A miniszterelnök véletlenül felfedte a migránsellenes propaganda forrását a közrádiónak adott péntek reggeli interjúban. A kormány – mielőtt a koronavírus kizökkentette – évek óta másról sem beszélt, mint a migrációs nyomásról, veszélyeiről és a Soros-tervről. Most kiderült, mi az egész kiindulópontja.

A kormányfő az európai és a világgazdaság helyzetéről beszélve ugyanis mellékesen megemlítette, 2012-ben olvasta az egyik uniós kutatóintézet tanulmányát, melyben az az állítás szerepelt, hogy a migráció jó dolog és majd támogatni kell.

2015-ben tört ki a migrációs válság, tehát én 2015-ben tudtam, hogy hova kell nyúlni, melyik asztalfiókban van az a tanulmány, amiben a brüsszeliek leírták, hogy ami most történik, az jó

– mondta Orbán, majd folytatta az eredeti gondolatmenetét.

Fazekas István

Az élen akart járni

Orbán most a Kossuth Rádióban a járvány miatti határzárat bíráló brüsszeli megjegyzésre is a migrációs példával vágott vissza:

az önbizalom fontos a politikában, mondhat Brüsszel amit akar, majd néhány nap múlva azt csinálják, amit mi, ahogy ez a migrációs politikában is bekövetkezett.

Orbán annak idején az élen akart járni: a 2015. január 7-i, a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után kiadott közleményben arról írt, az európai ember, a szabadsága és életformája támadás alatt áll, ezért új véderőművekre van szüksége. Nem sokkal később, a párizsi terrorellenes tüntetés után pedig bemondta,

a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani.

Mint fogalmazott, abban bízott, az események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában.

Orbán szerint ő csak kimondja, amit Európa szégyell

Orbán Viktor már évek óta úgy gondolja, hogy a nyugat-európai politikusokhoz képest jobban érti, mi okozza az EU válságát, és jobban érti az európai közvéleményt, beleértve a bevándorlókkal kapcsolatos félelmeket. Tény, hogy már a párizsi merénylet előtt is erősödött az idegenellenesség Európában.

Orbán kitartott az érvelése mellett, a gazdasági bevándorlást elutasította és rendre összekötötte a migrációt a terrorizmussal. Ez történt akkor is, amikor a kötelező elosztási kvóta ellen érvelt. 2015. februárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban arról beszélt, a kultúrák együttélése hatalmas feladat és kockázatos, különösen amikor az iszlámról és a kereszténységről van szó. És ugyan tiszteletben tartja, hogy Franciaország és Németország más úton jár, de joggal várja el, hogy ők meg tiszteletben tartsák a magyar döntést. "Nem akarunk multikulturális társadalmat" – jelentette ki Orbán. Az uniós menekültügyi szabályozást lazának, észszerűtlennek és visszaélésekre ösztönzőnek gondolta.

Az interjúban beszélt Soros Györgyről is, de akkor még nem a migráció, hanem az általa támogatott hazai civil szervezetekkel összefüggésben. Noha 2015. szeptemberében Soros György már írt egy cikket a menekültkérdésről (melyet 2018-ban Kocsis Máté egy fideszes fórumon "Soros-tervként" lobogtatott), amiben szerepelt, hogy

az EU-nak évi egymillió migránst kellene befogadnia, akiket aztán az országok az első két évben támogatnának,

ám az egy hónappal később tartott előadásában Orbán ezt még nem hozta szóba. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének konferenciáján tartott előadásában 2015-ben nagy általánosságban a nemzetállamokat fenyegető veszélyről és a kereszténység etnikai alapon történő felszámolásáról, Európa elárulásáról beszélt.

Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni.

Azt fejtegette, hogy "ez az Európa többé nem az európai polgárok Európája lesz, hanem néhány jól szervezett, ha most a Soros Alapítványra gondolnak, nem indokolatlan a gondolat, jól szervezett, nagypénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túl gondolkodó aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti be".

AFP / John Thys

Hosszan keresték a tökéletes hívószót

A Soros-terv kifejezést először a Fidesz–KDNP közleményében sütötték el 2017. július 3-án. Ebben annyi szerepelt: egyetértenek azzal, hogy a Soros-terv veszélyeire fel kell hívni a figyelmet (mindezt egy Varju László DK-s politikus sajtótájékoztatójának apropóján), majd 10 nappal később Németh Szilárd Fidesz-alelnök említette ismét azzal, hogy a terv része egy bevándorlásszervező ügynökség létrehozása.

Mindezzel – mint utóbb kiderült – Orbán Viktor július 22-i tusványosi beszédének ágyaztak meg, ahol a miniszterelnök kertelés nélkül kijelentette,

létezik egy Soros-terv. Ez négy pontból áll.

Fel is sorolta:

• be kell hozni évente 1 millió migránst a muszlim világból,
• mindenkinek kell adni érkezéskor 4,5 millió értékű eurót,
• a beérkezett migránsokat szét kell osztani Európa országai között egy kötelező mechanizmus keretében,
• fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget, amellyel migránsügyben elveszik a döntési jogokat a nemzetállamoktól, és brüsszeli szintre emelik azokat.

Ez a Soros terv – ismételte meg a végén Orbán. Legalábbis az ő értelmezése szerint, ugyanis a miniszterelnök több ponton csúsztatott, ráadásul, amikor a beszéd elhangzott, Soros már kihátrált az eredeti, 2015-ös véleménye mögül, és már volt újabb esszéje is, amit 2016-ban írt.

Pintér nem tudta alátámasztani, hogy Soros veszélyt jelent

Ez mindegy volt, a kormánypropaganda rákapcsolt, a "Soros-tervről" nemzeti konzultáció indult, amelynek kérdéseit Soros György tételesen cáfolta azt állítva, hogy a hatalom hazugságokat terjeszt róla.

Soros: A hatalom hazugságokat terjeszt

Pontról pontra cáfolja Soros György azt, amit a magyar kormány Soros-tervnek hív. A magyar származású amerikai milliárdos saját honlapján vette végig a magyar nemzeti konzultáció kérdéseit, szerinte egyik sem igaz.

Mindeközben a kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, ismertesse a kormány előtt, milyen veszélyeket jelent Soros György az országra nézve. Pintérnek erről az országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt is be kellett számolnia zárt ülésen. Ő maga nem nyilatkozott utána, csak a képviselők interpretációjából lehetett megtudni, mi történt.

A szocialista Molnár Zsolt és az akkor LMP-s Szél Bernadett is azt állította, mikor megkérdezték Pintért, jelent-e bármilyen nemzetbiztonsági veszélyt az országra Soros, a belügyminiszter válaszából az derült ki, hogy nem. A bizottság fideszes tagja, Németh Szilárd szerint mindez hazugság, ám az Index akkori információi szerint Pintér az ülésen

diplomatikus választ adott a "Soros-veszélyt" firtató kérdésre,

nagyjából azt mondta el, amint néhány nappal azelőtt a sajtónak, mikor egy migrációellenes fórum után a "Soros-veszélyről faggatták." Pintér az előadásában egyszer sem ejtette ki Soros György nevét, noha mögötte a kivetítőn ott virított, hogy Soros György terve veszélyes. Az újságíróknak azt mondta, úgyis tudta mindenki, kiről beszél, illetve

nem tudja, hogy Soros György veszélyt jelent-e, de az általa hirdetett eszmék nem konformak a magyar elképzelésekkel és a magyar jogszabályokkal. Nyílt társadalom, határok nélküli társadalom pillanatnyilag nem elfogadott, futurisztikus.

Mindenesetre elkészítette az aktát a kormány számára, amelyet a kabinet 2017. novemberében megtárgyalt, majd államtitokra hivatkozva 10 évre titkosított. Pintér 2018-ban is szembement a kormánypropagandával: a Stop Soros törvénycsomag benyújtásakor egy kérdésre válaszolva azt mondta,

Soros György nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet, ezért vele szemben még nem alkalmazzák az idegenrendészeti távoltartást.

(Vagyis nem tiltják ki az országból, mint azt akkor a kormányoldali sajtó megszellőztette.) Kovács Zoltán kormányszóvivő mindehhez hozzátette,

az elképzelés szerint a rendszer önbevallásos lesz, Soros pedig eddig nem vallotta be, hogy támogatta az illegális migrációt.

A migrációs terv idejétmúlt lett, de a brand beválhatott, Orbán Viktor ugyanis áprilisban felfedezte Soros György második tervét, amely interpretálása szerint adósrabszolgaságba taszítja Európát.

Tényleg adósrabszolgaságot hozna Soros új csodafegyvere?

Nagyon régi, nagyon szokatlan tervvel állt elő Soros György az EU megsegítésére. Az örökjáradék-kötvények gondolatát még szerinte is szoknia kell a piacnak, annyira ritkán használják. A javaslat ahhoz eléggé bonyolult, hogy minden politikus a maga szájíze szerint magyarázhassa, miről szól, pedig ha alaposan megnézzük a részleteket, kiderül, hogy még jól is járhatna vele Európa - már ha néhány tagállam ellenállásán nem bukna el a terv.