szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Lesújtó állapotokat tükröz a szervezet friss jelentése, amihez 14 bírával készítettek interjút a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről.

Miközben a bírák úgy vélik, hogy az ítélkezési függetlenségük nagyjából sértetlen, a bíróságok szervezeti függetlenségét és a bírákat is több irányból érik támadások – írja az Amnesty International Magyarország friss jelentésében. A Fortélyos félelem: erősödő kontroll a magyar bíróságok felett című jelentés azokat a külső és belső tényezőket veszi sorra, amik veszélyt jelentenek a bíróságok függetlenségére, illetve elemzi, hogyan hatnak a bíróságok elleni támadások a bírákra.

A kutatás szerint négy tényező miatt gyengül a szervezeti függetlenség:

  • a 2012-es bírósági reform a teljes igazságszolgáltatási rendszert alárendelte az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) és a központi igazgatásnak;
  • az OBH elnökéhez lojális bírósági vezetők kinevezésével a központi bírósági igazgatás szoros ellenőrzés alatt tarthatja az alsóbb bírósági szinteket is, ami tovább gyengíti a szervezeti függetlenséget;
  • a megkérdezett bírák szerint a lojalitás lett a fő követelmény az előmenetel és egyéb szervezeten belüli előnyök elérése érdekében;
  • a bírói önigazgatás intézményei, mint például az OBH elnökének munkáját is ellenőrizni hivatott bírói önigazgatási szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT) nem tudnak megfelelő ellensúlyt képezni.

A megkérdezett bírák többsége úgy gondolja, hogy a 2012-es bírósági reform politikai célja az egyszemélyes vezetés kiépítése volt a bírói kar felett. Az OBH elnökét az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, nem pedig bírák maguk közül, ezért valójában politikai kinevezésről van szó. Bár Handó Tünde 2019 végén távozott pozíciójából, hogy hamarosan alkotmánybíróvá válasszák, a személycsere önmagában még nem garancia a rendszerszintű problémák megoldására. Jól mutatja ezt, hogy az OBH-nak lehet hamarosan elnökhelyettese Varga Judit igazságügy-miniszter anyósa, Erőss Monika.

A bírák többsége, akikkel az Amnesty beszélt, nem tapasztalt közvetlen nyomást. Lehetőség ennek ellenére lenne már a bírói munka indirekt befolyásolására a jelentés szerint. 2019 decemberében fogadta el az Országgyűlés azt a 200 oldalas „salátatörvényt”, amely egyszerre több, a bíróságokat érintő törvényt is jelentősen módosított. Ennek egyik eredménye, a bíráknak külön meg kell indokolniuk, ha ítéletükben el akarnak térni a Kúria kötelező erővel nem bíró álláspontjától, ami elriaszthatja a bírákat ettől. Továbbá, a módosítások értelmében ezentúl közhatalmat gyakorló szervezet is alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Az egyik bíró így nyilatkozott erről:

Vajon lesz olyan bíró, mondjuk a pécsi bíróságon, aki nemzetközi védelmet mer adni egy menedékkérőnek, ha közben attól fél, hogy a menekültügyi hatóság az Alkotmánybírósághoz fordul?

Kritizálták a bírák az oktatási és kinevezési rendszert is, ami az OBH-hoz való lojalitást és a "hivatalnoki" szemléletmódot jutalmazza. A bírák az elmúlt években azt is érzékelték, hogy egyre több és hevesebb politikai támadás éri őket. Erre lehet példa a megítélt kártérítések ügye is a rossz börtönkörülmények és a gyöngyöspatai szegregáció miatt, melyeket a kormány nem volt hajlandó megfizetni. A fenti intézményi változások okozta dermesztő hatás miatt a bírák nagy többsége azonban nem mer kiállni a saját meggyőződéséért. A különböző bíróságokról valók egyöntetűen rossz hangulatról számoltak be, olyan bíróságokról meséltek, ahol a legtöbb bíró nem mer nyíltan és szabadon beszélni, klikkek formálódnak és bizalmatlan légkör uralkodik. Lehetséges fegyelmi eljárásoktól tartanak, az előnytelen ügyelosztástól, a rossz értékelésektől, valamint maguk és hozzátartozóik fizetéséért is aggódnak. A jelentés szerint a bírák véleménynyilvánítási jogának homályos magyarországi korlátai miatt komoly a bizonytalanság abban, hogy egy bíró beszélhet-e Magyarországon nyilvánosan a függetlenséget érintő kérdésekről.

A jelentés alapjául tizennégy, a bírósági rendszer különböző szintjein dolgozó bíróval készített interjú szolgál. A kutatást az Amnesty International Magyarország készítette 2019 novembere és 2020 januárja között.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Elbúcsúzhatunk a szuperolcsó ruháktól a járvány miatt?

Elbúcsúzhatunk a szuperolcsó ruháktól a járvány miatt?

A rendőrségnek és a honvédségnek fogalma sincs, miért voltak harci járművek Mészáros Lőrinc bicskei tavánál

A rendőrségnek és a honvédségnek fogalma sincs, miért voltak harci járművek Mészáros Lőrinc bicskei tavánál

Európa leggazdagabb embere újra túl a 100 milliárd dolláros álomhatáron

Európa leggazdagabb embere újra túl a 100 milliárd dolláros álomhatáron