Gyér padsorok között kezdte tárgyalni az Országgyűlés szerda délután a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot. A dokumentumot múlt hét kedd éjjel terjesztette be a kormány, terveik szerint a rendkívüli jogrend június 20-án érhet véget.

A kormány ezzel együtt egy 247 oldalas salátatörvényt is benyújtott, amelyben egyrészt fenntartják a veszélyhelyzet alatt hozott rendeletek hatályát, illetve új elemként, a katasztrófavédelmi törvény módosításával felhatalmazzák a kormányt, hogy

egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, és veszélyhelyzetben – a körülmények fennállása esetén – rendelettel kormányozhasson.

Ennek részleteiről ebben a cikkünkben írtunk.

Orbán lényegében ismét különleges felhatalmazást kér

Júniusban véget érhet a rendkívüli jogrend, azonban a kormány az átmeneti szabályok között egy esetleges újabb járványhelyzetre erős felhatalmazást szavaztatna meg magának. A kedd éjjel benyújtott előterjesztésben sok eddigi intézkedést fenntartanak, egy darabig még lehet az orvossal telefonon konzultálni, ahogy a lejáró személyi igazolvány vagy műszaki engedély is fél évig jó lesz.

Az általános vitát Orbán Balázs államtitkár kezdte, aki elismerte, hogy rendkívül nehéz időszakon vannak túl a magyarok, ami mindenkitől áldozatokat követelt, de sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket.

„Hazánk az elsőnk között lépett, már januárban felállítottuk az operatív törzset, és jóval korábban hoztuk meg a szigorító intézkedéseket, mint más országok” – mondta.

A Miniszterelnökség államtitkára emlékeztetett rá, hogy bár rendkívüli jogrendet kellett bevezetni, az Alkotmányt erre az időre sem függesztették fel, és a parlament dönthetett annak visszavonásáról. Tény, hogy ez a jog nem egy-egy ellenzéki törpefrakciót illeti meg, hanem az Országgyűlés többségét – tette hozzá.

Orbán Balázs többször említette, hogy a törvény mindenben megfelelt a magyar jogrendnek, és lehetővé tette a sikeres védekezést, az ellenzék azonban mindezt hátráltatta, és „álhírekkel árasztotta el a nemzetközi közvéleményt”.

Úgy vélte, történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik hisztériát keltettek.

Itthon ezzel szemben az idő és az átgondolt intézkedések a kormány politikai döntését igazolták – mondta.

A veszélyhelyzet ideje alatt körülbelül 140 kormányrendeletet fogadott el a kormány, a törvény nélkül azonban ezeknek a háromnegyedére nem kerülhetett volna sor – emlékeztetett a politikus.

„Milyen diktatúra az, ami két hónap után maga mond le a számára biztosított jogkörökről” – szegezte a kérdést Orbán Balázs az ellenzéki padsorokhoz, majd Marcus Aurelius szavait idézte.

A Fidesz részéről Bajkai István vezérszónok folytatta, aki emlékeztetett rá, hogy bár Magyarország jól vizsgázott a vírus elleni védekezésben, továbbbra sem lehet lazítani. A veszélyhelyzeti törvény bevezetését azzal indokolta, hogy a nélkül csak 15 napig tarthatták volna fenn a rendkívüli jogrendet, majd a "balliberálisokat" hibáztatta, akik szerinte hazugságokat terjesztettek.  

MTVA

Bajkai szerint a kormány nem is mondhatott volna pontos időpontot a veszélyhelyzet megszüntetésére, hiszen azt a szakemberek sem tudhatták, mikor csendesedik le a járvány.

A politikus szerint elszomorító volt látni, hogy a balliberális pártokra egyáltalán nem számíthattak. Ők megállás nélkül támadták a kormányt és a szakembereket a veszélyhelyzet idején is – mondta.

Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője beszéde elején fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vitától még senki ne higgye azt, hogy a járvány véget ért. Bár a parlament összefogásáról beszélt, a politikus szerint az átmeneti szabályokból nagyon sok minden hiányzik, ezek közé sorolta a munkavállalók jobb védelmét. Ezen kívül a magyar egészségügy reformjára is szükség lenne.

A felhatalmazás 2.0 azonban hiányozhatna belőle – mondta Lukács, aki szerint nagyon gyanús a kormány szándéka a salátatörvénnyel. Szerinte Orbán annyira beleszeretett a rendkívüli jogrendbe, hogy azt csak újracsomagolja. Bár vitathatatlan, hogy fel kell készülni a második hullámra, de nem jogilag, hanem erőforrással és eszközökkel. Eltúlzottnak tartja a hat hónapos időkeretet is.

MTVA

Úgy vélte, a magyar lakosság védelme nem a kormányon, hanem az önkormányzatokon múlt. Utalt például Kásler Miklósra, aki azt mondta, hogy tesztelést szűrésre nem kell használni, vagy Müller Cecíliára, aki a járvány elején azt állította, hogy nem kell maszkot hordani.

Ehhez képest a lakosoknak az önkormányzatok küldtek maszkot, miközben a budapesti repülőtérre milliószám érkeztek a védőfelszerelések.

Lukács bizalmi hiányról is beszélt, miután a kormány megszüntette a lehetőséget, hogy a média megfelelően kérdezzen, és az Országgyűlésben is csak semmitmondó válaszokat kaptak a képviselők. Ezt meg lehetett volna előzni, ha a magyarok megismerhetik a valós adatokat és a statisztikákat. A politikus azt kívánja a kormánynak, hogy a következő szakaszban magyarázza meg az embereknek jobban, mi történik, csak így nyerhetik vissza a társadalom bizalmát.

A KDNP részéről Hollik István szólalt fel, aki szerint ma már ki lehet mondani, hogy Magyarország a járvány első szakaszát sikeresen lezárta, ennek egyik oka éppen a felhatalmazási törvény. A többi, hogy a kormány a döntéseit szakemberekre alapozta, a magyarok többsége pedig el tudta azokat fogadni. Hollik köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a védekezésben.

MTVA

A koronavírus-törvény szükséges volt, aki ennek az ellenkezőjét mondja, az nem mond igazat – tette hozzá. Hollik szerint az sem igaz, hogy a kormány túlnyúlt volna a jogkörein, valamint az Alaptörvény is jól vizsgázott. Úgy vélte, nemzetközi összevetésben is elsők között reagáltunk a veszélyhelyzetre, egymillió főre vetítve a halálozási arányszám is alacsonynak mondható Magyarországon.

Hollik sem felejtette el a baloldalt hibáztatni, „ahogy az elmúlt tíz évben, nem konstruktív kritikákat fogalmaztak meg, hanem totális támadást indítottak a kormányzattal szemben”. Ráadásul még álhíreket is terjesztettek – mondta a politikus, külön idézve Szabó Tímeát, aki "azt mondta, hogy Magyarországon a legmagasabb a halálozási arányszám a világon".

A kereszténydemokrata képviselő bedobta a Karácsony Gergely-kártyát is, azzal vádolva a főpolgármestert, hogy egyszer sem ment el a fővárosi fenntartású Peti úti idősotthonba, miközben "az onnan tíz percre található ATV-be folyamatosan bejárt panaszkodni".

A KDNP vezérszónoklatát Nacsa Lőrinc folytatta, megismételve párttársa szavait a sikeres védekezésről, és a koronavírus-törvény szükségességéről, ami a gyors reakcióhoz kellett.

Történelmi bűnnek nevezte, hogy az ellenzék „hisztis Facebook-posztokkal és külföldi médiumokhoz való rohangálással” töltötte az idejét, a kormánynak pedig a rágalmakkal kellett foglalkoznia ahelyett, hogy a védekezésre koncentrálta volna minden erejét. Majd a fővárosi vezetés alkalmatlanságát bizonygatta.

Nacsa nem felejtette el megemlíteni, hogy a baloldal a vírusnak szurkolt, miközben a Jobbik – amit ballik pártnak nevezett – azzal volt elfoglalva, hogyan zárja ki saját képviselőit.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szintén köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a védekezésben. A képviselő ezután a törvényjavaslatokra tért ki, melyek szerinte csak annyit mondanak ki, hogy „a kormány megkéri a parlamentet, hogy kérje meg a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet”.

A képviselő szerint sokat mond, hogy ha lett volna a felhatalmazási törvénynek határideje, arról is éppen most tárgyalnának. Harangozó drámainak nevezett több rendelkezést is, például a honvédség belföldön való fegyveres bevetetését, vagy a katonák kisemmizését. A honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott pluszjuttatásokat például elvették tőlük – mondta.

Felolvasta a szakszervezetek levelét is, melyben a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen tiltakoztak.

A baloldalizásra Harangozó azt válaszolta, hogy az MSZP képviselői saját fizetésükből ajánlottak fel egymillió forintot a védekezésre.

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka szerint mindent elmond a vitáról az, hogy a kormány képviselői baloldaliznak. Arató Gergely ugyanakkor nagy sikernek nevezte, hogy Magyarországban nem alakult ki olyan helyzet, mint más nyugat-európai országokban. Az ellenzék nemcsak támogatta, hanem sürgette is a korlátotó intézkedéseket – emlékeztetett.

Arató szerint a kormány a védekezésből politikai ügyet akart csinálni, nem pedig egységet, ezért nyújtanak be most is olyan szabályt, mit jószívvel nem lehet támogatni.

Ha húztak volna egy józan határidőt a veszélyhelyzetnek, akkor az ellenzék hajlandó lett volna támogatni, lehetett volna akár 90, akár 120 napról szó. Ehhez képest most a védekezés 65. napján tárgyalnak a törvény visszavonásáról – tette hozzá.

A parlament ugyan működött, de olyan jogszabályokkal etették, amik vagy nem voltak sürgősek, vagy éppen azért hozták be a járvány idején, hogy kisebb figyelmet kapjanak a közvéleményben. A valóban fontos döntéseket viszont kivonták az Országgyűlés hatalma alól. Arató kamu törvényjavaslatnak nevezte a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló javaslatot is, majd a salátatörvény rendelkezéseit bírálta.

Arató kamu törvényjavaslatnak nevezte a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló javaslatot is, majd a salátatörvény rendelkezéseit bírálta.

Lett volna helye annak, hogy levonjuk a tanulságot a mostani járványhelyzetből, ehelyett a kormány az új törvénnyel is azt próbálja elérni, hogy megkerülhesse a parlamentet – mondta.

A DK-s képviselő bírálta az igazságszolgáltatásra vonatkozó szabályokat, vagy „az újabb rabszolgatörvényt”, amivel a kormány szerinte gazdasági csoportok érdekeit keresi, majd felsorolta, mire használta a kormány a koronavírus-törvényt, aminek nem volt köze a védekezéshez.