Két héttel a szigorú hazai korlátozó intézkedések bevezetése után a koronavírus-járvány tovább terjed, legfeljebb a növekedés ütemét sikerült visszafogni – ebből kell szerdán mérleget vonnia az operatív törzsnek és a kormánynak, és ez alapján döntenek a további szigorítás, a lazítás, vagy az eddigi korlátozások fenntartása mellett. Végigelemeztük a számokat, összehasonlítva azzal is, hogy a járványügyi intézkedések során többször is hivatkozási alapként emlegetett Ausztriában mik a legutóbbi fejlemények.

Ahhoz, hogy a járványügyi számok alakulását kontextusba tudjuk helyezni, érdemesebb kicsit távolabból kezdeni.

Az adatokból látszik, hogy a koronavírus-számok az őszi, második hullámban novemberre ugrottak nagyot, ez a heti adatokból tűnik ki leginkább. Míg október közepén egy hét alatt 8899 igazolt fertőzöttet találtak idehaza, 205 beteg hunyt el és 1418 embert kezeltek kórházban, addig november első hetében az újonnan regisztrált fertőzöttek száma 30 ezerre, a halottaké 604-re, a kórházban ápoltaké 4417-re nőtt, és az elvégzett teszteken belül is egyre több (13 helyett 26) százaléknyi pozitív esetet találtak.

Ekkor, november 3-án döntött Orbán Viktor miniszterelnök az első körös, enyhébb szigorításokról, majd egy héttel később bevezette lényegében ugyanazokat a korlátozásokat, amit Ausztria már november 3-án meglépett. Ők azóta tovább is mentek, erről mindjárt.

Bezárt kávéház terasza Bécsben 2020. november 17-én. Ettől a naptól az osztrák kormány a koronavírus-járvány miatt újabb korlátozó intézkedéseket vezetett be: egész napra kiterjesztette a kijárási korlátozást, továbbá bezártak és digitális oktatásra álltak át az iskolák, valamint csak a létfontosságú árucikkekkel kereskedő üzletek maradhatnak nyitv

MTI/AP/Ronald Zak

Azért Ausztriát hozzuk példaként, mert Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány is ezt teszi, "laborként" emlegetik a szomszédos országot, amit a lakosságszám, a településszerkezet mellett indokolhat az is, hogy a fertőzöttekre vonatkozó osztrák járványgörbe nagyjából nyolc napos csúszással a magyar adatokban is visszaköszön.

hvg.hu

Hasonlóságot mutat a pillanatnyi kép is, amit a következő két grafikonon láthatnak.

Mutatjuk az egymillió főre eső fertőzöttségi adatokat a két ország összehasonlításában (azzal a megjegyzéssel, hogy Ausztriában durván kétszer annyi tesztet végeznek, mint itthon, bár a pozitivitási arány olykor egyezik):

És a halálozást is, ahol viszont a járvány második hullámában Magyarországon rosszabbak az adatok:

Mindkét ország a járvány megfékezése érdekében hozott szigorú intézkedéseket, azonban Ausztriában, miután az első körös döntések (tehát azok, amik itthon jelenleg is érvényben vannak) ellenére a következő 10 napban sem javult a helyzet, sőt november 13-án a Johns Hopkins egyetem adatai szerint 9586 új fertőzöttel csúcsokat döntött a fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma, a bécsi kabinet november 14-én további szigorításokról döntött. Azóta az országban

• a nap 24 órájára kiterjesztették a kijárási korlátozások érvényességét,
• az összes iskola digitális oktatásra tért át,
• csak a létfontosságú árucikkekkel kereskedő üzletek maradhatnak nyitva,
• nem fogadhatnak vendéget a kozmetikusok, masszőrök, illetve fodrászok.

Ausztriában egyébként a teljes zárást követő ötödik nap után kezdett el visszaesni a napi regisztrált fertőzöttek száma: a múlt csütörtöki 6995 új eset hétfőre 3145-re esett vissza, a halottak száma viszont 71 volt.

Sebastian Kurz kancellár egyelőre december 6-áig jelentette be a korlátozó intézkedéseket, de az esetleges lazításokról csak az új számok ismeretében fognak dönteni. A cél mindenesetre az, hogy az országot tehermentesítsék a karácsonyi ünnepekre.

De nézzük, mi a helyzet itthon

Miután Orbán Viktor november 10-én, kedden jelentette be a szigorításokat, ezért a most következő adatokat nem teljes heti bontásban, hanem a keddtől keddig tartó időszakban néztük meg. Az elmúlt két hétben négyezer körül volt a napi regisztrált új fertőzöttek száma, az első hét napban kétszer volt ötezer fölött, illetve egyszer – és ez rekord – elérte a 6495-öt. Ezután az elmúlt hét napban egyszer sem ment 4600 fölé a napi fertőzöttek száma, tegnap 3928 volt, ám úgy, hogy a pozitív tesztek aránya minden eddiginél nagyobb, csaknem 39 százalékos volt. Tehát a viszonylagosan alacsonyabb fertőzöttszámhoz kevesebb elvégzett teszt társult.

Az elmúlt 2 hétben az igazolt aktív fertőzöttek száma 45 ezerrel nőtt, a legutolsó adatok szerint 133 853 emberről tudnak a hatóságok (szakemberek szerint a valódi fertőzöttség ennél jóval nagyobb is lehet). A halálozás nem csökkent, minden nap száz körüli áldozata volt a vírusnak, 21-én az eddigi legtöbb, 121 elhunytat jelentettek. A kórházban ápoltak számának emelkedése viszont nem állt meg: míg november 10-én 6153 embert kezeltek kórházban, közülük 461-en voltak lélegeztetőgépen, addig tegnap 7598 embert ápoltak az intézményekben, és 638 ember volt lélegeztetőgépen.

Az is igaz, hogy a kórházban ápoltak száma a legnagyobbat a szigorítások elrendelése előtti héten ugrott, akkor 1815-tel több beteget kezeltek kórházban, mint a megelőző héten.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök deklaráltan az egészségügy összeomlását akarta elkerülni, a szigorítás bejelentése előtt november 21-re 2240, majd december 10-re 4480 intenzív osztályon fekvő, és 30–32 ezer kórházban kezelt beteget vetített előre az előtte lévő számítások alapján. Bár azt a hivatalos tájékoztató adatokból nem tudni, hogy hányan vannak intenzív osztályon, Orbán rendre egyben kezeli azt lélegeztetőgépen lévők számával (noha az nem egyezik).

Ha így nézzük, a megjósolt legrosszabb forgatókönyv nem következett be, bár az orvosokkal és ápolókkal folytatott beszélgetéseink alapján elmondható, már most is óriási a terhelés az egészségügyi rendszeren, az intenzív mellett a "sima" Covid-osztályokon is.

Bár nem kizárólag idősek kerülnek kórházba és lélegeztetőgépre, a rendszeren lévő nyomáshoz és várható terheléshez tudni kellene, hogy most az idősotthonok, illetve maguk a kórházak mennyire számítanak gócpontnak.

Kövér már tud valamit?

Röviden összefoglalva:

az új regisztrált fertőzöttek száma valamelyest csökken (bár az elvégzett teszteken belüli magas pozitív tesztek arányát nézve kétséges, ez mennyire mutat tiszta képet), az elhunytak száma legfeljebb stagnál, a kórházban kezelteké viszont szinte folyamatosan emelkedik.

Kérdés, hogy ezeknek a számoknak az ismeretében mit lép a kormány. A jelenlegi intézkedések december 11-ig alkalmazhatók, ettől függetlenül bármikor dönthet úgy a kormány, hogy tovább szigorít vagy enyhít, ha szükségét látja (keddtől például napi két órában visszahozták az idősek vásárlási sávját).

Müller Cecília országos tiszti főorvos kedden a hvg.hu kérdésére nem előlegezte meg, hogy lesznek-e újabb szigorítások, vagy a jelenlegi fenntartása elég, csak azt mondta, több adatot, illetve körülményt elemeznek, így figyelemmel kísérik a változásokat, a vírus terjedésének a dinamikáját és minden egyéb tényezőt. A törzs javaslatot tesz a kormány számára, akik döntenek a továbbiakról.

A kormánynak most nincs külső támpontja: miután Ausztriában szigorúbb intézkedéseket vezettek be, Orbán az osztrák számokból csak azt láthatja, mi következhetne be Magyarországon is, ha szigorúbb kijárási tilalom jön, nagy arányban zárnak a boltok és az általános iskolák átállnak digitális oktatásra.

Csakhogy ha a jelenlegi terhelést még elbírja az egészségügy, a gazdasági szempontokat is mérlegelve elképzelhető, hogy a kormány nem hoz újabb korlátozó intézkedéseket.

Erről beszélt Kövér László házelnök is kedden, még a kormányülés előtt. Osztrák kollégájának ugyanis azt mondta,

a jelenlegi vírushelyzet ismeretében nincs tervbe véve további szigorítás az ünnepekig, inkább a már meghozott korlátozó intézkedések pontos betartását célozzák a magyar kormányzat intézkedései.

Az, hogy a járványt jelentősen visszafogni még nem sikerült, ám a további elszabadulásának az eddigi intézkedések látszólag gátat szabtak,

inkább azt valószínűsíti, hogy maradnak az eddig bevezetett intézkedések.

Kérdés, hogy így csökken-e olyan ütemben a járvány, hogy egy december végi esetleges lazítás egy "szabad" vagy legalábbis szabadabb karácsonyt hozzon. Az intézkedések felülvizsgálatánál nyilván ez is szempont lehet.

A nyitás vagy a további szigorítás nemcsak Magyarország számára dilemma. Több nyugat-európai országban is a napokban döntenek (vagyis van, ahol már döntöttek) arról, hogyan álljanak neki az ünnepi időszaknak.

Németország: Felemás szilveszter

Felemás eredménye van a lassan egy hónapja bevezetett intézkedéseknek Németországban: a járvány robbanásszerű növekedését sikerült elkerülni, az új fertőzöttek száma azonban egyelőre nem csökken, a lélegeztetőgépre kerülő betegek száma pedig rekordokat dönt.

A kötelező maszkviselésre figyelmeztető tábla Düsseldorfban 2020. november 10-én, a koronavírus-járvány idején.

MTI / EPA

Az országban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok október végén állapodtak meg arról, hogy november 2-ától a legtöbb helyen legfeljebb két háztartás tagjai és maximum tíz ember tartózkodhat együtt. A szállodák csak üzleti úton lévő vendégeket fogadhatnak, és az éttermek csak elvitelre főzhetnek, a múzeumok, színházak és mozik zárva tartanak, a sportegyesületek sem működhetnek. A fodrászokon és a gyógytornászokon kívül pedig a legtöbb tartományban minden hasonló szolgáltató kényszerszünetet tart.

Az intézkedéseket eredetileg a hónap végéig léptették életbe, de a CNN információi szerint Angela Merkel kancellár és a tartományi vezetők előzetesen már megállapodtak arról, karácsonykor és szilveszterkor is fenntartanak korlátozásokat, betiltanák a szilveszteri tűzijátékokat és maximum 10 fős összejöveteleket engedélyeznének. Előrébb hoznák a téli szünetet is az iskolákban.

Az országban egyébként – a hétnapos csúszóátlagot is figyelembe véve – egy ideje stagnál az új fertőzöttek száma, kedden így is 13 554 új esetet regisztráltak. Hétfőn viszont 3742 Covid–19 fertőzöttet ápoltak intenzív osztályon, ami rekordnak számít, így lazításra egyelőre valószínűleg nem lehet számítani.

Egyesült Királyság: Lazítás és szigorítás

Lakóhelytől függ, ki fog örülni december 2-án Angliában, ahol ismét életbe lép a korábban már alkalmazott, háromfokozatú készenléti rendszer, sőt meg is erősítik. Ez azt is jelenti, hogy egyes országrészekben lazításra lehet számítani, ami annak is köszönhető, hogy a november 5-én bevezetett rendkívül szigorú lezárások sok helyen meghozták az eredményüket.

A friss adatok szerint meredeken csökken a koronavírus-járvány nagy-britanniai terjedési üteme: az elmúlt egy hétben 136 814 új fertőzöttet szűrtek ki országszerte, csaknem 23 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban.

A jövő héten ezért a brit kormány eredeti terveinek megfelelően kinyithatnak a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok és a szabadidős létesítmények azokban az angliai országrészekben, amelyek nem a legmagasabb szintű koronavírus-készenléti fokozat hatálya alatt lesznek.

A legenyhébb, egyes fokozatú járványkészültség hatálya alá sorolt térségekben élőktől is azt kéri a kormány, hogy ha lehetséges, otthonról dolgozzanak.

A második készenléti szint érvénye alá tartozó országrészekben a vendéglátóhelyek csak kiadós mennyiségű étellel együtt szolgálhatnak fel szeszes italt.

Azokon a területeken, amelyeken a kormány a legmagasabb, harmadik készenléti szintet lépteti érvénybe, a zárt terű szórakozóhelyeknek, a szállodáknak és egyéb szálláshelyeknek be kell zárniuk, csakúgy, mint az összes vendéglátóhelynek, bár az utóbbiak elvitelre és házhoz szállításra felvehetnek ételrendelést.

Az egyes és a kettes készenléti szintű térségekben ismét lehet majd közönség előtt sportrendezvényeket és előadásokat, valamint üzleti rendezvényeket tartani zárt és szabadtéren egyaránt, de a nézők, illetve a résztvevők létszámát korlátozni kell.

A legmagasabb, hármas készültségi szint alá tartozó térségekben pedig tömeges tesztelési program kezdődik, és azokra, akiknek lelete negatív, az általánosan érvényesnél enyhébb korlátozások vonatkoznak majd.

Franciaország: „Túl vagyunk a nehezén”

November 8-a óta folyamatosan csökken az új fertőzöttek száma Franciaországban, ahol először október 17-én, kilenc nagyvárosban léptettek életbe éjszakai kijárási korlátozást, amit egy héttel később a lakosság kétharmadára kiterjesztettek, majd október 30-tól az egész ország karantén alá került. Ennek meg is lett az eredménye: a lezárás negyedik hetére olyan mértékben estek az új esetszámok, hogy Emmanuel Macron francia elnök tegnap este bejelentette a nyitás részleteit.

Franciaországban hétfőn 13 ezer új esetet regisztráltak, ami töredéke a két héttel ezelőtti több mint 60 ezres rekordnak. A kórházban ápoltak száma 30 ezerre esett vissza, intenzív osztályon pedig 4289-en vannak a 67 milliós országban, a csökkenés 11 napja tart.

„A második hullám legrosszabbján már túlvagyunk” – mondta televíziós beszédében Macron.

Az elnök bejelentése szerint a kormány 2021 januárjáig három lépcsőben, fokozatosan oldja fel a korlátozásokat, az elsőre már most hétvégén sor kerül, a cél pedig az, hogy az emberek családjukkal, rokonaikkal tölthessék a karácsonyt. Szombattól kinyithatnak a kisebb üzletek, az emberek pedig három órára elhagyhatják az otthonukat, de 20 kilométernél nem mehetnek messzebb. Nyitnak a templomok, zsinagógák, mecsetek is, de egyszerre legfeljebb 30 ember lehet bent.

A kijárási korlátozások este 9-től reggel 7-ig érvényben maradnak, de december 24-e és 31-e kivételt képez majd.

A második nagy nyitásra december 15-én kerül sor, ekkortól újra működhetnek a színházak, mozik és múzeumba is lehet menni.

Ha pedig január 20-ra tovább csökken az esetszám és tartósan napi 4000 alatt marad, akkor nyithatnak az éttermek, edzőtermek és kocsmák, sőt az iskolák is – mondta a francia elnök.