Az Alkotmánybíróság visszautasította 52 ellenzéki képviselő panaszát egy már nem érvényes veszélyhelyzeti kormányrendelet ellen, de azzal nem foglalkozott, hogy a kifogásolt részt azóta törvénybe foglalták.

A beadvány arra vonatkozott, hogy „a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről” szóló márciusi kormányrendelet szerint „a munkavállaló és a munkáltató az Mt. (a Munka törvénykönyve) rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek”. A képviselők szerint ez az alaptörvénybe ütközik, mert nincs köze a járványhoz, amelyre hivatkozva a kormány rendkívüli jogokat gyakorolhatott.

Az Alkotmánybíróság válasza:

a veszélyhelyzet megszűnt, a rendelet hatályát vesztette, ezért nincs mit érdemben elbírálnia.

Csakhogy „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről” hozott júniusi törvénybe ez került be:

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal – az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján – engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

Ez bizonyos fokig keményebb, mint a panaszolt rendelkezés, mert bár csak bizonyos beruházásokra vonatkozik, nincs benne szó megállapodásról, egyedül a munkáltató kérése számít. Az Ab hivatalból észlelhette volna ezt, de nem tette. Bizonyára csak akkor fog vele foglalkozni, ha ez ellen is érkezik beadvány.