Gulyás Gergely az augusztus 6-ai kormányinfón – a hvg.hu kérdésére válaszolva – jelentette be, hogy a magyar kormány ötmillió koronavírus elleni oltásra kötött le kapacitást. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor nem árulta el, mely céggel vagy cégekkel szerződtek le, annyit mondott, ha lesz vakcina, versenyfutás lesz az országok között, ezért érdemes befoglalni kapacitást ott, ahol bármi esélyt látnak.

A Magyar Tudományos Akadémia munkatárasa, Poór Gyula akadémikus augusztus 18-ai összefoglalójából viszont az derül ki, hogy a magyar kormány az Oxfordi Egyetem fejlesztés alatt álló vakcinájára kötött szerződést, mely „nem replikálódó vírusvektor-vakcina, és várhatóan egyszeri oltást igényel”.

Poór írásában megjegyzi, hogy a WHO 2020. július végi jegyzéke szerint 27 ígéretes klinikai vizsgálatot és 139 preklinikai kutatást tartott nyilván a vakcinákkal kapcsolatban. A már sok emberen tesztelt, előrehaladott, úgynevezett III. klinikai fázisban jelenleg hat vakcinával folynak vizsgálatok, ezekből hármat egyesült államokbeli gyógyszercégek, egyet angliai – az oxfordi –, kettőt pedig kínai cégek végeznek.

Az amerikai kormányzat májusban egymilliárd dolláros megállapodást kötött háromszázmillió adag vakcináról az oxfordi AstraZenecával, négy EU-s ország, Németország, Olaszország, Franciaország és Hollandia is befoglalt 400 millió darabot az oltásból. Dél-Amerikában is keresett a vakcina, Brazília után Argentína és Mexikó is bejelentette, hogy brit gyógyszergyár készítményét gyártja le.

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának a vezetője ugyanakkor portálunknak azt nyilatkozta korábban, hogy az oxfordi fejlesztésről kiderült, hogy ugyan kivált immunitást, de tartós védettség helyett csak a tüneteket enyhítette és a halálozási arányt csökkentette.