Minden magyar focirajongó titkos álma válhatott akkor valóra, amikor kiderült, hogy a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon budapesti meccsek is lesznek. Az, hogy a francia–német–portugál hármas kifogása kiből mit váltott ki, embere válogatja: egyrészt szuper dolog, hogy láthatjuk a világ legjobbjait Budapesten, másrészt ilyen bikaerős ellenfelekkel szemben aligha leszünk szemtanúi a magyar fociválogatott szárnyalásának.

Kicsit úgy érezhetjük magunkat, mint a Slavia Praha klubja, amely bekerült a Bajnokok Ligája 2019–2020-as kiírásában a Barcelona, a Borussia Dortmund és az Internazionale közé. A klub vezetőségének reakciója fantasztikus volt: vöröslő fejjel, de teljesen őszinte nevetéssel reagáltak a sorsolásra.

A magyar válogatott kedden tulajdonképpen úgy kapott ki a portugáloktól, ahogyan egy kis ország kicsi, de hősies csapatának illik: a csapat hosszú ideig állta a sarat, majd a végén a súlyos vereség ellenére is emelt fővel távozott a Puskás Arénából. A portugálok „csak” hármat rúgtak, azonban ha a számokat nézzük, sok jóra nem számíthattunk és a jövőben sem számíthatunk: az egy dolog, hogy három ellenfelünk az UEFA éves rangsora szerint a hatodik (Portugália), az ötödik (Franciaország) és a negyedik (Németország) helyen van, a FIFA-ranglistán pedig ugyanezek a csapatok az 5., 2. és 12. helyet foglalják el. Ennél is többet mond el, hogy az Eb-, a vb-címvédővel és a korábbi vb-győztessel hozott össze a sors. Ráadásul minden ellenfelünk számára a magyar az egyetlen, biztosan verhetőnek tűnő csapat, és mivel a hat csoportból a négy legjobb csoportharmadik is továbbjuthat, három ellenfelünk mindegyike bízhat abban, hogy a magyarokat alaposan elverve szinte biztos lehet a továbbjutásuk.

A gólgazdag magyar–francia meccsre garanciát ad a franciák csatársora: Mbappé, Benzema és Griezmann tökéletesen vette fel a ritmust az Európa-bajnokságot megelőző barátságos mérkőzéseken, az pedig a németek ellen volt igazán félelmetes, hogy mennyire alájuk dolgozik a Pogba és Kanté vezérelte középpálya. A franciák felállása támadásban 4–3–1–2, vagy 4–3–3 (Griezmann szerepe rugalmas, hol támadó középpályást, hol befejezőt vagy balszélsőt játszik, attól függően, hogy Benzema hogyan mozog középre), védekezésben 4–4–2. A támadásaik motorja Paul Pogba, aki amellett, hogy aktívan kiveszi a részét a franciák rohamaiból, hatékonyan zár vissza védekezni is, afféle tipikus box-to-box középpályásként végigrobotolva a mérkőzéseket. A védekezésben pedig ismét kiemelendő Antoine Griezmann szerepe, aki csatárként is visszalép mélyen a saját térfelére.

Antoine Griezmann és Karim Benzema

AFP / Balogh László

És ha már a védelem: a Varane, Kimpembe és Lucas Hernández tengellyel nagyon nehéz dolga lesz a magyar támadósornak. Mindegyikük topligák állandó esélyeseinek számító, a nemzetközi sikert közelről ismerő csapatoknál játszik, mindannyian megnyerték már a legrangosabb klubtrófeákat és ott voltak öt éve abban a keretben, ami kikapott a portugáloktól az Eb döntőjében, vagyis hajtja őket a tudat, hogy már egyszer sikerült eljutniuk a döntőbe, ha megnyerni nem is tudták azt. Egy szó, mint száz: nem jók a kilátásai a magyar csapatnak szombaton.

Mi segíthet mégis? Mi lehet a kulcs a franciák ellen? Egy receptet nyilván Marco Rossi szövetségi kapitány már összeállított, de amibe mi, szurkolók kapaszkodhatunk, az az, hogy a válogatott kedden egészen a 84. percig fel tudta tartóztatni a portugálokat, rövid időre pedig még játékpartnerükké is vált. Vagyis a csapat bízhat az elsősorban Szalai Attilára, Willi Orbánra és Gulácsi Péterre épülő védelemben.

Az biztos, hogy a franciák ugyanazt a focit fogják a magyarok ellen is játszani, mint amit a németek ellen is mutattak: folyamatos nyomás és támadás, a védelem agresszív letámadása, labdaszerzések már a középpályán. Ellenük kontratámadásokra berendezkedni, ráadásul pont a franciáknál jóval lassabb Szalai Ádámra ívelni öngyilkos manőver lehet, ha labdát veszítenek a magyarok.

Szalai Ádám

AFP / Szabó Bernadett

A magyar válogatott (talán) pozitívumként élheti meg, hogy Benjamin Pavard, a Bayern München hátvédje kidőlt a németek elleni keddi meccs után, visszatérése csupán július elején várható, ha akkor még játékban lesznek a franciák. Sérülése közel sem volt olyan komoly, mint Christian Eriksen szívmegállása az Eb második napján, de így is riasztó volt látni, ahogy a francia bekk másodpercekig fekszik eszméletlenül a gyepen. A helyén vagy Léo Dubois, vagy Lucas Digne kaphat játéklehetőséget. Dubois a Lyon, Digne az Everton játékosa, mindketten olyan focisták, akiket csapatuk a végletekig kifacsart a 2020–2021-es szezonban.

Bár ez egyértelmű negatívumként nem róható fel, de a magyar válogatottnak a francia ellen rettenetes statisztikája van az utóbbi 45 (!) évben: az 1969 óta ellenük lejátszott tíz mérkőzésből mindössze kettőt sikerült megnyerni, egyet pedig döntetlenre menteni. Igaz, a magyaroknak nem is igazán volt alkalmuk összemérni tudásukat a franciákkal: legutóbb 2005-ben csapott össze a két csapat (akkor a franciák nyertek 2-1-re a barátságos találkozón). Legutóbb megverni őket 1976-ban sikerült, ám ekkor sem volt tétje a mérkőzésnek. Ha viszont az elmúlt bő száz év összképét nézzük, már nem olyan borzalmas a statisztika: 22 meccset játszott egymással a két csapat 1911 óta, ez pedig 12 magyar és csak nyolc francia győzelmet hozott két döntetlennel megfűszerezve.

Szombaton a magyar–francia mérkőzést Budapesten full házzal, főleg hazai közönség előtt játssza a csapat, ez nagy segítség lehet a magyaroknak. Matematikailag persze van esély a továbbjutásra, de leginkább akkor, ha szombaton legalább egy döntetlent sikerül kiharcolni a franciákkal szemben, és valljuk be, erre igen csekély az esély. További kapaszkodó lehet, hogy ha a magyar válogatott ki is kap a franciáktól, viszont a portugálok szombaton este megverik a németeket, akkor a Nationalelf csak a gólkülönbség miatt állhat a csoport harmadik helyén. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy bár az esély igen kicsi, de ha Münchenben sikerülne legyőzni a német válogatottat, a magyaroké lehetne a harmadik hely, ami esetleg érhet továbbjutást is. A fő cél viszont a franciák ellen csakis az lehet, hogy a válogatott úgy játsszon, hogy azzal boldoggá tegye a közönséget.