A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Utoljára 1962-ben romlott annyira a születéskor várható élettartam Magyarországon, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésének évében – írta a Népszava. A lap az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használta.
“A születéskor várható élettartam egy összegző halálozási mutató. A szám lényegében úgy értelmezhető, hogy ha a vizsgált év halálozási jellemzői nem változnának a következő száz évben – ilyen persze nem történik meg –, akkor milyen élethosszra számíthat egy újszülött, jelen esetben 2020-ban" – mondta a Népszavának Kovács Katalin szociológus, demográfus.
Olaszországban 1,2 évvel, Spanyolországban 1,6 évvel, Belgiumban 1,2 évvel, valamint Csehországban 0,9 évvel csökkent a várható élettartam. A szomorú listát – az erősen öregedő társadalmú – Liechtenstein vezeti 2,4 éves csökkenéssel.
A számítások alapján Magyarországon 2019-hez képest 0,8 évvel csökkent a várható élettartam, ami így most átlagosan 75,7 év.
Nemek szerinti bontásban a férfiak mutatója 0,8, a nőké 0,6 évvel csökkent, előbbi 72,3 évre, utóbbi 79,1 évre. Ezzel Magyarország a csökkenés mértékéről szóló összesített lista 12. helyén áll. Az uniós összevetetést nézve a sereghajtók között vagyunk, csak Litvániát, Bulgáriát és Romániát előzzük a várható életévek számában.
Az említett adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy évtizedes távlatokban minden országban, így Magyarországon is növekszik a születéskor várható élettartam. 1989-ben 65,4 év volt a férfiak, 73,8 év a nők várható élethossza, azóta jelentősen javultak a magyar életkilátások. Legfeljebb néhány évente fordult elő egy-három tizedes csökkenés, tehát a tavalyi visszaesés mértéke erősen eltér a megszokottaktól – írta a Népszava.
