Egy óvodai dajka és egy középiskolai tanár – mindketten Battonyán dolgoztak – nyugdíjba menetelük után hiába kérték a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot, ezért pert indítottak. Ezt két szinten meg is nyerték, de munkáltatójuk nem akart fizetni. A Kúriától kért felülvizsgálatot, és ott megváltoztatták az ítéletet.

A pótlékról szóló kormányrendelet meglehetősen kacifántos mondata ugyanis 2015 szeptemberéig úgy szólt, hogy arra az a pedagógus vagy a nevelőmunkát segítő dolgozó jogosult, aki

olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található.”

Később ezt a kormány minden településre kiterjesztette, de a Kúria a 2015 szeptembere előtti időszakra az alsóbb bíróságokkal ellentétben ragaszkodott a szó szerinti értelmezéshez: Battonya nem község, hanem város, tehát az ottani pedagógusoknak nem jár a pótlék.

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben abból indult ki, hogy az Alaptörvény szerint „a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik”. Márpedig a cél nyilvánvalóan az volt, hogy kapjanak többletjövedelmet azok, akik elmaradott térségek iskoláiban, óvodáiban dolgoznak. Az idézett szövegben szereplő jegyzéket a társadalmi és demográfiai, lakás- és életkörülmények, a helyi gazdaság és munkaerőpiac, infrastruktúra és környezet helyzete alapján képzett mutató szerint állították össze, és abban kilenc kisváros is szerepelt, köztük Battonya.

Az alkotmánybírák egyhangúlag kimondták: itt a városok és községek közti megkülönböztetés teljesen indokolatlan volt, nem volt észszerű indoka, ami „jogalkotói mulasztásnak is minősíthető”. Ezt mutatja az is, hogy később megváltoztatták a szöveget.

Ezért a pótlékot a községekre szűkítő értelmezés a perben nem alkalmazható, tehát a Kúriának, ahová az ügy visszakerül, minden bizonnyal jóvá kell hagynia a panaszosoknak igazat adó korábbi ítéleteket.