szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Varga Judit nyitotta a vitát a kis túlzással üres terem előtt.

Valamivel 17 óra után elkezdődött a parlamentben az Alaptörvény kilencedik alkotmánymódosításáról szóló vita. A politikusi érdeklődés nem túl nagy, a járványhelyzethez képest is hézagos a terem, de a szöveget megfogalmazó igazságügyi miniszter, Varga Judit azért felolvasta beszédét, ami szerint a kormány a módosításokkal a gyermekek jogait védi, a közpénz meghatározásával vitás kérdéseket dönt el.

Varga főleg azt érvelte meg, miért van szükség kiemelni például azt, hogy az apa férfi, az anya nő: szerinte aggodalomra ad okot az a "progresszív gondolatkészlet", ami megkérdőjelezi a természeti törvényességeket a nemek területén, ezek pedig

kétséget támasztanak azzal kapcsolatban, megvédhetők-e az eljövendő generációk érdeke, ilyen az anya nőként, az apa férfiként való rögzítettsége”

– mondta Varga a pulpituson a keresztény értékekre hivatkozva, kiemelve, hogy nem válhatunk biológiatagadókká.

Az igazságügyi miniszter szerint ez a javaslat védi a gyermekeket, és biztosítja a gyerekek számára a keresztény nevelést, és a keresztény kultúra továbbadását.

“Szeretném, ha mindenki megértené, hogy a sajtóvisszhangokkal szemben a magyar kormány egy társadalmi csoportot sem kíván megtámadni” – mondta.

Ha átmegy a módosítás, akkor belekerülne az Alaptörvénybe, hogy “Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”, illetve “ közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”, de módosítaná a különleges jogrendek hátterét is, az eddigi öt helyett három kategóriára szűkítve azt. Erről bővebben ide kattintva olvashat.

A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát

Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!