Az angolszász világban azt tanítják, hogy egy jó előadásban van legalább három vicc, temetési beszédben egy is elég. Én ma semmi ilyet nem fogok tenni – viccelődött Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium (MCC) évnyitóján.

Azt mondta, örömmel fogadta el a meghívást a hallgatók miatt, és azért, hogy elmondhatja, miért fontos Magyarországnak a jelen lévők szellemi teljesítménye, és milyen páratlanul nehéz és nagyszerű évtizedek várnak rájuk a következő évtizedekben.

Orbán méltatta Niall Ferguson brit történészt, az évnyitó fő előadóját. Azt mondta, szükség van az olyan nagyformátumú szellemekre, mint ő, akik véleményéből a politikai vezetők kihüvelyezhetik a jövőre vonatkozó legvalószínűbb forgatókönyveket, és aszerint tudnak haladni.

Reviczky Zsolt

Saját bevallása szerint Ferguson "A Nyugat és a többiek" című könyvéből értette meg, hogy

Kelet és Kína felemelkedésében nincs semmi rendkívüli, az a logikus, hogy a világgazdaság centruma keleten van, és az, hogy a XXI. század Ázsia százada lesz, nincs semmi meglepő.

Az is természetes, hogy ez megviseli Európát és az USA-t is.

Orbán szerint a kérdés inkább az, hogyan volt lehetséges, hogy 400 évig Nyugat járt a világ előtt és állt az élén. Ez szorul magyarázatra, és a professzor válaszolt is rá.

A Nyugatnak a technikai eszközökön, újszerű intézményeken, tudományos felfedezésen túl kivételesség- és küldetéstudata volt, ami inspirációt és önbizalmat adott neki.

Úgy hitték,

a nyugati embernek feladata van a világgal, és cselekednie kell azért, hogy ezt beteljesítse.

A küldetéstudat spirituális alapjai a kereszténységre vezethetők vissza. A nyilvánvaló melléfogások ellenére is hosszan kitartott az a meggyőződés, hogy a nyugati civilizáció, a nyugat küldetésének mérlege alapvetően pozitív, azonban a XXI. század elejére valami megváltozott, éppen akkor, mikor az angolszászok vezette Nyugat a legfényesebb sikerét könyvelte el a hidegháború megnyerésével.

Ferguson szerint – amivel Orbán egyet is értett – a kulcs, hogy egyre jobban az apokaliptikus hangulat jellemzi a nyugati társadalmakat.

„A neomarxizmus veszi át a gondolatformáló intézmények irányítását.”

Elindult egy muszlim áradat, új helyzetet teremtve a többi között Olaszországban, Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Ausztriában is. „Úgy tűnik, a Nyugat nem képes adekvát politikai válaszokat adni erre a problémára” – mondja Orbán, hozzátéve, hogy minderre rájönnek még Ázsia látványos sikerei is.

Reviczky Zsolt

A kérdés, hogy mi a magyarázat a Nyugat bénultságára. Orbán – illetve a közép-európaiak – szerint az történt, hogy a Nyugat fokozatosan elvesztette hitét a saját küldetésében, és egyre többet beszél arról, hogy a történelme nemsokára véget ér.

Egyes időszakokat szégyell, kiiktatandónak ítél, közben nem tud mit a helyére állítani.

Mások, a dekonstruktív erők viszont aktívak, amelyek azt hirdetik, a nyílt társadalom ellen lévők zsarnokságot építenek. Orbán szerint ma a nyílt társadalom a Nyugat egyetlen koncepciója, ami megfosztotta a saját küldetésébe vetett hitétől.

„Most a muszlim dagály és Ázsia felemelkedése idején a Nyugat nem tudja a saját küldetéstudatát szembeállítani a kihívásokkal, mivel foglya a nyílt társadalom eszméjének.”

Ezzel szemben Közép-Európában úgy gondoljuk, hogy küldetés nélkül kudarcra vagyunk ítélve – folytatta beszédét Orbán. „Nem lehet elveszteni a hitet abban, amit csinálunk. Aki elveszti a hitét, az elveszti az inspirációt, a jobbra törekvés motivációjét és eljelentéktelenedik”, egy ilyen helyzetben vezetőnek lenni piti karriert jelent egy nagy sorsban való részesedés helyett.

Ha ez bekövetkezik – folytatta –, a vetélytársak elhúznak, egy közösség erőtlenségében magára marad. Két tényt emelt ki: 2007-ben az EU a világ GDP-jéből 25 százalék fölött részesedett, ez 2020-ra 18 százalékra zsugorodott. Nagyjából ilyen időtávon a nyugati beruházások (illetve az abból való részesedés) aránya is durván csökkent, 80-ról 31 százalékra, míg a keletről érkező beruházások megduplázódtak 31-ről 66 százalékra.

Vetélytársaink, akikben nagyobb a felhajtóerő, jobban szervezettek, elhúznak mellettünk nyugati országok mellett. Ez határozza meg a nyugat életét. Gazdagok és gyengék, a legveszélyesebb kombináció. Bennük a feltörekvők könnyű prédát látnak.

Orbán szerint mi magyarok nem veszítettük szem elől a saját küldetésünket, ami nehéz is lett volna. Már csak azért is, mert a magyar nyelv és kultúra egyedülálló, ami csak rajtunk keresztül és általunk létezhet. "Küldetésnek nem kevés." A kereszténység védemle mellett korábban a Kárpát-medence védelme volt a küldetéstudat.

Orbán szerint ez a történelmi folyamat összességében a nyugatitól eltérő életfelfogást, életeszményeket eredményezett Közép-Európában. Mikor a genderről, a migránsokról, Brüsszel birodalmi hajlamairól beszélget nyugati vezetőkkel, ők a vitákat "fejlődésbeli fáziskésésként" értelmezik, úgy gondolják, mi hátrébb tartunk, mert évtizedekig kimaradtunk a nyugati közösségből.

Nem értik, hogy itt egy mély kulturális geológiai, filozófiai különbségről van szó.

Orbán hosszan beszélt arról, hogy a magyarok szemében a munka hozzájárulás a sok száz éves hivatás teljesítéséhez, és minden gyermek egy újabb őrhely. Ezért is önérzetes minden magyar állampolgár és áll bele a szellemi, szakmai vitákba.

Reviczky Zsolt

A végén szólt közvetlenül az évnyitón résztvevő MCC-s diákokhoz. Azt mondta, a magyar szellemi elit – melynek ők is részei – onnan ismerszik meg, hogy tudatában is van a sajátos magyar küldetésnek, amit megért, arra reflektál és a bővülő tartalmat felkínálja azoknak, akik nem szellemi hivatást űznek. „A magyar szellemi élet embereinek az állapota és teljesítőképessége nemzetstratégiai kérdés. A tehetséggondozás a magyar nemzet egyik legnagyobb kihívása és erőforrása is egyben.” Orbán szerint az MCC-s hallgatóknak „a Jóistentől kapott kiemelkedő szellemi adottságaik miatt felelősségük van a magyarok jövőjéért”. 1100 év súlya nyomja a vállukat, legyenek érte hálásak – zárta beszédét Orbán Viktor.