szerző:
Joó Hajnalka - Windisch Judit
Tetszett a cikk?

A kínos kudarctól óvás lehet az egyik oka annak, hogy a Budapesten két éve győzni tudó Varga Mihály, Gulyás Gergely és Kocsis Máté nem indul egyéniben 2022-ben, a felmérések ugyanis azt mutatják: az ellenzék összefogással simán verheti a fővárosban a Fideszt. De az is közrejátszhat benne, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az önkormányzati választás után úgy ítélte meg, sokan a kormányzati munkájuk mellett nem tudnak eléggé odafigyelni a választókerületükre.

Új húzásnak tűnik, de valójában már a tavalyi, a Fidesznek sok kudarccal járó önkormányzati választás után eldőlt, hogy a párt kormányzati (vagy egyéb) tisztséget is betöltő politikusai ne induljanak egyéni választókerületükben 2022-ben. Az atv.hu-nak a napokban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Kocsis Máté frakcióvezető beszélt arról, hogy nem indul el egyéniben. Mindannyian arra hivatkoztak, hogy a kormányzati munkában és/vagy az országos kampányban lesz szerepük.

A választási matematika alapján kétségkívül mindannyiuk részéről óvatos előremenekülésnek és a pártközpont "mentőakciójának" tűnhet, hogy nem szállnak harcba egy olyan körzetben, ahol teljes vagy akár részleges ellenzéki összefogás esetén már 2018-ban is alulmaradtak volna (a részletes adatokat a keretes írásunkban találja), hanem az országos lista előkelő helyeiről várhatják a (biztos) parlamentbe jutást.

Gulyás Gergely
©

A helyzet ugyanis mit sem változott 2018 nyara óta: a 2019-es EP-választás illetve a Závecz Research legújabb, cikkünk megjelenése után publikált adatai is alátámasztják, hogy a budapesti körzeteket megnyerheti az ellenzék, ha működik az összefogás.

Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője egyelőre annyit árult el, hogy

Budapesten a teljes népességet nézve a Fidesz 26, míg az összellenzék 37 százalékon áll.

A tendencia nem pillanatnyi állapot: az ezt megelőző hónapokban is ellenzéki előnyt mért itt, igaz, akkor kisebb volt a két oldal közti különbség: 30 százalékon állt a Fidesz és 35 százalékon az ellenzék.

Nem volt egy magabiztos győzelem

Gulyás Gergely 2018-ban 23 172 szavazattal nyerte meg a budapesti 3-as egyéni választókerületet, de alig kétezer szavazattal szerzett többet, mint a második helyezett DK-s jelölt. Bauer Tamás győzelméhez már az is elég lett volna, ha vagy az LMP vagy a Jobbik nem indít önálló jelöltet. A szomszédos 4-es választókörzetben induló Varga Mihály szintén az ellenzéki széthúzásnak köszönhetően győzhetett: a pénzügyminiszter 24 200 vokssal nyert, miközben a DK-s Niedermüller Péterre 21 496-an szavaztak úgy, hogy csak a Jobbik jelöltje több voksot – 3 500-at – kapott, mint a kettejük közötti különbség, de az LMP-s Ungár Péterre majdnem hatezren, és a Momentum jelöltjére is több mint másfél ezren szavaztak.

Kocsis Máté ugyan ennél nagyobb, majdnem négyezres különbséggel nyerte meg a 6-os választókörzetet, az ő 18 818 szavazatánál még úgy is messze többet gyűjtött volna a DK (14 947), az LMP (2582) és a Momentum (1190) közös jelöltje, ha a jobbikból időközben Mi Hazánk-ossá vált Dúró Dóra 6001 voksát nem számítjuk az ellenzékéhez. Bár a fővárosi kerülethatárok nem esnek egybe a választókerületekével, a 2019-es önkormányzati választás még inkább igazolta, hogy Budapest nem a Fidesz terepe: a három fenti fideszes politikus választókörzetéhez tartozó kerületekben egyedül a XII. kerületben tudta megőrizni posztját a korábbi fideszes polgármester (Pokorni Zoltán), a II. kerületét (Láng Zsoltot), a III.-ét (Bús Balázst), a VIII. kerületét (Sára Botondot) és a IX.-ét (Bácskai Jánost) is legyőzték az ellenzéki jelöltek.

Závecz Tibor szerint a csere nem jelenti azt, hogy a Fidesz föladná Budapestet. „A párt lételeme a mindenkori győzelem, ezért sem gondolom, hogy a Fidesz lemondott volna Budapestről.” Ezt ráadásul azért sem teheti meg, mert azzal a listára leadott szavazatokból is veszítene. Ezt a narratívát hasonló okokból kizártnak tartja Ceglédi Zoltán politikai elemző is (aki a momentumos EP-képviselő, Donáth Anna asszisztense, mint kiderült).

Orbán Viktor és Tarlós István a 2019-es önkormányzati választások után, ahol Tarlós elvesztette főpolgármesteri címét
©

Závecz a korábbi választási eredményekből azt látja, azt a szavazattömeget, amit a Fidesz elő tud állítani, egy másik jelölttel is képes hozni.

„Lehet, hogy Gulyás Gergely, Varga Mihály vagy Kocsis Máté 1-2 százalékpontot hozzá tud tenni a párt szavazati arányához, de feltehetően az sem lesz elég a győzelemhez. Így viszont eleve nem mennek bele egy várhatóan vesztes helyzetbe. Rájuk az országos kampányban nagyobb szükség lehet, a politikai pozíciójukat jobban át tudják konvertálni.” Ceglédi Zoltán a csere mögé még egy indokot el tud képzelni: Varga, Gulyás és Kocsis olyan szereplők, akik nevéhez a koronavírus-járvány miatt kedvezőtlen döntések kapcsolódhatnak, ezért is lehet célszerűbb az ő visszavonásuk.

Orbán az önkormányzati választás után felpaprikázta magát

A választási adatok alapján előrevetíthető kínos fiaskó elkerülése azonban csak részleges magyarázat: az önkormányzati választás eredményein felpaprikázott Orbán Viktor egy éve maga döntött az új összeférhetetlenségi szabály bevezetéséről, amikor a választás tapasztalatait értékelve arra jutott, hogy sokan a kormányzati munkájuk mellett-miatt nem tudtak elég figyelmet fordítani a választókerületükre.

Egy névtelenséget kérő fideszes forrásunk is ugyanezzel érvelt, csak finomabban: úgy fogalmazott, az egyéni választókerületekben több terepmunkára volna szükség, aki pedig kormányzati pozíciót visel, annak erre korlátozott lehetősége van.

Varga Mihály 2013-ban saját gyerekével reklámozta a Babakötvényt
©

"Most kivételesen tényleg igaz, hogy a kormányzati munka egész embert kíván, megfeszített erővel kell dolgozni, talán még sorosozni sem lesz idejük" – tette hozzá ehhez a gondolatmenethez Ceglédi. Azt nem érti, hogy Kocsis Máté helyett miért az önkormányzati választáson vesztő Sára Botondot indítanák (végleges döntés nincs, csak felmerült a neve), azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a Gulyás helyett felvetődött Fürjes Balázs fővárosért felelős államtitkárt valójában 2024-re, a főpolgármester-választásra építhetik fel. Varga helyett egy országosan ismeretlen ügyvéd, II. kerületi önkormányzati képviselő, Gór Csaba indulhat – közölte korábban az atv.hu.

Névtelenséget kérő fideszes forrásunk úgy fogalmazott, Gór Csaba képviselő-jelöltségéről egyelőre nincs szó, ám miután Varga Mihály bejelentette, hogy nem indul, ezért le is mondana a választókerületi elnökségről, a választókerületi tanács tett javaslatot Gór Csaba elnökké választására, amiről még az országos elnökségnek vagy a pártelnöknek döntenie kell.

Év végére lehet döntés

A Fidesz 2003-ban tért át a korábbi megyei-városi alapon szerveződő pártstruktúráról a választókerületi elnöki rendszerre. Utóbbiak feladata az adott körzet választóinak folyamatos tűzben tartása: mozgósítása az éppen aktuális aláírásgyűjtésre, konzultációra, népszavazásra és választásra, emiatt azt, hogy mennyire végzik jól a munkájukat, nagyrészt az adott körzet „számaiból”, vagyis aláírási, népszavazási és választási hajlandóságából, illetve eredményeiből szűri le a pártvezetés. Fő szabály szerint a választókerületi elnökökből lesznek a párt országgyűlési képviselőjelöltjei, kiválasztásukról a pártelnök dönt.

Orbán Viktor
©

Ezért is várták év elején sokan aggodalommal Orbán Viktor január közepén kezdett félidős konzultációját, vagyis azokat a négyszemközti megbeszéléseket, amelyekre a miniszterelnök mind a 106 választókerületi elnökével sort kerített a Karmelita kolostorban. Bár az egyeztetésekről a képviselők többsége rögtön a találkozó után diadalittas képeket posztolt, amint széles mosollyal paroláznak a miniszterelnökkel, sőt, sokan arra is céloztak, hogy zöld lámpát kaptak a 2022-es újrainduláshoz, a meghallgatáson valójában Orbán Viktor gyűjtött impulzusokat a képviselők terveiről és hadra foghatóságról, garanciát senki nem kapott az újrázásra. A Fidesz elnökének ez egyébként lassan már évtizedekre visszamenő szokása, hogy az utolsó pillanatig lebegteti a személyi döntéseket, nehogy a biztos pozíció birtokában bárki is hátradőljön, elkényelmesedjen.

Az önkormányzati választási fiaskó után a választókerületi elnökök nagyjából ötödének lecserélése vetődött fel (csak a 2019 októberi eredmények alapján több mint tizennégy elveszített budapesti kerület és tíz megyei jogú város választókerületi vezetőjének lehet aggódnivalója, de értelemszerűen más szempontok is vannak). Néhány körzetben azóta meg is történt a váltás, év végéig pedig információink szerint a még nyitva levők többségében is befejeződhet.

Az már kiderült, hogy a várható ellenzéki összefogás miatt Orbán a választókerületek 90 százalékában egy az egy elleni felállással – egyben a korábbinál szorosabb országos és választókerületi eredményekkel – számol. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy a Fidesz–KDNP jelöltjeinek 50 százalék feletti eredményt kell elérniük ahhoz, hogy nyerjenek – ez 2018-ban csak hatvanegynéhányuknak ment, nagyon meg kell tehát válogatni, hogy ki az, aki leginkább kivívhatja a kormánypárti választók szimpátiáját és begyűjtheti egyúttal a szavazataikat. Ceglédi Zoltán szerint a mai tudásunk alapján csak az a kérdés, hogy a Fidesznek lesz-e kétharmada, Orbán Viktor miniszterelnöksége a jelenlegi számok alapján nincs veszélyben, Orbán szerinte nem a kétharmadhoz ragaszkodik, hanem a többséghez.

Mindenesetre – bár nincs hivatalos döntés – nagyon meglepő lenne, ha újrázási lehetőséget kapna olyan képviselő, aki korrupciós ügy érintettjeként erodálhatja a támogatói bázist, mint például a dél-békési Simonka György, vagy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Boldog István – bár a Karmelita kolostorban tett látogatásukat mindketten igyekeztek úgy kommunikálni, mintha másfél év múlva is lehetőséget kapnának.

Simonka György Orbán Viktornál viziten
©

Ugyancsak nem derült még ki, de érdekes, hogy mi lesz az egyéniben 2018-ban jól szereplő, de Gulyáshoz és Vargához hasonlóan szintén kormányzati tisztséget viselő Nagy István agrárminiszter (Mosonmagyaróvár), a Paks II. beruházásért felelős Süli János tárca nélküli miniszter sorsa – vagyis, hogy magabiztos egyéni szereplésük felülírja-e a képviselőjelölti és kormányzati tisztség közötti összeférhetetlenséget. Hasonló a dilemma több, választókerületi elnökként is dolgozó államtitkár – például a pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tállai András (Mezőkövesd), vagy a váci választókörzetben induló KDNP-s Rétvári Bence – esetében is. Kettőjük tökéletes ellentéte viszont Németh Szilárd honvédelmi államtitkár, aki egymás után két választáson bukta el a Csepel-Soroksári körzetet, és a legtöbb párttársát már az is meglepte, amikor 2018-ban újrázási lehetőséget kapott.

Időközben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója is bejelentette, hogy nem indul egyéniben, a központi kampányban vesz részt. Ő 2018-ban kikapott Csárdi Antal LMP-s politikustól, aki több ellenzéki jelölt visszalépése után elvitte a körzetet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ónos esővel és nagy köddel indul a hét

Ónos esővel és nagy köddel indul a hét

Észak-Macedónia miniszterelnöke legális füvezéssel hozna turistákat

Észak-Macedónia miniszterelnöke legális füvezéssel hozna turistákat

WHO-követ: Ha Európa megint elszúrja, jön a harmadik hullám

WHO-követ: Ha Európa megint elszúrja, jön a harmadik hullám