Amíg a Magyar Tudományos Akadémia egy semmitmondó közleményben intézte el az új nemzeti alaptantervet, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya annál kritikusabb volt. Szerintük a kormánynak egy dolga volna a magyartanítás kapcsán: visszavonni a NAT rendelkezéseit.

A bizottság az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetéhez csatlakozott, akik azt írták:

a kiadott tanterv nem segíti, hanem gátolja a tantárgy szakmai megújulását és az irodalmi kultúra fenntartását.

Mint írták, a magyartanításnak „különös figyelmet kell fordítania a diákok olvasási érdeklődésének felkeltésére, képességeik fejlesztésére, az irodalmi hagyományok és a kortárs kultúra közötti közvetítésre. A most kiadott NAT tartalmi rendelkezései nem segítik a tanárokat ebben a feladatban”.

A problémák több részből állnak össze:

• akkora a törzsanyag, hogy csak a tananyag utáni rohanás maradna, a diákok közötti differenciálás lehetetlen lenne,
• az elvben szabadon hagyott 20 százaléknyi órakeretet csak a legjobb képességű és legjobb szociális hátterű osztályokban használhatják ki,
• ha csak időrendben taníthatják az irodalmat, az csökkenti a modern és kortárs szövegek közös feldolgozásának esélyét,
• a kötelező szerzőknél és műveknél „miközben az anyag normatív értékekről beszél és a kánon előírására törekszik, látványosan eltekint a szakmai kánontól és a szaktudományos normáktól”,
• ráadásul a NAT kiadása és a tervezett bevezetés között annyira kevés idő van, hogy esélytelen idén szeptemberig jól használható, szakmailag elfogadható tananyagot készíteni.