Ahogy megírtuk, megjelent Juliane Kokott főtanácsnok indítványa a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról – közismert nevén a lex CEU-ról –, amelyben megállapította, hogy az abban megfogalmazott követelmények nem egyeztethetők össze az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogával.

Az egyetem a dokumentum megjelenésére reagálva azt írta: „A főtanácsnok ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott lex CEU ellenében felhozott. Várjuk a bíróság végső döntését, amely ősszel esedékes.

Amennyiben a bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, Magyarország az Európai Unió tagállamaként vissza kell, hogy vonja a lex CEU-t, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön.”

Azt is írták, hogy bár a főtanácsnok bíróságnak szóló javaslata jelentős előrelépés, a CEU magyarországi jogi helyzete változatlan: 2019 januárja óta nem vehet fel diákokat amerikai akkreditációjú programjaira. Ennek eredményeképpen az intézmény arra kényszerült, hogy kampuszt nyisson Bécsben, és 2020 szeptemberétől már minden új diákját ott fogadja.

A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásunk, mint hogy folytassuk az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásunk Bécsbe költöztetését. A CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a CEU-t budapesti otthonából.

Jelezték: továbbra is jelen lesznek a városban a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (IAS – Institute for Advanced Studies), a Nyílt Társadalom Archívummal (OSA – Vera and Donald Blinken Open Society Archives), a Demokrácia Intézettel, a kognitív tudományok terén kutató laboratóriumaival és a magyar akkreditációhoz kötődő oktatással.