Szinte kizárólag a koronavírus elleni védekezésről kérdezte Nagy Katalin Orbán Viktor miniszterelnököt péntek reggel a Kossuth Rádióban. A beszélgetés azzal indult, hogy több nap is 300 felett volt az új fertőzöttek száma, úgy tűnik, itt a Covid-járvány második hulláma, majd megkérdezte, mi a kormány teendője, lesz-e elég kórházi ágy, ha elszabadul a vírus (erre egyébként a beszélgetés során többször is visszakérdezett).

Orbán szerint mindig vannak, akik aggódnak, de kellenek olyanok is, akik cselekednek. Köszönetet mondott Kásler Miklósnak és Pintér Sándornak, akik az "első hullám felett aratott győzelem után" készültek a másodikra.

Állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát. Okosabbak vagyunk, mint voltunk, részben mert van tapasztalatunk. Márciusban "csak néztünk ki a fejünkből", hogy mit lehet ezzel kezdeni

– mondta a miniszterelnök. A tapasztalat mellett kiemelte a nemzeti konzultációt is, melyet elmondása szerint 1,7-1,8 millió ember küldött vissza, azonban nem a műsorban jelentette be annak eredményét.

Nagyot nem elégíthette ki a válasz, újra nekifutott, hogy mi ebben a helyzetben a kormány feladata, és felhozza azt is, hogy most a fertőzöttek átlagéletkora 31 év, és a kórházban kezeltek aránya sem nőtt, de attól kell tartani, hogy az átlagéletkor nőni fog, és eléri az időseket is.

Orbán szerint három fontos dolog van: menteni kell az életeket, ami az idősek védelmét jelenti, az iskolák működését biztosítani kell, illetve a gazdaságot is fel kell pörgetni, nagy baj lesz ugyanis, ha megint le kell állni.

A miniszterelnök a műsorban a fiatalok felelősségét hangsúlyozta, azt kérte, ők is alkalmazkodjanak a helyzethez, tartsák be azt a pár szabályt, amit kell, az idősek élete ugyanis most az ő kezükben is van.

Lesz elég kórházi ágy, ha úgy alakul? – tér vissza Nagy a beszélgetés elején feltett kérdéshez. Orbán erre elmondja, hogy ugyan nagy vita volt a tavaszi ágykiürítések miatt, de azzal az egészségügy átment egy olyan próbán, hogy tudjuk, hogy a legélesebb helyzetben mit kell tenni. (A beszélgetés alatt többször hozott harci példát, például ennél a résznél.) "Kis túlzással név szerint ismerjük a lélegeztetőgépeket, tudjuk, melyik hol van, és már saját gyártókapacitás is van." A vakcinára még várni kell, "megnyugvást okozó híreket nem lát".

Nagy a tesztelésre is rákérdez, azzal, hogy több mint 440 ezer tesztet végeztek már, bár vannak, akik több tesztelést várnak, konkrét példaként pedig felhozta az egyik pedagógus szakszervezet kérését a folyamatos tesztelésről, de úgy, hogy egyértelmű legyen, azt maga is értelmetlennek tartja. Így Orbánnak nem volt nehéz azzal válaszolnia, hogy érthető, hogy ha kopogtat a baj az ajtón, megindul az agyalás, és mindenkinek van egy gondolata arról, hogyan kellene tesztelni, ami nem baj. A miniszterelnök szerint fontos, hogy "ne kapkodjunk", ő a WHO protokollját "üti fel", aszerint haladunk.

"Ne becsüljük le a saját sikereinket" – mondja Orbán, aki szerint Magyarország védekezett a legsikeresebben. Ő a sikert az emberéletekben méri, és felhozza, hogy Svédországban – ahol megjegyzése szerint nincs is védekezés – tízszer annyian haltak meg, mint itthon. Ezért fontos átgondolni, hogy a szerinte jól működő védelmi rendszernek melyik elemén változtat a kormány, "nehogy csatlakozzunk a rosszabbul teljesítők klubjához, ne nyissunk rést a pajzson."

A határzárra is rákérdez Nagy azzal, hogy a V4-ekkel tett kivételek miatt az EU diszkriminációt emlegetve levelet írt Orbánnak. A miniszterelnök érti a "brüsszeli bürokraták okoskodását", de meg kell érteniük, hogy a négy ország között mély járványügyi együttműködés alakult ki, ezért kaphattak ők mentességet.

Orbán nem tartja túl okos vitának azt, hogy most az országon belül kell-e védekezni, vagy le kell zárni a határokat, hiszen az országon belüli terjedést le kell szorítani, emellett az utánpótlásvonalakat is le kell zárni. Vannak kivételek, mert élni kell, tranzitforgalom működik, sporteseményekre át lehet lépni a határt – hoz fel néhány példát. "Nem vagyunk bornírtok, akik magukra zárják az ajtót, egy új rendszert vezettünk be." Az interjú után tartják a kormányülést, ahol tovább finomítják a rendszert. Az irány az, hogy a lehető legnagyobb szabadságot biztosítsák az összes fontos korlátozás mellett. Komoly stáb dolgozik a pontos korlátozási részletek eltalálásán.

Visszatért Brüsszelre: "az önbizalom fontos a politikában, mondhat Brüsszel amit akar, majd néhány nap múlva azt csinálják, amit mi." Szerinte ők sem fogják tudni féken tartani a járványt, ha a határoknál nem lesz új gyakorlat.

Nagy megkérdezte, hány fertőzött gyerek kell ahhoz, hogy átálljunk online oktatásra, mire Orbán megismételte, általános, minden iskolára vonatkozó szabály nem lesz, hiszen látszik, hogy nem minden településen jelenik meg a vírus. Szükség esetén a tanítás beszüntetéséről központi szinten döntenek. Minden esetet megnéznek, ha kell, egyedileg átállnak digitális oktatásra, de ez nem lesz mindenhol. Rugalmasabb, kifinomultabb, a valósághoz jobban alkalmazkodó védekezés jön itt is. Akármilyen modernül is hangzik a digitális oktatás, nem olyan jó, mint a személyes találkozás – mondja a miniszterelnök, aki azt látja, bátrabbak a tanárok, addig ragaszkodnak a személyes oktatáshoz, amíg lehet.

Nagy megkérdezi azt is, az orvosok és a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok mellett mások is kapnak-e majd egyszeri összeget a munkájuk miatt, mire Orbán elárulta, meglepte Kásler döntése, aki saját hatáskörben határozott arról, hogy több mint 10 ezer tanár kap egyszeri 500 ezer forintot. Ehhez gratulál, de azért még egyszer elmondja, hogy meglepődött. Kásler ezzel egy régi vitába nyúlt bele, de ezt nem látja rendszerszintű megoldásnak.

Előjön a bledi fórum is, Nagy visszaidézi Orbán beszédéből, hogy "Európa bajban van", majd megkérdezte, vajon ezt látják-e Európa mindkét felén. Orbán először azt mondja, most mindenkit leköt a vírus elleni védekezés, a stratégiai ügyek iránti fogékonyság nem túl éles és erős, "nem tud a mag szárba szökkenni." De ha már így szóba került, elmondja, hogy 15 évvel ezelőtt a beruházások 81 százaléka érkezett Nyugatról, 18 százalék Keletről, mostanra az arány nagyot változott, Keletről jön 58 százalék. Orbán szerint egyértelmű a tendencia, van egy nagy változás a világban. Ő a munkaideje nagy részében ezzel a "legnagyobb intellektuális kihívással" foglalkozik. Azt látja, Európa nem tudja megmondani, hol lesz a helye 10 évvel később, ráadásul a folyamatok gyorsabban zajlanak, mint ahogy azt korábban várták. Idézett egy pár éves uniós tanulmányból, amely a keleti beruházások ilyen arányát durván 2050-re tette. Az európai szintű választ a "nagyfiúknak kell megoldaniuk", mi ebben ugyan részt tudunk venni, de a saját házi feladatunkat kell megoldani, és Közép-Európa nagyon jó helyzetben van – mondja Orbán, aki azzal zárta az interjút, hogy 10 év múlva Lengyelország lesz Európa új Németországa.