174 oldalas jelentést tett közzé az European University Institute a digitális média sokszínűségéről 2018 és 2019 között az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, Albániában és Törökországban. Az uniós egyetem és kutatóközpont négy szempontból vizsgálta az összesen 30 ország sajtóját: alapvető védelem, piaci sokszínűség, politikai függetlenség és társadalmi integráció. A kutatás pontos menetének leírása az ideiben is résztvevő Bátorfy Attila tollából ide kattintva olvasható el három évvel ezelőttről, mi foglalkozzunk az eredményekkel.

A szöveg kiemeli, hogy a technológiai fejlődés éppúgy jelent új lehetőségeket, mint új veszélyeket a média számára, ez pedig meg is látszik az idei eredményeken, összevetve a 2017-esekkel.

Alapvető védelem

Ez a kategória többek közt a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítását, médiaszabályozás hatékonyságát és a helyi médiahatóság függetlenségét takarja, az eredményekből pedig nagyjából a szokásos rajzolódik ki: a 30 országból 18-ban alacsonynak ítélték a veszélyt, tizenegyben pedig közepesnek. A közepesen veszélyben lévő hely például Magyarország is, rajtunk kívül Albánia, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Spanyolország került ide, egyedüli magas veszélyfokozatba pedig Törökország került.

A kutatás százalékokban fejezi ki ezt a veszélyt, 33 százaléknál kerül át a veszélyszint alacsonyról közepesbe, az viszont sokatmondó adat, hogy bár több országban alacsony ez a veszély, a 30 ország átlaga épp 33 százalék, tehát valahol az alacsony és a magas között van, mivel több közepesen veszélyen lévő ország is nagyon közel van a még rosszabb kategóriához.

Piaci sokszínűség

A tulajdonosi hátterek átláthatóságát és az üzleti érdekek, illetve a tulajdonosok beleszólását a tartalomgyártásba még rosszabbul ítéli meg a szöveg: a 30 ország átlaga 64 százalék, ami annyit tesz, hogy gyakorlatilag az egész EU közepes, és majdnem nagy bajban van. 17 ország van közepes veszélyben, 13 pedig nagyban, Magyarország az utóbbi kategóriában helyezkedik el például Csehországgal, Finnországgal és Törökországgal.

European University Istitute

Politikai függetlenség

Az EU-átlag közepes veszélyt jelent, de Magyarország azért bekerült aközé a hét ország közé, ahol komoly problémák vannak. Rajtunk kívül Bulgária, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovánia és Törökország tagja a magas veszélyfokozatú klubnak, 16 ország közepesen problémás, és szintén hét ország szinte egyáltalán nem az (Belgium, Dánia, Németország, Francaiország, Hollandia, Portugália és Svédország).

Társadalmi integráció

A legelvontabbnak tűnő kategória azt vizsgálja, mennyire hozzáférhető a média a társadalom egyes rétegei számára, tehát akár nemek, akár származás alapján figyeli a csoportok médiaműveltségét és digitális felkészültségét. Az uniós átlag ebben is nagyjából közepes, 52 százalék. A vizsgált országok kétharmada közepesen problémás, itt vagyunk mi is, viszont jó helyzet egyedül Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban van.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Törökországnak sikerült minden kategóriában a legmagasabb veszélyfokozatba kerülni.

Magyarország eredményei

A tanulmány többször is megemlíti Magyarországot, és összességében minden megállapítás azt mutatja, közelebb állunk Törökországhoz jelenleg, mint Nyugat-Európához. Például aközött az öt ország közt vagyunk, ahol egyáltalán nem foglalkoznak államilag a médiaműveltséggel (rajtunk kívül Albánia, Horvátország, Ciprus és Románia ilyen), és megemlítik a hagyományos sajtó szorongatásával kapcsolatban a KESMA létrejöttét a maga majdnem 500 orgánumával, amit kormányközeli oligarchák dobtak össze.

Van pár kategória, amiben viszont meglepően jól teljesít az ország ránézésre: például a digitális média életképessége az összes országot vizsgálva egyedül nálunk és Lengyelországban lett kifejezetten alacsony veszélyfokozatú. Aztán a szöveg már kicsit rontja a lelkesedést, ugyanis megjegyzi, hogy Magyarországon az online-ba öntött állami hirdetések torzítják erősen az eredményt, ezeket az állami hirdetéseket pedig jellemzően nem a független sajtó kapja.

European University Istitute

Sokkal egyértelműbb a kép a politikai függetlenséget mutató térképen:

European University Istitute