Tavalyelőtt, tavaly és idén is több mint 38 ezer munkavállalót foglalkoztatott, illetve foglalkoztat a MÁV-csoport – válaszolta Bangóné Borbély Ildikó erről szóló írásbeli kérdésére Fónagy János miniszterhelyettes. Azt is hozzátette, hogy a vasúttársaságnál a létszámhiány átlagosan nagyjából 2,5 százalékos, ami elsősorban a felsővezeték-szerelői, elegyrendezői és forgalmi szolgálattevői munkakörökben jelentkezik.

Ez azt jelenti, hogy a MÁV körülbelül 950 embert bármikor fel tudna venni.

Fónagy azt is írta, hogy az álláshelyeket toborzással, képzéssel, malamint a pályakezdő diplomás program működtetésével folyamatosan betöltik.

A vasúttársaság – írta – a 2017 és 2019 közötti időszakra középtávú bérfelzárkóztatási programot vezetett be, amely kiszámítható életpályamodellt biztosít a vasutasok számára. A két éve megkötött hároméves bérmegállapodásnak köszönhetően – amely összesen átlagosan több mint 30 százalékos bérfejlesztést jelentett – a munkaerőpiacon folyamatosan javul a cég helyzete.

Megjegyezte azt is, hogy a MÁV társaságai a munkabért terhelő adók csökkentéséből megtakarított bértömeget idén augusztusban a közszolgáltatásban résztvevő kollégák célzott bérrendezésére fordították. Így például az elegyrendezői munkakörben foglalkoztatottak évközi bérfejlesztése elérhette a 10 százalékot.

Zlati Róbertet, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke korábban azt nyilatkozta, hogy az elérhető béreket tovább kellene fejleszteni. A pótlékokkal együtt például egy jegykezelő most bruttó 270 ezret keres, amihez hozzájön a jegyeladások és büntetések után jutalék. Zlati szerint fontos lenne, hogy az alkalmazottak legalább nettó 270-300 ezer forintot kereshessenek.

A HVG emellett megírta, hogy a létszámhiány csupán a MÁV problémáinak egyik oldala. A magyar vasút ugyanis szintén hiányt szenved nemcsak a korszerű új járművekben, de a hatvanas-hetvenes években Dunakeszin gyártott – és az ezredforduló után részben felújított –, hagyományos MÁV-kék vagonokból sincs elég hadra fogható darabja.