Törvénymódosítás nélkül egyesével kell átadni Palkovicsnak az egyetemeket

A legegyszerűbben a felsőoktatási törvény módosításával vehetné át szeptember 1-jén Palkovics László miniszter (illetve az ITM) az egyetemek fenntartói jogát Kásler Miklós emberierőforrás-minisztertől, csakhogy addig a parlament nem ülésezik. Így a kormánynak ahhoz, hogy ne lehessen belekötni a folyamatba, más megoldást kell keresnie.

A feladat átadásához elég a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletet módosítása, amely most az mondja ki, az emberi erőforrások minisztere „felel a felsőoktatás irányításáért”. Ezt egy mozdulat átírni, csakhogy a felsőoktatási törvénynek több olyan része van, amellyel ez a módosítás ellentétbe kerülne. Például itt van ez a mondat:

Az állam nevében a fenntartói jogokat – ha törvény másként nem rendelkezik – az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. Az oktatásért felelős miniszter a fenntartói jogot megállapodással a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterre ruházhatja.

Utóbbi mondat tavaly került be a törvénybe a Corvinus Egyetem átszervezése érdekében, azonban az "oktatásért felelős miniszter" fogalma a most tervezett változtatással homályossá válik, hiszen a kormányrendeletben külön kell majd választani, hogy ki a közoktatásért és ki a felsőoktatásért felelős miniszter. Ha ez utóbbi az ITM, akkor értelmetlenné válik a törvényben több helyen szereplő, az idézetthez hasonló utalás kettejük együttműködéséről, így ezt összhangba kell hozni.

Túry Gergely

A legsimábban akkor rendezhető a helyzet, ha Kásler Miklós még szeptember elseje előtt egyesével az összes egyetem fenntartói jogát átadja Palkovics Lászlónak a törvényben említett megállapodás keretében. Ha nem, akkor indulhat a vita azon, hogy a rendelet passzol-e a törvényhez vagy sem.

Ilyen megállapodásra még nem volt példa: a Corvinus fenntartói joga ugyan átkerült Palkovicshoz, azonban miután ott jelentősebb átalakítás következett, azt törvénnyel intézték.

Kásler ellenőrzi Palkovicsot?

Jöhet még egy érdekes helyzet: a törvény ellenőrzési és nyilvántartási hatásköröket ad az Oktatási Hivatalnak, amelyet bizonyára továbbra is az Emmi irányít, hiszen a közoktatás nála marad, így viszont az egyik miniszter alá tartozó intézmény ellenőrzi majd a másik miniszter által irányított felsőoktatást. Esetleg külön Felsőoktatási Hivatal jön létre? Ahhoz is jogszabály kell.

Kérdés az is, hogy mi lesz az orvosegyetemekkel és a művészetiekkel, hiszen a jelenlegi szabályozás abból indul ki, hogy az egészségügyért és a kultúráért felelős miniszter azonos a felsőoktatás irányítójával.

Mindebből az következik, hogy a változtatás nem olyan egyszerű, mint ahogy ez az Emmi közleményéből látszik. Az egyébként meglehetősen szokatlan, hogy egy ilyen horderejű változást pusztán egy minisztériumi közleményben kommunikálnak, amire sem az ITM, sem a kormányszóvivő nem erősít rá. A kormánydöntésnek egyelőre nincs nyoma kormányhatározatban.

Palkovics kérte, hadd vigye

Az Emmi közleményéből amúgy kiderült, a váltást Palkovics László miniszter kérte, arra hivatkozva, hogy

az innováció lehetőségeinek birtokában Magyarország versenyképessége jelentősen növekszik a felsőoktatás ITM-be kerülésével.

Palkovics ezzel visszakapta azt a területet, amelyért korábban, még államtitkárként felelt, állítólag a választás óta keringett a pletyka, hogy a miniszter szívesen vinné tovább ezt a területet. Így az általános iskolásokat és a gimnazistákat leszámítva minden diák átkerült Palkovicshoz, aki alá a szakképzés is tartozik. Az átadást bejelentő közlemény óta Palkovics még nem szólalt meg, így pontosan nem tudni, mitől lenne versenyképesebb a felsőoktatás pusztán azzal, hogy átkerül az egész hozzá, azonban korábban egyfajta új irányt már belengetett, méghozzá a Corvinus-modell általánossá tételét.

Reviczky Zsolt

A Corvinus fenntartói jogai előbb az ITM-hez kerültek, majd a MOL és a Richter részvényplakettjeiből létrehozták az egyetemet tulajdonló Maecenas Universitatis Corvini alapítványt. Az ígéretek szerint a magánegyetemmé váló Corvinuson sem járnak rosszul a hallgatók. Palkovics korábban arról beszélt, a cél, hogy 2030-ra a világ 200, Európa 100 legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme közé kerüljön a Corvinus. Arra számítanak, hogy több külföldi hallgató érkezik majd az egyetemre, mint eddig, nekik azonban mindenképpen fizetniük kell majd. A hazai hallgatóknak viszont nem, amennyiben jó eredményt érnek el:

a Corvinuson jelenleg is két típusú hallgató van: állami ösztöndíjas és költségtérítéses, ez ahogy eddig is, ezután is így lesz, és arról, hogy ki melyik kategóriába kerül, továbbra is csak az elért pontszám fog dönteni. Csak az ösztöndíjasok állami helyett alapítványi ösztöndíjban részesülnek

Az új rendszer a 2020. februárjában felvetteket érinti legelőször.

Palkovicshoz nem csak a felsőoktatás kerül át, döntő szerepe volt az MTA megcsonkításában és a kutatóhálózatok elvételében. Itt is változás jöhet: az egyik kutatóintézetben folytatott tárgyaláson a miniszter arról beszélt, a szociológusok a kutatóhálózaton kívüli intézményekhez, valamelyik egyetemhez kerülhetnek. Ezt a kutatóhálózatot irányító testület elnöke, Maróth Miklós nem tartja egy jó ötletnek, kérdés, kinek a szava dönt. Maróth szerint az övé.