Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A koronavírus új mutációja – amely miatt lezárták egész Nagy-Britanniát – jóval ragadósabban kapcsolódik az emberi testben lévő receptorokhoz, ezért egyrészt jobban fertőz, mint az előző változat, másrészt éppen ezért fertőzi meg könnyebben a gyerekeket is.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Éjféltől újra jöhetnek repülők Nagy-Britanniából, az utasokra a hatályban lévő karanténszabályok érvényesek – jelentette be a kormány döntését Kiss Róbert alezredes az operatív törzs keddi tájékoztatóján. Az időzítésre nem adtak magyarázatot, de mindezt 12 órával azután jelentette be a kormány, hogy a szigetország történelmének egyik legnagyobb lezárását jelentette be határozatlan időre Boris Johnson brit miniszterelnök az új koronavírus mutációra hivatkozva, mely a fertőzés terjedésének elképesztő növekedését okozta az elmúlt hetekben.

A teljes lezárás értelmében csak és kizárólag alapos indokkal mehetnek az utcára a britek, minden közintézmény és nem alapellátást, vagy -szolgáltatást nyújtó üzlet bezár, a brit állampolgárok csak különleges engedéllyel hagyhatják el az országot üzleti út céljából.

Az iskolák bezárását többen kritizálták, köztük Alistair Campbell, Tony Blair korábbi miniszterelnök szóvivője. Szerinte populista és zűrzavaros a kormány válságkezelése, amikor egyik nap azt mondják, hogy létfontosságú az iskolák nyitva tartása, másnap pedig bezárják őket. Boris Johnson türelmet és kitartást kért a britektől és azzal biztatott, hogy ez már a küzdelem vége.

Boris Johnson brit miniszterelnök testhőmérsékletét mérik, amikor látogatást tesz az észak-londoni Chase Farm kórházban 2021. január 4-én
MTI/AP/PA/Stefan Rousseau

A mutáció azóta már több mint 33 országban tűnt fel – köztük Ausztriában és Szlovákiában –, de jelen van Németországban, Törökországban, Kanadában és az Egyesült Államokban is. Müller Cecília december 30-án azt mondta, a koronavírus brit mutációját még nem mutatták ki Magyarországon, de folyamatosan vizsgálják a mintákat a Pécsi Tudományegyetem virológusai.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az ATV Start vendégeként kedden arról beszélt, a mutáció bármikor megjelenhet Magyarországon is. A szakember ezzel együtt leszögezte: az újabb vírustörzs az eddigi tapasztalatok alapján

csak több esetet hoz, súlyosabbakat nem.

A vizsgálatokon próbálják beazonosítani a mutáció összes eltérését, egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy az új variáns 50–70 százalékkal nagyobb gyorsasággal terjedhet, mint a koronavírus többi mutációja.

A 82 éves Brian Pinker az országban elsőként kapja meg az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett, koronavírus elleni vakcinát
MTI / AP / Steve Parsons

Lawrence Young, a warwicki egyetem professzora szerint két oka van annak, hogy az új vírus jobban fertőz, mint az előző – írta kedden a Telegraph. Az egyik az, hogy jóval ragadósabban kapcsolódik az emberi testben lévő ACE2 receptorokhoz, a másik pedig az, hogy a torokban jellemzően sokkal több ilyen vírus mutatható ki, mint az első variáns esetében. Ő is hangsúlyozta, nincs bizonyíték, hogy az új változat súlyosabb betegséget okozna, az viszont bebizonyosodott, hogy ez a törzs könnyebben fertőzi meg a gyerekeket, mint a korábbi változat.

A gyerekeknek ugyanis jóval kevesebb olyan receptora van, amelyek összekapcsolódhattak a régi törzzsel, ám az új változat, amely jobban ragad a receptorokhoz, ezt a különbségek jelentős részben kiküszöböli.

De honnan bújt elő a mutáns?

December 8-án kedden az Egyesült Királyságban a megszokott módon összeülő tudósok és egészségügyi szakértők egy ábrával néztek farkasszemet, amelyen egy függőlegesen felfelé tartó vonal húzódott. A vonal a dél-angliai Kent megyében regisztrált új fertőzéseket mutatta – írta december 20-án a Science Mag. A szakértőket elképesztette az abnormális gyorsasággal növekvő fertőzési ráta. A mintákból egyértelmű volt, hogy az új fertőzések felét egyetlen új Covid-variáns adja. Két héttel később Boris Johnson brit miniszterelnök újabb szigorításokat jelentett be B.1.1.7 kódnévvel ellátott mutációra hivatkozva. Ezt követően az Egyesült Királyságot körbezárták, sok államban megtiltották a beutazást a szigetországból.

Elnéptelenedett bevásárlóközpont Liverpoolban 2021. január 5-én
MTI / Peter Powell

A kutatások szerint a koronavírus genomja eddig havonta általában 1-2 ponton módosult. Az első, Kínában megjelent változat óta tehát már terjednek olyan variánsok, melyek akár 20 helyen is eltérhetnek a vírus eredeti szerkezetétől.

A tudósok szerint az új brit mutáció változásainak nagy része egyetlen beteg szervezetében alakulhatott ki, akinek gyenge volt az immunrendszere és nem tudta teljesen legyőzni a vírust.

A Pécsi Tudományegyetem virológusainak Facebook-oldalán részletes elemzés található az új variánsról, az egyik posztjukban azt írták, “a mutáció a vírusok evolúciójának is az egyik fő mozgatóereje, a funkciót megváltoztató mutációk mindig a vírus túlélését szolgálják. Ez lehet például a jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre.”

A pécsi szakértők szerint aggodalomra ad okot, hogy az immunitásban fontos, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében történt a mutáció. Felhívják ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a valós kockázatot nem tudni addig, amíg a kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok le nem zajlanak.

Ugur Sahin és Karikó Katalin
Karikó Katalin

A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új, és hogy kell-e változtatni a vakcinán. Uğur Şahin, a BioNTech vezérigazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, mivel az új variáns fehérjeszerkezete 99 százalékban megfelel a korábbi változatoknak, ezért a cég mRNS vakcinája minden bizonnyal hatásos lesz ellene.

Hozzátette, hogy a vírusoknál gyakran előfordulnak mutációk, így időnként az oltóanyagot is frissíteni kell, általában évente egyszer.

Amennyiben változtatni kellene a vakcinán, az a vezérigazgató szerint mostani állapot szerint körülbelül hat hetet venne igénybe.

Öröm az ürömben, hogy az új mutáció nagyobb biztonsággal kimutatható a PCR-tesztekben, így jobban követhető a terjedése és ennek is szerepe lehet abban, hogy ilyen nagy számban mutatják ki. A Science Mag cikke szerint a legelőször szeptember 20-án igazolt variáns novemberben még csak az új fertőzések 26 százalékáért volt felelős az Egyesült Királyságban. Ez az arány Dél-Angliában 71 százalékos, Londonban pedig 72 százalék. Ez a törzs így vélhetően majdnem teljesen fel fogja váltani a korábbi változatot: a december 18-án véget ért hét volt az első, amikor több volt az új fajta által okozott fertőzés, mint a korábbi változaté.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!