Az európai szélsőjobb talán sosem volt olyan közel egy jelentős frakció felépítéséhez, mint ezekben a hetekben – állítja a Profil abban a cikkben, amelyhez korábban három kérdést küldtek a Fidesz brüsszeli delegációjának. Az osztrák lap újságírója szerint a magyar kormánypárt allergiás reakcióját is a brüsszeli helyzet indokolja, túl nagy ugyanis a tét, hogyan alakul a sorsuk az Európai Parlamentben, amelyet a szélsőséges pártok régóta "fejőstehénnek" használnak.

"Csak azt kérdeztük, ami adta magát" – mondta a magyar kormánysajtó által provokációval megvádolt Franziska Tschinderle szerzőtársa, Siobhan Geets kedden egy bécsi sajtóbeszélgetésen. Ami szerinte kiverte a biztosítékot, hogy a frakcióalapítás útjában álló orosz kapcsolatokra és antiszemita tendenciákra is rákérdeztek. Geets szerint kevés téma tartja össze a populista pártokat, a közös ellenség felmutatása azonban mindig működik. 

Amikor a Fidesz a kérdések megválaszolása helyett az állami tévének adta át az ügyet, akkor azt bizonyította a leendő partnereknek, hogy mindannyian közösen áldozatai a nyugat-európai fősodor-médiának – értékelt Geets, és ezzel az önérdekkel magyarázta az osztrák és magyar újságírók körében is meglepőnek minősített esetet.

Profil: Orbán mindig külső ellenséget keres - ezért támadja a külföldi újságírókat

A Profil munkatársai nagyjából már túl vannak az első megrázkódtatáson, miután az MTVA durva támadást intézett az egyik kollégájuk ellen, így időnként felolvassák egymásnak a nagy vihart kavaró kérdéseket, mert az ilyen botrányokban mindig van valami komikus. De azért a dolog sokkal súlyosabb. Így foglalja össze a helyzetet az osztrák hetilap kommentárja.

A bécsi beszélgetést a Concordia Sajtóklub rendezte, amely a magyar nagykövetség szomszédja az osztrák fővárosban. A svájci Ivo Mjinssen, a Bécsbe akkreditált külföldi tudósítók szövetségének alelnöke azzal vezette fel az eseményt, hogy a magyar és szlovén kormány egyaránt szintet lépett a sajtó elleni harcában, és immár a nemzetközi média képviselőit is belerángatják belpolitikai meccseikbe.

Míg a Profil újságírója a európai politikai összefüggéseket igyekezett elmagyarázni, a Süddeutsche Zeitung tudósítója, Cathrin Kahlweit magyarországi élményeiről számolt be. Őt a szivárványcsaládok kapcsán írt cikke miatt támadták be, és azt tapasztalta:

sehol másutt nincs olyan Európában, hogy egy egész armadát szabadítana a hatalom az ellenségeire.

Kahlweit elmondta, hogy a listázáshoz, megfigyeléshez, bújtatott nyomásgyakorláshoz már hozzászokott. De Magyarország nem csak a támadások hevességében különbözik más országoktól. Míg a beszélgetésben szintén kitárgyalt Szlovéniában billeg a kormány, Budapesten rég elmúlt az idő, amikor még valódi vitába bocsátkozott a Fidesz az európai kérdésekről. Nekik már nem kell a szabályok szerint játszaniuk, mert az egész államot elfoglalták. Szerinte a sajtóval való bánásmódnak részint a hatalmi arrogancia az oka, hiszen a Fidesz meg tudja magának engedni, hogy így viselkedjen.

Egyedül a pénz az, amikor még megválogatja a magyar kormány a szavait – állítja Kahlweit. Geets ehhez fűzte hozzá, hogy az európai frakcióalapításnál sem csak az elvek, de a pénzügyi lehetőségek is vezetik a lehetséges partnereket.

Profil-főszerkesztő: Ami történt, nemcsak az egyik újságíróm elleni fenyegetés, hanem támadás a sajtószabadság ellen

A Fidesznek küldött kérdései miatt került a magyar közmédia kereszttüzébe Franziska Tschinderle, az osztrák Profil című hetilap munkatársa. Az ügy a politika legmagasabb szintjeit is elérte, az osztrák külügyminiszter telefonon hívta fel miatta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert.

A német közszolgálati televízió bécsi tudósítója, Nikolaus Neumaier is romló tendenciáról számolt be. Szerinte a Budapesten forgató kollégáinak egyre nehezebb embereket találni, akik nyilatkoznának. A kormány részéről pedig csak Kovács Zoltánt lehetett elérni eddig is. Kalhweit azt tapasztalja, hogy idő közben hiába telefonál hivatalos magyar intézményeknek, nincs senki, aki magyaron kívül más nyelven megszólalna. Mindez egy EU-országban.

Hogy az Európai Uniónak mi köze mindehhez? Geets szerint a politikai kérdésekről döntsön az adott ország választója, és utal a közelgő magyar voksolásra. Kahlweit szerint az EU is tegye a dolgát, ami eszköze van a szankcionálásra, azzal éljen. Az ugyanis nagyon aggasztó számára, hogy magyar (és részben cseh) pénzből hogyan épül saját médiahálózat a Balkánon.