szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A teljes ellenzék nemmel szavazott, de a kétharmad eldöntötte a következő 90 nap sorsát. A szavazás után a képviselők döntöttek Simonka György mentelmi jogának felfüggesztéséről is.

Ahogy azt sejteni lehetett, az ellenzék nélkül is megszavazta a Parlament a koronavírus miatti veszélyhelyzet meghosszabbítását: 134 igen, 55 nem és egy tartózkodással átment a javaslat kétharmados része (az egyszerű többséget igénylő résznél nem volt tartózkodás, csak nemek), így újabb 90 napos rendkívüli felhatalmazást kapott a kormány, és megerősítették az veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján hozott rendeleteket.

A DK módosítóját a fideszes többség leszavazta, így nem került be a törvénybe, hogy a koronavírus elleni vakcinák között szabadon lehessen választani, és emiatt senkit se érjen hátrány. Völner Pál államtitkár szerint erre azért nincs szükség, mert "ilyen lehetőség most is van, csak a létező vakcinák között lehet választani."

A jelenlegi korlátozó intézkedések hatálya március 1-ig tart, azonban a nyitásra belátható időn belül kevés az esély, hiába látott még reményt erre február elején Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely miniszter. A kormány ugyan múlt héten elindította a nemzeti konzultációt a korlátozások feloldásáról, az országos tiszti főorvos, Müller Cecília szerint ennek nincs itt az ideje: a harmadik hullám felívelő fázisában vagyunk, emelkedik a fertőzöttek, kórházban és lélegeztetőgépen lévők száma is.

©

Sőt, örülhetünk, ha nem jön további szigorítás: Müller Cecília ugyanis hétfőn egy kérdésre válaszolva azt mondta, ugyan a romló járványügyi adatok miatt nem szeretnének tovább szigorítani, „ez az embereken múlik”, a jelenlegi intézkedéseket be kell tartani. Megdőlt az a nézet is, hogy az új vírusmutánsok nem okoznak súlyosabb megbetegedést, hiszen arányaiban, az új fertőzöttekhez képest egyre többen szorulnak kórházi ellátásra.

Az ellenzék szerint a kormány visszaélt a helyzettel

Az egyébként borítékolható volt, hogy az ellenzék most nemmel szavaz: a vita során azzal érveltek, hogy a kormány visszaélt a korábbi felhatalmazással, és a járványtól független célokra költötte a közpénzt.

Az MSZP-s Harangozó Tamás a múlt heti általános vitán arról beszélt, ez a javaslat azért más, mint a novemberi, mert a Fidesz most politikai elismerést vár az ellenzéktől az elmúlt három hónapért, miközben például pitiáner játszmát játszanak” az önkormányzatokkal. Hasonlóan érvelt a DK-s Arató Gergely is: “Káros, hibás, hatástalan intézkedésekhez kérnek utólag hozzájárulást” - hangzott el a vitán.

Harangozó arra gondolt, ami miatt a Jobbik elnöke, Jakab Péter is azonnal elutasította a törvény támogatását: a javaslat részletes indoklásában szerepelt azt a mondat, hogy azzal, hogy a rendkívüli intézkedésket tartalmazó kormányrendeleteket megerősíti a parlament,

egyúttal az Országgyűlés politikailag elismeri a kormány eddigi, a járvány megakadályozására tett lépéseit.

Ez az ellenzék számára ugyaúgy lehetett csapda, mint tavasszal, mikor korlátlan időre kért felhatalmazást a kormány, amit az ellenzék nem szavazott meg, majd hónapokig hallgatta, hogy a védekezést hátráltatja.

A múlt heti általános vita után hétfőn a napirend előtti felszólalások és interpellációk alatt is folytatódott a vita a rendkívüli felhatalmazásról: Jakab Péter felszólalásában elmondta, a kormány becsapja az embereket, hiszen miközben a nemzeti konzultáció a nyitásról kérdez, Mészáros Lőrinc szállodája már nyitóbulit hirdetett. “Már rég ki kellett volna állni a nyilvánosság elé, hogy mi a nyitás ütemterve, ne csak Mészáros Lőrinc tudjon tervezni. Megszavaztuk tavaly a felhatalmazási törvényt? Megszavaztuk. Visszaéltek a bizalmunkkal? Piszkosul” - mondta Jakab, aki azt emelte ki, a válságkezelés alatt a kormány inkább a választási törvény módosította, de elmondta, a gazdaságvédelmi alapból is elkezdték már kilapátolni a pénzt.

©

Jakab szerint nemcsak felhatalmazási törvény megszavazásával van a baj, hanem azzal, hogy arra is kéri a Fidesz az ellenzéket, hogy hajbókoljanak nekik az eddigi válságkezelés miatt. A fideszes Dömötör Csaba erre válaszul újra a párttól megszokott gyurcsányozást hozta, majd elmondta, Jakab tönkretett egy nemzeti pártot.

Szintén napirend előtt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal érvelt, "az emberélet, a járvány elleni védekezés nem politikai kérdés", itt a járvány harmadik hulláma. "Ezt a baloldal is tudja, mégsem szavazza meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását." Kocsis szerint azzal, hogy ellenzék nem támogatta a javaslatot, nemet mondott az ágazati bértámogatásra, az adó- és járulékcsökkentésre, a bérleti díjak elengedésére, az otthonfelújítási támogatásra.

A független Bencsik János a javaslat részletes vitájában arról beszélt, ő sehogy nem szavaz a hosszabbításról, mert “nem kíván részt venni ebben a szánalmas bohózatban”, előtte pedig debilnek nyilvánította a nemzeti konzultációban szereplő kérdéseket.

AZ LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt visszautalt az előző heti vitára, és nehezményezte, hogy az ellenzék egyetlen meglátásának sem maradt nyoma a négy és fél órás vitában.

Hollik István szerint a nemmel szavazó ellenzéki képviselők emberi életekkel szórakoznak, és felhozta példaként a koronavírus harmadik hulláma miatt erősen érintett Szlovákiát: “Képzeljék el, mi történne ott, ha nem tudna dönteni azonnal a kormány?” - intézte a kérdést hozzájuk, felhozva, hogy az ellenzék valójában a rossz járványkezelésben érdekelt.

Arató Gergely az ellenzékiek utolsó felszólalásában képmutatással vádolta a kormányt, hiszen szerinte ha fontos lett volna nekik a rendkívüli helyzet, akkor már rég napirendre vették volna, ehhez képest fideszes képviselők nem jelentek meg az összehívott rendkívüli ülésnapokon.

A javaslatot előterjesztő Völner Pál elmondta, az ellenzéki kritikákkal szemben a kormány minden döntésével a védekezés célját szolgálta a rendkívüli felhatalmazás alatt. A politikus zárszóként azt kérte az ellenzéktől, gondolkozzanak el, mert nem most van itt az ideje, hogy bizonytalanságba taszítsák az emberket.

Átment a hulladéktörvény

Újra elfogadták a decemberben már megszavazott hulladéktörvényt, amelynek egy pontját az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére januárban Alaptörvény-sértőnek találta.

©

Kimondta: a vállalkozásoktól nem lehet ellenszolgáltatás nélkül elvenni az általuk termelt hulladékot egy koncessziót nyert feldolgozó cég érdekében. Az országgyűlés most a törvényalkotási bizottság javaslata alapján úgy döntött: a hulladékot termelő és az azt koncesszió alapján átvevő vállalkozásnak szerződést kell kötnie, amelyben megállapodnak a termelőnek járó pénzbeni kompenzációról. Ha nem tudnak megegyezni, akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal dönt az összegről. Az átadás – a decemberben elfogadott szövegtől eltérően – nem kötelező, a hulladékot a termelője maga is hasznosíthatja, ha ezzel „legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni”, mint a koncesszor.

Most „vesztegetés hatósági eljárásban bűntette” miatt függesztették fel Simonka György mentelmi jogát

Ezúttal azzal vádolja a Fidesz-képviselőt az ügyészség, hogy amint tudomást szerzett az ellene indított büntetőeljárásról, az egyik őrizetbe vett gyanúsítottat megvesztegette, hogy ne tegyen rá terhelő vallomást, illetőleg előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen. A Paprikakert TÉSZ ügyvezetője 5 millió forintot kapott Simonkától, aminek fejében egyeztette vele, hogy mit mondjon, és ennek megfelelően vallott.

A decemberi ügyészségi bejelentés után most volt lehetősége az országgyűlésnek, hogy szavazzon. A mentelmi jogot felfüggesztették, így az eljárás erről a vádpontról is megindulhat.

Korábban 2018 őszén függesztették fel az orosházi választókerület képviselőjének mentelmi jogát, ezt követően az ügyészség 2019 nyarán bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot ellene és 32 további vádlott ellen.

A bírósági tárgyalás 2020 októberében kezdődött, a politikus minden vádat tagadott. Szerinte olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek, „a mentesülésük miatt mondták azt, amit kellett”, a vádiratban szereplő bűnszervezet sohasem létezett. Túlárazásról nem tudott, hamisnak nevezte azt az állítást, hogy pénzeket osztottak vissza.

Simonka György, aki az országgyűlés plenáris ülésén utoljára 2013. június 17-én szólalt fel, a büntetőeljárás közben is képviselő, a Fidesz-frakció tagja. A mai ülésen is részt vett. Januári képviselői javadalmazása 1 324 080 forint volt. Letartóztatását az ügyészség egy korábbi kérdésre válaszolva nem tartotta szükségesnek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Amiért végül Szerbiában oltattam be magam

Amiért végül Szerbiában oltattam be magam

Szabadon engedték a sokszáz elrabolt nigériai iskoláslányt

Szabadon engedték a sokszáz elrabolt nigériai iskoláslányt

"Nincs erre jobb szövegünk?" – a rendőrség szerint nem követett el bűncselekményt Müller Cecília

"Nincs erre jobb szövegünk?" – a rendőrség szerint nem követett el bűncselekményt Müller Cecília