Reális, hogy május végére, június elejére visszaálljon a járvány előtt megszokott életmódunk – ezt mondta Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón, hozzátéve persze azt is, hogy egyes védelmi intézkedések, mint például a maszkviselés, fennmaradhatnak. A kormány nem titkoltan a vakcináktól várja a megváltást és kétség nem fér hozzá, hogy európai viszonylatban jól haladunk az oltásokkal. A kormány azzal számol, hogy májusig 4 millió ember oltására elegendő vakcina áll majd rendelkezésre, júniusra pedig már 7 milliónál több embert is be tudnak majd oltani.

MTI / Varga György

A kormányzati kommunikáció is kizárólag az oltás hatékonyságát hangsúlyozza már egy ideje, nemrég maga Orbán Viktor jelentette ki, hogy az oltásokkal ellentétben a korlátozások már nem képesek megállítani a járványt, legfeljebb csak lassítani tudják azt. A kormányfő ráadásul azt is hangoztatta, hogy már egy oltás is nyújt akkora védelmet, amivel vissza tudnak menni dolgozni a pedagógusok.

A Magyar Orvosi Kamara nem így látja: szerintük a második oltás után 15 nappal nyújt biztos védelmet egy vakcina. De nemcsak ebben vannak járványügyi véleménykülönbségek szakértők és politikai döntéshozók között, hanem már abban is, mikor érdemes elkezdeni nyitni. A miniszterelnök szerint 2,5 millió ember beoltása után már el lehet kezdeni a nyitást (el is kezdték), Duda Ernő szegedi professzor szerint viszont ehhez legalább 3,5 millió embert kellene beoltani, Kásler Miklós miniszter négymillió, Merkely Béla ötmillió, Szlávik János viszont 6–7 millióról beszélt (az persze kérdés, ki mit ért a nyitás alatt, Gulyás Gergely épp most azt magyarázta, a mostani nem is volt érdemi enyhítés, hiszen a boltok szigorú feltételekkel nyithatnak újra).

Akkor kell tartanunk a halálozások számának növekedésétől, amikor majd stagnál a gépen lévők száma

Lakosságarányosan Magyarországon halnak meg naponta a legtöbben koronavírus-fertőzésben. Bár több szakértő szerint ebben a megkésett korlátozó intézkedések is szerepet játszanak, az emberek felelőtlensége, rossz egészségi állapota és a forráshiányos egészségügyi ellátórendszer legalább ennyire ludas, miközben az egészségügyi dolgozók erőn felül küzdenek a betegek életéért.

Így aztán nehéz eldönteni, kinek is higgyenek azok a laikusok, akik néhány politikai döntéshozóval ellentétben nem szeretnének abban a szerepben tetszelegni, mintha virológusok lennének. Mert a valóság az, hogy egy olyan emberkísérletben, ami már több mint egy éve tart, nagyjából senki nem látja előre a jövőt, de még a közeljövőt sem. Így nem marad más lehetőség, mint az összehasonlítás más országokkal, de ez a módszer messze nem tökéletes, hiszen egy-egy járvány alakulása sok-sok előre nem kalkulálható tényezőtől függ.

Ha sikersztorit szeretnénk látni, akkor érdemes Izraelre tekintenünk, ahol márciusban gyakorlatilag véget értek a nehéz idők. Bár a járványt még ott sem hagyták maguk mögött az emberek és nem tértek vissza a világjárvány előtti életükhöz, de valamennyire már normalizálódott a helyzet, megtörtént a teljes nyitás utolsó szakasza.

AFP

Kinyíltak a vendéglátóhelyek, újraindult a szórakoztatóipar, az oktatási rendszer, egyszóval visszaállt az élet a normál kerékvágásba, azaz csak majdnem: zárt helyen sem lehetnek együtt húsz, a szabadban pedig ötven embernél többen. (De már tartottak koncertet ötszáz fős közönség előtt, igaz, csak olyan emberek részvételével, akik már védettek, és még így is jó távol ültették őket egymástól, egy stadionban.) Viszont a járványhelyzet jól alakul, minden lényeges mutató csökken már egy ideje, úgy tűnik, az ország a brit mutánssal is megbirkózott. Most már azok körében is csökken a fertőzés, akiket nem oltottak be, ilyenek például a gyerekek. Ez azt jelzi, hogy lassan elérik, vagy már el is érték a legjobb védelmet, a nyájimmunitást.

Ha csak az oltásokat nézzük, akkor Magyarország jó úton halad Izraelhez viszonyítva. A közel-keleti államban február végéig az emberek 54,6 százalékát oltották be legalább egyszer. Ha tehát Izrael a példa, ahol márciusban indult a teljes nyitás, akkor Magyarországon 5,3 millió embert kellene beoltanunk május végéig. Gulyás Gergely szerint ez nagyon is reális, mert szerinte júniusig 7 millióan lesznek majd beoltva. Persze ehhez az is kellene, hogy regisztráljanak is annyian, merthogy Magyarországon messze nem olyan az oltási kedv, mint Izraelben. Eddig 3,95 millióan regisztráltak az oltásra, és ugyan a természetes immunitás is milliós nagyságrendű lehet, az azért nem nyújt akkora védelmet, mint a vakcina. Arról nem is beszélve, hogy a teljes védelmet a vakcinák esetében is csak bőven a második adag után lehet remélni, miközben például akik húsvétkor vagy az után kapják meg az AstraZenecát, június végétől várhatják csak a második adagot.

MTI / EPA / Abir Szultan

De ha esetleg Izrael a követendő példa, akkor Magyarországnak most még szigorítania kellene: ott január közepén tetőzött a járvány, ekkor voltak a legrosszabbak a számaik, miközben ekkor már a lakosság 25 százalékát sikerült az első vakcinadózissal beoltatniuk, tehát kifejezetten jól haladtak az oltási programmal. A január közepi izraeli járványügyi adatoknál viszont a mostani magyarországi adatok sokkal, de sokkal rosszabbak, akár a halálozásokat, akár a pozitív tesztek arányát nézzük. Ennek ellenére Izrael sem kezdett nyitásba január közepén, február 7-ig érvényben maradtak a szigorú intézkedések és csak utána kezdődött egy fokozatos nyitás, ami aztán márciusra teljesedett ki.

Tehát nem igaz, hogy Izrael kizárólag az oltásokra építette volna a sikert, ráadásul egy sokkal könnyebb helyzetből kellett kilábalnia, mint amilyenben most Magyarország van. Nemcsak Izraelt, de a brit mutáns “házigazdáját”, Angliát is érdemes párhuzamba állítanunk a magyar helyzettel. Amikor az új mutáns megjelent, akkor Nagy-Britanniában tizenegy héten keresztül fenntartották a szigorításokat és csak akkor kezdtek enyhíteni a szigoron, amikor az egymillió lakosra jutó fertőzésszám száz lett, valamint a lakosság 40 százalékát beoltották.

Éppen ezért gondolja azt nagyon sok szakértő, hogy a már megkezdett nyitás miatt több ezer további áldozata lehet majd a járványnak Magyarországon. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne bármikor visszatérni a normálishoz hasonló élethez. A kérdés inkább az, hogy ennek mi lesz az ára és amikor búcsút mondunk a járványnak, hány halottat hagyunk magunk után.