Az, hogy lelassult az oltási terv Magyarországon, finom megfogalmazás: az első hónapok lendületéhez képest inkább szinte megállt. Pedig azzal, hogy 5 176 630 ember legalább az első oltását megkapta idehaza, Magyarország világszinten is kiemelkedően jól áll, és ez az előny nagyban köszönhető a nyugati oltások mellé vásárolt keleti vakcináknak. Az viszont nem világos, hogy mik a további tervek a lassan csordogáló oltási terv visszapörgetésére.

Orbán Viktor áprilisban már kampányszerű célkitűzéseket fogalmazott meg, sajátos módon nem a járványügyi adatokhoz, hanem az első oltásukat megkapók számához igazította a négylépcsős nyitási programját. Akkor 2,7 millió beoltottnál jártunk, ő meg azt jósolta, hogy május elejére elérjük a négymilliót, ezután 7–10 nappal az ötmilliót, május közepén a hatmillió, június elejére a hétmillió beoltott volt belőve.

A terv első fele teljesült, de aztán május elejére már csak úgy jött össze a kívánt négymillió beoltott, hogy az addig tartogatott Pfizer-vakcinákat hirtelen bárki számára elérhetővé tették. Az online foglalás befulladt a Pfizer-pénteken, és országszerte alakultak ki tömegjelenetek az addig csak háziorvosi behívóval elérhető oltóanyagért.

Túry Gergely

A május közepére vizionált hatmilliótól még június elején is messze járunk, és talán most már nem tűnik bátor dolognak kijelenteni, hogy június közepére sem lesz meg a hétmillió beoltott.

Nem ez az első eset persze a koronavírus megjelenése óta, amikor Orbán Viktor túl nagyvonalúan jósolt: tavaly novemberben például azért hosszabbította meg csak kilencven napra a veszélyhelyzetet, mert már látni vélte a járvány végét, ehhez képest februárban épp felfutóban voltak a halálozások, márciusban pedig már stabilan száznál több koronavírusos beteg halt meg naponta. Decemberben azt találta mondani egy rádióinterjúban, hogy a magyar egészségügy egy hétvége alatt be tudna oltani mindenkit, később áprilisban György István államtitkár, oltási munkacsoport-vezető beszélt arról, hogy ha van elég vakcina, akkor egy hétvége alatt egymillió embert is be tudnának oltani. Azért a Pfizer-péntek jeleneteit elnézve nem nagy baj, hogy ezt élesben nem kellett kipróbálnunk.

MTI / Vajda János

De nemcsak a vírus terjedésében nem tippelt jól a kormány, hanem az oltási hajlandóságot is rosszul mérte fel: az oltási terv második szakasza május 1-jén indult, ekkor kellett volna elvileg még a korábbinál is több embernek özönlenie az oltópontokra, hogy az immár hatféle vakcinából megkapják a legalkalmasabbat, ehhez képest látványosan lelassult az oltási tempó. Pedig még az a hátszél is megvan, hogy most már szinte bárki tud regisztrálni a hónapokig szinte csak krónikus betegeknek, időseknek, egészségügyi dolgozóknak adott Pfizer-vakcinákra. Ezeknek a kiengedésével már többször is felpörgették az oltások számát, mostanra viszont jól láthatóan elmúlt a “varázsa”, és még egy ehhez hasonló szuperfegyver valószínűleg nincs a kormány tarsolyában.

Azt egyébként nem lehet állítani, hogy a kormány elengedte volna a kampányt: csak Orbán Viktor tíz percet kampányolt az oltás mellett szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, a köztévé Híradójában pedig több formában is lehet hallani, hogy pörög az oltási terv, az országban járva pedig továbbra is könnyedén láthatjuk meg valamelyik magyar celebritás arcát óriásplakátokon arra buzdítva, hogy mindenki vegye fel a vakcináját.

Ugyanakkor ha csak finoman is, de megjelent a befejezettség érzése is: a lazítások miatt már sokan szinte mindenben élhetik a koronavírus előtti életüket, megszűnt az operatív törzs napi sajtótájékoztatója, és ami még fontosabb, hogy látványosan javulnak a járványügyi adatok. Mindhárom más okból örömteli fejlemény, viszont az utóbbi csalóka lehet. Ha valaki azt képzelné, hogy nincs is szüksége már az oltásra, mivel ötmilliónál is csökkennek a járványadatok, azokat érdemes emlékeztetni arra, hogy tavaly nyáron, amikor vakcina még nem létezett, a világon szinte mindenütt oly módon csökkentek a járványadatok, hogy visszakaptuk szinte mindenben a normális életünket. Egészen őszig, amikor aztán a második és a harmadik hullám sokszoros erővel csapott le.

Alább látható a 2020. március 9. és május 30. közötti halálozási statisztika egymillió főre vetítve Magyarországon:

Ehhez képest érdemes megnézni ugyanezeket az adatokat 2021-ből:

Aki tehát az oltásért nem jelentkezik, mert a grafikonokban megnyugvást talál, azt később kellemetlen meglepetés érheti.

Azt a már említett pénteki rádióinterjúban amúgy maga Orbán is elismerte, hogy nem az igazi a helyzet: “Én a regisztrációkat nézem, hogy hányan regisztrálnak az oltás érdekében, és korábban tömeges, nagy roham volt, ez most lelassult, inkább azt mondanám, hogy csordogál, naponta olyan 5-10 ezer ember regisztrál, ez sokkal kevesebb, mint korábban volt” – mondta a miniszterelnök. A lassulás miatt a regisztráltak 91 százaléka már meg is kapta legalább az első oltását, tehát tényleg eljött az időszak, amikor már több vakcina van, mint ahányan szeretnék megkapni, ezzel párhuzamosan pedig teljesen le lett tekerve az a sokat ismételt szöveg, hogy Magyarország a Brüsszel bénázása miatt túl kevés rendelkezésre álló oltóanyag miatt nem tud annyit oltani, amennyit szeretne. Hiszen nyugati és keleti oltóanyag bőven van, az oltásról viszont sok embert nem sikerült meggyőzni.

AFP / FRANK HOERMANN

A jelenlegi állás szerint a kormány főleg abban reménykedhet, hogy már a fiatalabbakat is bevonhatják az oltási tervbe, ez legközelebb a 12–15 évesekkel történhet meg, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét követően a magyar hatóságok is áldásukat adják a Pfizer ilyen felhasználására. Ez a korosztály 394 400 embert jelent a KSH adatai szerint, és az oltási hajlandóság felmérésében sem szerepelnek, ugyanis abba csak 15 év felettiek kerülnek fel. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ebben a korosztályban már inkább a szülőkön múlik az oltás beadása, mint az államon, viszont még velük együtt sem lenne meg most sem az áhított hatmillió.

Közben a hónapokig célként kitűzött nyájimmunitás szót már a szakemberek is nagyon ritkán mondják ki, politikusok pedig már egyáltalán nem. Ennek nyilván van hazai oka is, hiszen az eredetileg ideálisnak tartott nyolcmillió beoltott annyira messze van, hogy az sem biztos, valaha összejöhet, de közben a nemzetközi tudomány azon is elkezdett vitázni, egyáltalán honnan számolhatjuk a nyájimmunitást. A WHO tudományos vezetője, Soumya Swaminathan augusztusban 60–70 százalékos átoltottságot mondott, amiből később 85 lett, Anthony Fauci, az Egyesült Államok vezető járványügyi szakértője pedig 60-on kezdte, majd 70 és 90 százalék közé lőtte be pár hónappal később. Utóbbi be is vallotta, hogy az alacsonyabb számok az amerikai lakosság lelkesedésének fenntartása miatt is hangzottak el, de érdemes azt is megjegyezni, hogy még mindig nem is lehet annyit tudni a koronavírusról, hogy pontosan be lehessen lőni a nyájimmunitás kialakulását.

Ehhez még hozzávehetjük azt is, hogy az ötmilliót épp átlépő oltási számok is csalókák Magyarországon, mivel a vakcinák biztos védelmet adó második adagját még mindig csak 3 655 647 ember kapta meg.