A kúriai büntetőbíró megválasztásáról kedden szavaz az Országgyűlés. Legalább 133 támogatóra van szüksége.

Márki Zoltán 1988-ban végezte el az egyetemet, 1990 óta bíró. Hat évig járásbíróságon ítélkezett. Szintén hat évig (1996–2002) dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban a Horn- és az első Orbán-kormány idején.

„Feladatom 1997-tól a büntetőjogi törvény-előkészítés irányítása, s mellette 2000 elejétől a kegyelmi ügyek előkészítése, a jogi képviselet irányítása, a büntetés-végrehajtás felügyelete” volt – írja. 19. éve dolgozik a korábban Legfelsőbb Bíróságnak nevezett Kúrián, 9. éve kúriai tanácselnök, 3 hónapja a büntető kollégium vezetője.

A múlt héten derült ki az országgyűlési napirendből, hogy be kívánják tölteni a kúriai elnökké választott Varga Zs. András lemondása miatt 2020 októbere óta üres 15. alkotmánybírói helyet. Ehhez az összes képviselő kétharmadának a támogatása, tehát legalább 133 szavazat szükséges. A Fidesznek és a KDNP-nek éppen ennyi van, ha a súlyos koronavírus-fertőzésből kigyógyult Bányai Gábor is ott tud lenni. Emellett többnyire a kormánypártokkal szavaz Ritter Imre német nemzetiségi képviselő és néhány volt jobbikos független.

Ez a szavazás azonban titkos, tehát bizonytalanabb az eredménye.

Az viszont segíthet, hogy Márki Zoltán – például a Google kereső alapján – „politikailag ismeretlen”. Tehát a jelölőbizottság, bár a 2010 óta érvényes szabályok szerint a kormánypárti tagok önmagukban is eldönthetik a jelölést, ezúttal egy szakjogászt választott, aki politikai, ideológiai kérdésekről eddig nem szólalt meg, az elmúlt években bekerült jónéhány új alkotmánybíróval ellentétben nem volt politikus vagy közéleti szereplő. Tudományos írásai, amelyek egy része a HVG Orac kiadónál jelent meg, egyebek közt a korrupcióelleni stratégiáról, a maffiaellenes szabályozásról, az állami kárenyhítésről és áldozatvédelemről szóltak. Így nem kizárt, hogy a keddi titkos szavazáson ellenzéki szavazatokat is kap.