma azt mondta: amennyiben szükséges, az egészségügyi kormányzat lépéseket fog tenni az ügyben.