Lebontják az egykori Wichmann-kocsmát, helyén egy 11 szobás szálloda épül – írta a Falanszter blog, amely szerint a mai Kazinczy utca 55. szám alatt lévő ház nem csak a kultikus kocsma miatt legendás, de ott született meg a magyar kártya is. Schneider József kártyafestő ugyanis ebben, a kerület legkisebb alapterületű épületében nyitotta meg annak idején a pakligyártó műhelyét, ahol 1836-ban megalkotta az akkor még 36 lapos magyar kártyacsomagot. Később egy rövidáru- és ruhakereskedő vette meg az épületet, majd bérbe adta bordély működtetésére. Krúdy Gyula, Ady Endre és Jókai Mór is megfordultak ekkortájt az épületben. Később működött itt ruhabolt és tejcsarnok is, Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok pedig 1986-ban vásárolta meg az ingatlant, ahol aztán kocsmát nyitott.

Máté Péter

A hvg.hu úgy tudja, a 11 szobás szállodáról szóló tervet 2018 decemberében a VII. kerületi akkori alpolgármestere, Hutiray Gyula engedélyezte, azonban a szabályváltozások miatt a bontásról és építésről szóló döntés már nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának kezében van.

A Falanszter blog azt írta, a főosztály tavaly július 15-én fogadta el a szálloda felépítésének (általános) tényét, ahogy a bontásra is megvan az általános engedély. A linkelt dokumentum a Kazinczy utca 55-ről szól, azonban a lap szerint lebontják a Király utca 25., 27. és 29-es számon lévő ingatlanokat és a sarkon lévő játszóteret is. Frissítés: ezt cikkünk megjelentése után a kormányhivatal cáfolta.

Ez a néhány ház színes keresztmetszetét adta a XIX. századi pesti társadalomnak. A Wichmann-kocsmának otthont adó épületről már írtunk, de a Király utca 27. alatt található Hugmayer–Michalovits-bérháznak is izgalmas a története. A ház 1833-ban épült, annak idején vendégfogadó üzemelhetett itt, legalábbis a kovácsoltvas erkélyen található "Zur Stadt Pest" felirat ezt sejteti. Ide is gyakran elment Krúdy, a ház földszintjén működött ugyanis 1891 és 1901 között Ungerleider Mór kávéháza, amelynek “ködfátyolképei, illetve árnyképvetítései kápráztatták el a környék lakóit”. Vagyis a mozi őse működött a kávéházban – írja Perczel Anna a Védtelen örökség című könyvében. Ungerleider Mórt később az első magyar filmproducerként tartották számon.

Máté Péter

A klasszicista polgárházban kapott helyet 1957-től Berényi Lajos jelvényboltja és műhelye is, amely később ipartörténeti jelentőségűnek számított. A kétezres évek elején még az unokája vitte az üzletet az eredeti szerszámokkal, ám miután az örökös elhunyt, a jelvénybolt is eltűnt a házból.

A szomszédban, a Király utca 25. szám alatt található a Dirnbahcer–Fluck-bérház, az utca legrégebbi épülete: 1810 körül, még a nagy árvíz előtt húzhatták fel Anton Dirnbacher megrendelésére. Ekkoriban a Király utcát Englische König Gassénak nevezték, és a környék még nem igazán számított belvárosi területnek. A 19. században sokféle lakó megfordult a barokkos, vidékies hangulatú házban: élt itt napszámos, kőműves ugyanúgy, mint szeszgyáros vagy nyomdász. A századforduló környékén "fényírda", azaz fotográfiai műterem működött itt, miközben az udvaron kiválóan lehetett húst füstölni és szalámit gyártani.

A gyerekek is kereshetnek másik helyet

Ahogy már említettük, a lap szerint a hotel miatt a játszóteret is le kell bontani, amit az Urbface szerint a kétezres évek elején Wichmann Tamás a saját pénzéből építtetett a parkoló helyén. A játszóteret 2009-ben modernizálták, és a lakók, valamint a helyi műemlékek sorsáért küzdő Óvás Egyesület sikeresen lobbizott Vattamány Zsolt akkori polgármesternél a park megmaradásáért. Mivel a hetedik kerület körúton belüli részén nagyítóval kell keresni a zöld felületeket, a játszótér szinte létfontosságú a helyiek számára. Az egyetlen nagy zöld terület a negyedben a Klauzál tér, ezen kívül még a Kéthly Anna tér “zöldell” a térképen, de azt csak erős jóindulattal lehet parknak nevezni.

Wichmann Tamás

MTI / Illyés Tibor

Perczel Anna, az egyesület alapítója kiemelte, hogy a negyed világörökségi helyszín, védett zónába tartozik, de a magyar törvények szerint is műemléki jelentőségű ez a terület. A világörökségi helyszín ugyanakkor nem zárja ki az épületfelújítás lehetőségét, sőt még akár a szintráépítés is megoldható egyes házak esetében, de védett területen sokkal szigorúbb feltételek mentén lehet csak lebonyolítani a renoválást. Az UNESCO például nem támogatja a faszádizmus gyakorlatát, ami azt jelenti, hogy felújításkor csupán az épület homlokzatát őrzik meg, de mögötte magának az épületnek a struktúráját, megjelenését, méretét teljesen megváltoztatják.

A bontás pedig már egy harmadik kategória. Ahogy Perczel Anna fogalmaz: “bontani tulajdonképpen egyáltalán nem szabadna védett zónában akkor, ha annak az elvárásait valóban betartják. De hát láttunk már arra példát, hogy nem tartják be az elvárásokat” – teszi hozzá.

Megkerestük a kormányhivatalt, hogy milyen feltételekkel adták ki a bontási engedélyt, és hogy az pontosan mely területet érinti, de egyelőre nem válaszoltak. Frissítés: cikkünk megjelenése után a Kormányhivatal azt írta,

a Kazinczy utca 55. szám alatt található ingatlan kapcsán Budapest Főváros Kormányhivatala adott ki építési engedélyt tizenegy férőhelyes szálláshely rendeltetésű épületre. A Király utca 25., 27., 29., számú ingatlanokra vonatkozóan Budapest Főváros Kormányhivatalánál nincs sem lezárult, sem folyamatban lévő eljárás."

A részletekről a kerületi polgármester, Niedermüller Péter sem tud. Azt mondta, miután a döntést kivették a kezükből, a kormányhivatal nem is tájékoztatja őket.

“Ez arra a példa, amiért értelmetlen döntés volt elvenni a településektől a döntési jogot. Abszurdum, hogy egy kerület nem tudja meghatározni, hogy a településen és a közösségben milyen épületek jönnek létre.” A házak még csak helyi, kerületi védelem alatt sem állnak, mert ez esetben talán lenne némi beleszólása a VII. kerületnek is.

Érdekes ugyanakkor, hogy az épületben üzemelő Motopizza magabiztosan utalt arra Facebookon, hogy – egyelőre legalábbis – nem lesz bontás: “Mindenki nyugodjon meg, még jó sokáig tudtok nálunk pizzázni a Kazinczy utcában. Sokan küldtétek, és mi is láttuk a hírt, de nem eszik olyan forrón a kását” – írták ki Facebookra. Megkérdeztük, hogy ők mit tudnak, de nem válaszoltak megkeresésünkre.

Máté Péter

De nézzük, ki építkezik

A 2018-as engedélyezésében a telek tulajdonosaként a Rum Garden Kft. szerepelt, a Momentum helyi képviselője, Tompos Márton által bemutatott friss tulajdoni lap szerint ez még mindig igaz. A telket 2018-ban vette meg a cég Wichmann Tamásnétól.

A Rum Gardent 2017-ben alapították, a Bem József utcába van bejelentve, 2018-ban pedig 4,5 millió forintos árbevétele volt. Az ingatlant valószínűleg kölcsönből vették, ugyanis 2018-ban 264 milliós kötelezettsége keletkezett a cégnek.

A cég ügyvezetője Udvari Angéla, aki a cégadatbázis szerint másik 23 céget is vezet, köztük a Leroy Airt, ami egy céges áttéten keresztül részben Lefkovics Györgyé, a budapesti vendéglátás egyik nagymenőéé, akihez üzlettársával együtt egy sor más budapesti étterem is tartozik.

A Rum Gartennek két tulajdonosa van, az FLLGroup Hungary Zrt., amelynek ügyvezetője Kassai Szilvia, aki a Panrusgáz Zrt. igazgatósági tagja is volt. Az Index korábbi cikke szerint az a cég bonyolítja az orosz–magyar gázforgalom felét. Az FLL egyik tulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek vezérigazgatója az a Tóth Gábor Szilárd, aki beszállt annak idején a Pesti Srácok kiadójába is.

A Rum Garden másik tulajdonosa a Gevin Hill Holding, ennek szintén Udvari a vezérigazgatója.

Máté Péter