„A pornó kinyitott egy ajtót” - megmagyarázta Budapest elvesztését a kormányoldal
Budapest hagyományosan liberális város, az ellenzéki média szemérmetlen módon szétcincálta a Borkai-videót, Karácsony Gergelyék pedig működőképes stratégiára váltottak – sokféleképpen magyarázták jobboldali elemzők és politológusok a vasárnapi eredményeket a XXI. Század Intézet konferenciáján. Ha ez nem lett volna elég, Kósa Lajos szerint, ha nem változtatják meg a választási törvényt, most narancs színű lenne az ország. De a Fidesz pont így akarta, mert ez az igazi demokrácia.
Nem kell ahhoz „technikai hiba miatt” kiélesített, majd egy órával később levett Magyar Nemzet-vezércikk, hogy most már biztosra vegyük: a Fidesz a Borkai-botrányban találta meg a magyarázatot a sok településen, de legfőképpen Budapesten elért kínos önkormányzati választási eredményekért. Ha bárkinek mégis maradtak volna kétségei, annak elég volt ellátogatnia a XXI. Század Intézet hétfő délelőtti konferenciájára, ahol csak egy dolog volt biztos: nem lettünk volna a győri polgármester helyében.
A meghívott politológusok, közvélemény-kutatók, elemzők, valamint Kósa Lajos, a Fidesz-KDNP önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke ugyanis végső soron egy következtetést vontak le:
ha nincs szexbotrány, nincs ekkora vereség sem.
Az esemény elején rögtön Kósa Lajos igyekezett kontextusba helyezni a vasárnap esti eseményeket, amihez egyenesen 2014-ig ment vissza, amikor a kormány arról döntött, hogy az önkormányzati választásokat mostantól nem négy-, hanem ötévente rendezik meg. Erre Kósa szerint azért volt szükség, mert „a politikának négyévenkénti ciklusoknál gyakrabban kell a választókhoz fordulnia”
„Amikor 2014-ben úgy döntöttünk, hogy eltoljuk a választásokat, tudtuk, hogy a saját esélyeinket rontjuk, hiszen a vesztes oldalnak így lesz ideje újraszerveznie magát. A magyar demokrácia szempontjából viszont ez volt a helyes döntés, hiszen jobb, ha a politikai elitek versenye folyamatos” – magyarázta a bizonyítványt Kósa, majd gyorsan hozzátette:
„Ha 2018-ban tartjuk az önkormányzati választást, most megint narancs színű az ország.”
Kósa szerint az ellenzék sikeréhez az is kellett, hogy megváltozzon a centrális erőtér, amelyben eddig mindent nyert a Fidesz. Meg kellett az ellenzéki összefogás is, ami viszont a kormányoldalnak is kedvez, hiszen így már most tudni, ellenfeleik kikkel fognak nekifutni a 2022-es választásoknak.
Ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy ez semmiképpen nem volt vereség a kormánypártok számára.
„Kétségtelen tény, hogy az ellenzék a korábbihoz képest működőképesebb stratégiára tért át a vasárnapi önkormányzati választásokon. Aki nem elemző, annak lehet az a benyomása, hogy a Fidesz veszített, de ez csak illúzió. Ha valaki megnézi a választási eredményeket, az rögtön láthatja, hogy győztünk” – hangsúlyozta.
A politikus később ismét a külföldi szavazók felelősségét firtatta, amit szerinte a közvélemény-kutatóknak is külön kellene mérniük.
Nincs pornó, nincs vereség
Kósa Lajos elemzésében egyetlen témát került látványosan: Borkai Zsolt szexvideóját. A győri polgármestert másokkal együtt csak egyszer említette, amikor arra figyelmeztetett, hogy aki a kampányban botrányba keveredett, az mind nyert – utalva ezzel Wittinghoff Tamásra is.
Sokkal kevésbé voltak engedékenyek a győri polgármesterrel szemben az elemzők, akik kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy ha „kevésbé lett volna botrányos a közhangulat, akkor jobb lett volna a Fidesz eredménye is”. A jobboldalban ugyanis úgy látják, az adriai felvételek miatt a jelöltek alkalmassága helyett hirtelen a pártpreferenciákról kezdett szólni az önkormányzati választás, és Budapesten nagyon sok választó csak azért ment el szavazni, hogy tiltakozzon a Fidesz politikája ellen.
G. Fodor Gábor, a Századvég igazgatója például tökéletesnek nevezte Tarlós kampányát, ami a leköszönő főpolgármestert állította szembe három „alkalmatlan” jelölttel. Egészen addig, amíg a Borkai-videó miatt hirtelen a Fideszről kezdett el szólni a kampány.
Azt, hogy a szexvideó mennyire volt hatással a pártpreferenciákra, a társaságban némileg kakukktojásnak számító Hann Endre, a Medián Intézet igazgatója fejtette ki. „Ugyanúgy, mint 2006-ban az őszödi beszéd után, 2019-ben a Borkai-ügy után is erős volt az indulat és a felháborodás a választók körében, ami átbillentette Budapestet” – mondta Hann, aki szerint az elmúlt egy hét történelmi jelentőségű volt.
„Nem számítottunk rá, hogy egy ember, aki magát az „ördög ügyvédjének” nevezi, ilyen mértékben meg tudja változtatni a választások kimenetelét” – mondta.
Ezzel a kijelentésével azonban rögtön vitába szállt G. Fodor, aki inkább a baloldali sajtót hibáztatta. „Nem az ördög ügyvédje, hanem az ellenzéki média határozta meg a történteket. Politikai szereplőként viselkedett, felszabadította az indulatokat, ez motiválta a szavazókat” – mondta.
G. Fodor állítása szerint a jobboldali média szemérmesebb volt a témában (igaz, a Magyar Nemzetben megjelent hat részes cikksorozatot a kispesti botrányról, valamint Wittinghoff Tamás szexvideóját nem említette), a baloldal viszont minden szálát szétcincálta az adriai hajóútnak.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint Tarlós István ugyan megpróbált reagálni a botrányra, és el is ítélte a történteket, de akkor már késő volt. „Az alkalmassági versenyt Tarlós megnyerhette volna, de az utolsó héten reagálásba kényszerült, így a Fideszről mondtak véleményt a budapestiek, nem róla” – mondta Mráz.
És akkor kinyílt egy ajtó
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint nem lett volna jó vége, ha Borkai lemond, hiszen már csak egy hét volt a választásokig. Az elemző – G. Fodornak ellentmondva – a jobboldali sajtót is felelősségre vonta, mert véleménye szerint nem tudták úgy kezelni a kispesti és a zuglói sztorikat, hogy azokat ne iktassa ki és írja felül a Borkai-ügy. „Karácsony Gergely stábja gyors válságkommunikációba kezdett a kiszivárgott hangfelvétel ügyében, ami már nem volt elmondható a kormánypártokról."
G. Fodor maga is kénytelen volt elismerni, hogy a kispesti és a zuglói ügyek már nem sok újat mondtak a választóknak, hiszen mindenki ismeri a politikusok karakterét és azt is, hogy korruptak. „A pornó kinyitotta a kapukat, a szexvideón keresztül mindent könnyű elmesélni, hiszen minden ember szeret kukkolni” – mondta.
Hann Endre szerint viszont a médiának éppen az a dolga, hogy beszámoljon a történtekről. Ráadásul nagy különbség van a Borkai-féle „önelégült szórakozás” és Wittinghoff Tamás „csőbe húzása” között. Arra pedig, hogy mi lett volna, ha nincs adriai videó, már úgysem kapunk választ – vélekedett.
Budapest elestére azért más magyarázatot is találtak, nem kellett mindent Borkai tetteire fogni.
„Moszkvától Nyugat-Európáig az összes nagyváros baloldali beállítottságú, ezen nincs mit csodálkozni” – mondta Deák. Kérdéses azonban, hogy hosszú távon egyben tudják-e tartani a szövetséget, példaként hozva Lengyelországot, ahol az önkormányzati választásokon sikerrel fogtak össze az ellenzéki pártok, vasárnap mégis a kormányzó Jog és Igazságosság aratott nagy győzelmet.
„Ez az ellenzék 2022-ben nem így fog kinézni” – utalt a magyarokra.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szintén azt emelte ki, hogy teljesen normális, ami történt. „A magyar politika rendkívüli állapota véget ért. Hozzászoktunk a fideszes dominanciához, tíz év után most felállt egy normális állapot, ahol kiélezett a verseny” – mondta.
G. Fodor Gábor már kevésbé volt engedékeny: Kósa Lajost idézve kiemelte, hogy a kormánypárt saját magát hozta nehéz helyzetbe.
„Ha ez a választás 2018-ban van, akkor most mindannyian itt ülünk és vicceket mesélünk”
– mondta G. Fodor, aki a számokat elemezve arra jutott, hogy ha a vasárnapi az országgyűlési választás lett volna, akkor a kormánypárt körülbelül 120 mandátumot kapott volna.
De hova tűnt Orbán Viktor?
Abban is vita bontakozott ki, hogy Orbán Viktornak jobban be kellett volna-e avatkoznia a kampányba. Hann szerint a miniszterelnök ezúttal kevésbé pozícionálta magát, és ahol igen (például Miskolc és Gödöllő), ott sem volt igazán sikeres. Tarlós Istvánról pedig azt jegyezte meg, hogy néha úgy tűnt, mintha nem is akart volna főpolgármester lenni, csak a kormányfő felkérésének engedelmeskedett.
„Eközben a másik oldalon egy fiatal, liberális kihívója akadt, aki a kampányhajrában elképesztő teljesítményt nyújtott. A kettőt egyszerűen nem lehet összehasonlítani” – mondta.
Mráz ezzel ellentétben arra utalt, hogy Tarlósnak kifejezetten rossz érzés volt, hogy Karácsony Gergely lehet az utódja, éppen ezért dinamikusan kampányolt, csakhogy „az utolsó hét mindent felülírt”. Sőt, véleménye szerint Orbán Viktor is azért nem helyezte magát előtérbe, mert azt akarta, hogy az alkalmasságról szóljon a szavazás, ne a pártpreferenciáról. Ez a stratégia dőlt össze a Borkai-ügy után.
És hogy mi várható a következő hetekben, és lesz-e találkozó Orbán Viktor és Karácsony Gergely között? Deák szerint egyik politikusnak sem érdeke a konfliktus, inkább az a kérdés, hogy az ellenzék pártpolitikai célokra akarja-e majd felhasználni a városvezetést. Ezt sejti G. Fodor Gábor is.
„Karácsony politizálni akar a város élén a kormány ellen, mi másért akarna klímavészhelyzetet hirdetni” – tette fel a kérdést.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
"Legyőzhettük volna Borkait, ha a jobbikosok nem válnak árulóvá"
A győri ellenzék vezetője arra számít, hogy Borkai Zsolt lemond és új választások jönnek a városban.
A Magyar Nemzet Borkaira tolja a vereséget
„Nem a vég, a kezdet” – írják a most még elérhető, név nélküli cikkben. Szerintük „szelektív memóriájú emberek voksoltak”, akikre hatott Borkai Zsolt ügye.
