Komoly fejlődésnek indultak az ötezres lélekszám alatti települések a Magyar Falu Program két évvel ezelőtti indulása óta, a falvakban megállt az elvándorlás és a népességfogyás

– tudatta nemrég közleményben Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Csakhogy a Népszava által a Központi Statisztikai Hivataltól kikért adatok mást mutatnak. A lap arról ír: az érintett közel 2800 ötezer fő alatti település lakossága 2012 és 2019 között 74,3 ezer fővel apadt.

Az Magyar Falu Program (MFP) kétéves költségvetése és a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében eddig kiutalt pénzösszeg együtt meghaladja a 350 milliárd forintot. Kedvezményezettjei mások mellett magánszemélyek, önkormányzatok, egyházközségek, tankerületi központok és civil szervezetek. Gyopáros közleménye szerint a falusi csok keretében vissza nem térítendő támogatást csaknem 16 ezer család igényelt, több mint 83 milliárd forint értékben. A falusi útalap keretében eddig mintegy 122 milliárd forintot költöttek 1300 kilométernyi út felújítására, a kisléptékű falusi fejlesztésekre és a civilek támogatására 130 milliárdot.

Mivel az MFP két éve indult, a falusi csok-ot szintén 2018-ban vezették be, a 2020-as adatok pedig még nem ismertek, akár változást is hozhatott volna az elmúlt év. A lap által megkérdezett polgármesterek viszont cáfolták, hogy így lenne. A népesség fogyásának két okáról beszéltek, a halálozásokról és a kivándorlásról. Ha valakinek sikerül nyugaton jól fizető állást találnia, ő előbb-utóbb a családját is kiviszi magához.

A kormánybiztos viszont azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a Magyar Falu Programban érintett 2887 település közül 1181 településen már nőtt a lakosságszám. Gyopáros Alpár hozzátette, idén még nagyobb támogatást kap a magyar vidék: 270 milliárd forint a MFP 2021-es évi költségvetése.