Orbán Viktor az ellenzékről: Nem a csatabárdot, egymást ásnák el
percről percre

Orbán Viktor az ellenzékről: Nem a csatabárdot, egymást ásnák el

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Karácsony Gergelyről kiszivárgott hangfelvételen is élcelődött Orbán Viktor miniszterelnök-újraválasztott pártelnök a Fidesz tisztújító kongresszusán, ahol újra megmagyarázta rendszere lényegét és közölte, ha kell, az olasz államhatár egy részének védelmét is átvesszük, ha kell.

Orbán Viktor beszédének legfontosabb gondolatai 10 pontban:

A kongresszusról ebben a cikkünkben olvashat bővebben, ide kattintva pedig talál egy videót arról, mit várnak el fideszesek a pártvezetéstől.

1 2
Sorrend megfordítása

Fegyverbe+

Igazságtalanul nehéz harcot kell vívni, de örülni kell a próbatételeknek, a nehéz ellenfeleknek, és örüljetek, hogy abban az állapotban vagytok, hogy harcolhattok még, és szüksége van rátok a hazának - sorolja Orbán, igazi hadvezérként.

Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindenek fölött, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok - fejezi be Orbán.

©

Egy Gyurcsányból két Gyurcsány lett

Ezt követően az önkormányzati választásokra készülő ellenzék kerül szóba.

Gyurcsány Ferenc mellett már Dobrev Klára is gáncsolja Magyarországot Brüsszelben, ezután viccelődni kezd a Karácsony Gergely és Wittinghoff Tamás kiszivárogtatott felvételein. Ezt taps és nevetés fogadja.

Ezek után saját pártját lelkesíti, arról beszél, hogy ha sikerül visszaadni egy ország önbecsülését, akkor egy egész nemzetet emelhetnek fel. És a párt pont ezt tette szerinte, a Fidesz mutatta meg, hogyan kell győzni a brüsszeli bürokratákkal, az IMF-fel, a csőddel vagy az árvízzel szemben.

G7 helyett G2

Ezután a gazdasági vízió jön: a G7 helyett a G2, vagyis az USA és Kína vezette hatalmi centrum, szerinte ehhez kell Magyarországnak igazodni.

A fásult országoknak ez veszély, de nekünk, akik most akarjuk behajtani a történelem felénk fennálló adósságát, nekünk ez a nagy-nagy esély. Így érvel azzal, hogy izgalmas évtizedek várnak ránk. Ezért is köszönetet mond, hogy újraválasztották.

Vissza Magyarországra

Semmi okunk a kishitűségre - vált témát Orbán, és elkezd a magyar innovációról beszélni, ami szerinte a "sokat szapult" magyar iskolák érdeme.

A következő évtizedben megjelennek a közép-európai multik, összekötjük az országok közötti úthálózatot is, és ezt erősíti a keresztény eszme ereje.

Budapest-Belgrád vasútvonal, V4 úthálózat, új hidak, új autóipari központok, Pécs és Miskolc fényes jövője a téma - "már csak a szegedieket várjuk, nem értjük, miért akarnak kimaradni a fejlődésből, és miért akadnak migránsvárossá válni" - folytatja.

Szerinte ha a kötelező áttelepítési kvótákat bevezetik (ez egyébként már lekerült a napirendről), akkor Szegedre telepítik a migránsokat - érvel amellett, hogy a Fideszre kell szavazni Botka László szocialista jelölt helyett.

Meglepő felajánlás az olaszoknak

Az EU-t segítjük is, elsősorban azzal, hogy növeljük a pénzügyi stabilitást, és megvédjük Európa külső határait - ismétli el azt, hogy Magyarországon keresztül egyetlen migráns sem teszi be a lábát a határon keresztül.

Sőt, meglepő felajánlást is tesz az olasz miniszterelnöknek: segítik az olasz határ egyes szakaszainak védelmét, és az itt érkező menekülteknél vállalják, hogy visszaviszik oda, ahonnan érkeztek.

©

Senki nem rendelkezhet felettünk

A dolgok most kezdenek komolyra fordulni Európában. Magyarország már nincs egyedül - mondja, felidézve, hogy már mellettünk állnak a lengyelek, remélhetőleg ma estétől újra az osztrákok is (Ausztriában ma tartanak szavazást), és reméli azt is, hogy Olaszországban "a szabadság újra zászlót bont".

Mi az Európai Unió tagjai vagyunk, és azok is maradunk - emeli ki, de hozzáteszi: a multikulturalizmust nem fogadja el, a mai hazánk felett sem rendelkezhet más, csak mi. Ezért szerinte megállapodásra van szükség Európa két fele között.

A nyugati és a keleti fél más eszmék vonzásában él, az együttélés formái mégis kialakíthatóak - mondja, és reméli, az Európai Bizottság következő elnöke, Ursula von der Leyen ezért dolgozik majd.

Az együttélésnek azonban feltételeket szab. Elsősorban azt, hogy hagyjon fel az EU a Magyarország elleni támadásokkal

Nem vagyunk többé európai pénzből finanszírozni a Soros-féle szervezeteket - hangsúlyozza, utalva arra, hogy a Norvég Alap, sőt az EU következő költségvetése is jelentős összeget szán a civilszervezetek támogatására.

Elvárja azt is, hogy az EU hagyjon fel az ellenünk folytatott "rejtett akciókkal". Az EU költségvetés nem arra való, hogy a nekik tetsző akciókat finanszírozzák.

A szegénység felszámolása a cél

A jövőbeni célok következnek. Először is a szegénység felszámolása.

Ez szerinte azt jelenti, hogy mindenkinek lesz munkája, otthona, minden gyereknek bölcsődei, óvodai ellátása és ingyen tankönyve.

A cél, hogy a Fidesz legyen az a párt, amelyik felszámolta a szegénységet Magyarországon.

A következő évtized nagy munkája a cigányság helyzetének a rendezése lehet - folytatja Orbán. Felidézi: ez egy olyan feladat, amelybe már sokaknak beletört a bicskája.

Szerinte itt is javult a helyzet, nőtt a foglalkoztatás, a felsőoktatásban részt vevők száma. Ezért Balog Zoltánnak mond köszönetet.

Teljesültek a célok

A baloldalt - pontosabban a "december 5-i nemzetárulót", a 2006-os erőszaktevőket, az országot csődbe vivők, a lakosságot pedig a devizahitel csapdájába taszítókat szapulja ez után.

Majd egy 2009-es Népszabadság ("tudjátok, az egy újság volt" - mondja, mire közönsége nevet) címeit idézi - ismét csak rossz példaként. És felidézi azt is, hogy alacsonyabb lett az államadósság, helyreállítottuk a gazdasági függetlenségünket, 850 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, duplájára nőtt a minimálbér és méltányolják Európa-szerte a magyar adórendszert - sorolja. Bár utóbbi esetében nem tudjuk felidézni, mire is gondol.

Aztán jönnek a kormány tettei: a nyugdíjkiegészítések, a családvédelmi akciótervet, a kórházak felújítása, az egészségügyi dolgozók bérének emelése.

A médiaipar, a bankszektor és az energiaipar többsége magyar kézbe került - mondja, a jelek szerint már lemondva a negyedik stratégiai szektorról, a kiskereskedelemről.

 

A második rendszerváltás: az Alaptörvény

Létrehoztunk egy kereszténydemokrata államot. A magyar állam "demokrácia igen, liberalizmus nem" - foglalja össze Orbán az eddigi tetteket.

Ehhez két rendszerváltással jutottunk el, az elsőben a szovjet hatalomtól szabadult meg az ország - folytatja. Aztán pedig jött a Fidesz és a szocialisták közötti küzdelem a jövő meghatározásáért. A szocialisták kormányzásait "rémkormányzásnak nevezi", az ezt követő rendszerváltást pedig alkotmányos forradalomnak.

2010-ben megfogadtuk Antall József tanácsát: tetszettek volna forradalmat csinálni.

Hát mi csináltunk. Kétharmados alkotmányos forradalmat.

A második rendszerváltás szerinte kiteljesíti az első értelmét, mint a házasság a szerelem értelmét. Az Alaptörvény a fideszes kormányzás egyik csúcspontjának nevezi.

Schmitt Pál érdemeit ecseteli ebben, és vivát mond a volt köztársasági elnöknek.

A második rendszerváltás ugyanakkor kereszténynek is nevezi. Szerinte a kereszténység a politikában nem elvont dolog, hanem nagyon is kézzel fogható. Internacionalizmus, azonos neműek házassága, drogok, bevándorlás, multikulturális zagyvalék, erőszak és terror a rossz példák - ezekkel áll szembe a Fidesz keresztény politikája.

©

 

"Most jön a java"

Ezután ellenfeleit szólja le, azokat, akik "elsomfordálnak a Budai Vár falai alól". Szerinte ha akarták volna, újíthattak volna, de jó oka volt, hogy ne álljon elő ilyen javaslattal.

Nálunk az az ökölszabály, hogy ha valaki nagyon akar egy pozíciót, azt semmiképpen nem kaphatja meg. A sóvárgás vége csak a bukás lehet, láttam ilyet éppen eleget - mondja Orbán, anélkül, hogy neveket említeni.

Itt feladatot osztanak, nem pozíciót és nem hatalmat.

Azért örülök, hogy most jönnek az igazán nagy dolgok, és ezekből nem szeretnék kimaradni.

1 2
Hozzászólások