"Megdöbbentem, talán nem ez lenne a helye egy ilyen bejelentésnek" - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke pár perccel azután, hogy Schanda Tamás államtitkár egy szakmai konferencián bejelentette, az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt javasolja a kormánynak, mégse legyen 2020-tól felsőoktatási felvételi követelmény a nyelvvizsga.

Az MTI szerint Schanda azt mondta, azt javasolják, hogy "a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül", azonban helyszíni információink szerint az államtitkár úgy fogalmazott, a bevezetés elhalasztását, illetve felfüggesztését javasolják majd. Nem mindegy a megfogalmazás: utóbbi alapján ugyanis arról van szó, hogy később mégis nyelvvizsgához kötik majd a bejutást. Kérdéseinket elküldtük az ITM-nek, amint válaszolnak, a cikket frissítjük.

A teljes halasztás/eltörlés meglepő azok után, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábban konzekvensen tagadta, hogy könnyítenének a szabályokon, és mindig azzal érveltek, hogy öt éve ismert követelményről van szó. Múlt héten látszott csak az enyhülés, miután Palkovics László egyeztetett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével, a Roma Szakkollégiumok, valamint a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével, majd közölte, a javaslataikat meghallgatta és aggályaikat előterjeszti kormányülésen.

A HÖOK javaslata lehetett nyerő

Azt, hogy a szervezetek mit javasoltak, nem árulta el a miniszter. Az említettek közül a HÖOK sajtófőnökével, Budai Marcellel tudtunk beszélni, aki elmondta, fő javaslatuk az volt, addig ne tegyék kötelezővé a nyelvvizsgát, míg hozzá nem igazítják a Nemzeti Alaptanterv kompetenciakritériumait. Jelenleg ugyanis a középiskolákban B1 szintre, vagyis alapfokig kell felkészíteni a diákokat. Egy két évvel ezelőtti kutatás szerint a gimnáziumoknak csak a 10 százaléka képes arra, hogy a tanórákon átadott tudással a diákjaik közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tehessenek le és ne legyen szükség magánórákra.

MTI / Faludi Imre

A HÖOK-nak volt még más javaslata is arra az esetre, ha ezt nem fogadná el Palkovics, vagy a kormány, például, hogy ha mégis bevezetik jövőre a szabályt, a kellő pontszámot elérő diákok kapjanak egy év haladékot a nyelvvizsga megszerzésére. Ők a HÖOK javaslata szerint ugyanúgy tanulhattak volna, mint a nyelvvizsgával felvett társaik. Pár hete több egyetemi forrástól is azt hallottuk, ez lehet a könnyítés iránya, ehhez képest most úgy tűnik, a HÖOK első javaslatát vehette figyelembe az ITM.

Budai a bejelentés után azt mondta, örülnek a javaslatnak és várják a kormány döntését, de jó jel, hogy a minisztérium ezt támogatja. Azzal egyetértenek, hogy a hallgatók beszéljenek nyelveket, de ez nem működik megfelelő képzés nélkül. Szerinte több nyelvi tanárra és jobb képzési rendszerre lenne szükség, jó pár év, mire a feltételek teljesülhetnek. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán szerint a követelmény elhalasztása önmagában nem old meg semmit, egy "nagyobb erőfeszítést igénylő szembenézésre" és egy közoktatás-fejlesztési programra lenne szükség.

A tanárképzést nagyon megborította volna

Budai szerint az ITM az adatokat átnézve dönthetett a könnyítés mellett, ugyanis látszott, 20 ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból, a főként nemzetstratégiailag fontos szakokról. A HVG által lekért adatok szerint van olyan egyetem, ahol az alap és osztatlan képzésre jelentkező diákok 40 százalékának volt csak nyelvvizsgája, a tanárszakokon különösen rossz a helyzet.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter nem tartja jó döntésnek a nyelvvizsgakövetelmény lefújását, a lépés is későinek tűnik: tapasztalatai szerint a diákok nagy többsége tett erőfeszítést, hogy meglegyen a nyelvvizsgája, sokkal többen jártak nyelvi fakultációra is. Győrben például az egyetem is felismerte a problémát, jelképes áron tartott nyelvi képzést a végzős középiskolásoknak.

Noha a központokban letett nyelvvizsgák száma érdemben nem nőtt, az emelt szintű nyelvi érettségit tevőké igen: Horváth azt mondja, a korábbi 30-hoz képest a most október-novemberi vizsgaidőszakban 300 diák tett emelt szintű nyelvi érettségit, amivel kiválthatja a nyelvvizsgát.

Szerinte lefújás helyett több energiát kellett volna fordítani a felkészülésre, de ő nem a kormányzatot hibáztatja, az iskoláktól, diákoktól várt volna nagyobb erőfeszítést.

Az nem rossz cél, hogy jobb lenne komolyabban venni a nyelvtanulást, ez pedig egyfajta motiváció volt, még ha kellemetlennek is tűnt.

Ez nem arra motiválja majd a diákokat, hogy tényleg elkezdjenek tanulni.