Az MSZP-nek szoknia kell új identitását, miközben politikusaik a DK felé szivárognak
A Magyar Szocialista Párt egyszerre része az előválasztáson leváltott régi elitnek, és Márki-Zay mögé állva az újnak is. Mi zajlik most a szocialistáknál, merre tart a párt?
Mit veszített, és mit nyert az ellenzéki előválasztással az MSZP? Mire számíthatnak Márki-Zay Pétertől, és mit várhatnak Gyurcsány Ferenctől? Körbejártuk azt is, hogy Márki-Zayból lehet-e az új Botka, folytatja-e a DK a szocialista párt leszalámizását, illetve melyek lehetnek a közeljövő legforróbb vitái a közös miniszterelnök-jelölt és az ellenzéki összefogás pártjai között.
Hosszú út Karácsonytól Márki-Zayig
„Az MSZP elveszítette az előválasztáson miniszterelnök-jelöltjét, Karácsony Gergelyt, de szövetségesével, a Párbeszéddel együtt 25, többségében a jövő tavaszi választáson nagyon jó eséllyel nyerhető egyéni körzetben győzött, végül pedig a párt beállt Márki-Zay Péter mögé, aki a második fordulót megnyerve az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltje lett” – vont előválasztási mérleget a hvg.hu-nak Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Elismerte, hogy Karácsony visszalépése nehéz helyzet elé állította őket, eleinte ezért is döntött úgy az elnökség, hogy egyik talpon maradt jelölt mögé sem állnak be, hanem lelkiismereti szavazásra buzdítanak.
Az MSZP-ben úgy látták, hogy ugyan a párt szimpatizánsai közül a második fordulóban sokan szavaztak Dobrev Klárára, de Márki-Zay Péter esélyesebb Dobrevnél, ezért Kunhalmi szerint az elnökség racionális döntést hozott, amikor végül beállt Márki-Zay mögé. A szavazásnál Kunhalmi azért tartózkodott, mert – féltve a párt integritását – úgy gondolta, kirekesztve érezhetnék magukat azok a szocialisták, akik addigra már máshogy szavaztak.
Karácsony visszalépését súlyos csapásként élte meg az MSZP vezérkara
– mondták névtelenséget kérő MSZP-s forrásaink, akik szerint „ezzel Márki-Zayból Gergő csinált valakit”. Volt amúgy olyan vélemény is, hogy az első fordulóban a szavazatszerző képessége határát elérő Dobrev is visszaléphetett volna az integratívabb Karácsony javára, hogy a baloldaliak mellett a jobboldali-konzervatív szavazókat is megszólítani képes Karácsony és Márki-Zay között dőlt volna el a verseny, de persze elismeri, „ennek a forgatókönyvnek nem volt politikai realitása”.
A Kérdésben Bárdos András vendége Karácsony Gergely: „Aki kiugrik, az másnapra politikai hulla"
„Én vagyok a híd" - vázolja az ellenzéki összefogásban betöltendő szerepét a miniszterelnök-jelölti versenyből Márki-Zay javára kiszálló főpolgármester. Bárdos András új műsorában Karácsony rendkívül személyes hangvételben mondja el, miért és hogyan hozta meg a döntését, miként élte meg az azt követő napokat, valamint hogy bízik-e most Márki-Zay Péterben.
Van benne fantázia, de sok a munka is
Kunhalmi Ágnes úgy értékeli, a Karácsony Gergellyel közösen épített zöld-baloldali együttműködést, és a zöld-baloldali politikát az MSZP továbbra is képviseli, és a jövő tavaszi ellenzéki győzelem egyik célja is az, hogy ez a politika is érvényesüljön. Hozzáteszi:
Márki-Zaynak megvan a képessége, hogy jobb- és balközép demokraták miniszterelnökévé váljon, de van még munka bőven”.
Kunhalmi szerint Márki-Zay világossá tette, „szeretettel fordul a baloldali szavazók felé”, ez pedig olyan gesztusokban is megmutatkozik, hogy az MSZP régi javaslatára, az adómentes minimálbérre például már Márki-Zay is nyitott. Erre a szemléletre Kunhalmi szerint a közös kormányprogram véglegesítésénél szükség is lesz, ahogy „a közös lista összeállítása sem megy majd kompromisszumok nélkül”.
Sötét ló, politikai fenomén, elképesztő idegek - próbálják megfejteni Márki-Zay titkát
Miért mondja el annyiszor Márki-Zay Péter, hogy hétgyermekes, keresztény, konzervatív politikus? Milyen fogásokkal operál még? Mit látnak benne a választók, hogyan tudott ekkorát nyerni? Ezekre a kérdésekre adunk választ elemzésünkben Márki-Zay Péterről, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltről, akinek személye és személyisége meghatározza a következő fél évet.
Az ellenzéki szövetség jövőjét Kunhalmi úgy látja: a pártoknak és a szavazóknak is hosszú távon kell gondolkodni, nem 2022-ig, és aztán sem csak 4 évre. „Tartós együttműködésre, koalíciós kormányzásra kell készülni” – mondta, hozzátéve:
hosszú távon kell megverni a Fideszt: Orbán nem két perc alatt bontotta le a demokráciát, így visszaépíteni sem lesz gyors munka.”
| A választmány is értékelt |
Az MSZP országos választmányának kedd esti ülésén is értékelték az előválasztást – tudtuk meg. Az előválasztásban részt vevő több ezer MSZP-s aktivista közt ott volt az összes választmányi tag – körükben forrásaink szerint egyszerre volt jelen a nagy munka, az előválasztás sikere miatti boldogság, valamint a trauma, amit Karácsony visszalépése okozott, és a remény Márki-Zay iránt. |
Hiba volt mindent Karácsonyra építeni?
Nehéz helyzetbe került az MSZP, miután az előválasztáson sok veszteség érte – ezt már Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója állítja. A veszteségek közé sorolta, hogy számos fontos, régi politikusukból nem lett egyéni jelölt, mint például Mesterházy Attila vagy Gurmai Zita. Más szempontból érdekes, szimbolikus „veszteség” a zuglói jelölt, Tóth Csaba visszalépése – emelte ki. Ami pedig a miniszterelnök-jelöltet illeti, Virág szerint
veszélyes stratégia volt a szocialisták részéről, hogy 2018 óta egy „külsősre”, a Párbeszéd társelnökére, Karácsony Gergelyre építettek mindent,
közben pedig elfelejtették építgetni a saját vezetőiket, hiszen „az önmagában kevés, hogy Kunhalmi Ágnes sokat szerepel a tévében”. Egy párt akkor tud erőt képviselni, akkor tudja megmutatni magát, ha van saját, „házon belüli” jelöltje, nem véletlen, hogy a Momentum is elindította Fekete-Győr Andrást, bár nyilvánvaló volt, hogy nem fog nyerni, sőt egy idő után az is, hogy az utolsó helyen végez – magyarázta Virág.
Azzal Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója is (és egyben a DK-s főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet fővárosi közpolitikai tanácsadója – a szerk.) egyetértett, hogy „sajátos helyzetbe is lavírozta magát” a párt azzal, hogy mindent egy lapra, Karácsonyra tett fel.
A hvg.hu fel is vetette szocialista politikusoknak, hogy a párt miért mindent a külsős Karácsonyra épített. Informátorunk elismerte, hogy „elemi igény van a saját jelölt kinevelésére” a pártban, de – mint mondta – „Karácsonnyal hosszú ideje dolgoztunk együtt, őt már szinte saját jelöltnek tartotta a párt és a szavazók is, éppen ezért volt fájóbb a visszalépése”. Azt is megjegyezte: a visszalépés után sem szakad meg Karácsonnyal az MSZP kapcsolata.
Mihez kezd magával a “megtisztuló” MSZP?
Karácsony Gergely visszalépése után a Márki-Zay Péter melletti kiállás szükségességét Virág Andrea szerint „ha az első belső, szavazási adatok alapján viszonylag későn is, de Tóth Bertalan társelnök felismerte”, majd végül a párt is beállt a győztes jelölt mögé. Ezzel
az MSZP tett egy gesztust Márki-Zay felé, ő pedig a támogatói között köszöntötte őket az eredményértékelőjén, még ha a „megtisztuló MSZP” jelzőt is használta, amihez a színpadon mögötte álló Tóth Bertalan kénytelen volt „mosolyogva asszisztálni”.
A „megtisztuló MSZP” kifejezést a hvg.hu információi szerint zokon is vették az MSZP-ben, mivel a párt szerint előválasztási győzelmét Márki-Zay a szocialista szavazóknak is köszönheti, és a jövő évi választásra a közös jelöltnek el kell tudni vinni az MSZP-s és DK-s szavazókat is, miközben ők sem lelkesek Márki-Zaynak a 2010 előtti Gyurcsány-időszakot kárhoztató kijelentéseiért.
Virág Andrea szerint Márki-Zay helyzete valóban nem könnyű, mert heterogén szavazóbázishoz kell szólnia: a 2010 előtti politikai világot elutasítókat úgy kell lelkesítenie, hogy közben nem szabad nagyon megsértenie az MSZP-s és DK-s szavazókat.
A szocialisták Márki-Zay győzelme után abba a helyzetbe sodródtak, hogy az MSZP-nek baloldali pártként egy jobboldali miniszterelnök-jelöltet kell támogatnia, vagyis lényegében „nem kizárólag saját ideológiai hangján érvel” – ez már Böcskei Balázs állítása. Az IDEA Intézet vezető elemzője szerint bonyolítja a helyzetet, hogy
az MSZP egyszerre az előválasztáson kritizált régi elit része, miközben egy Márki-Zay beszéd erejéig befogadták egy részét az újba is”,
így egyre kevésbé lehet a saját szavazótábornak is megmagyarázni, hogy kicsoda és micsoda most az MSZP, mint önálló, parlamenti küszöb környéki entitás.
Az elemző szerint az MSZP és a DK közti átjárás – aminek korábban saját döntéseivel az MSZP nyitott utat, Gyurcsány Ferenc csak régóta kihasználja ezt a helyzetet – folytatódhat, nemcsak a politikusok, hanem a szavazók szintjén is, mivel az MSZP-önképű baloldali szavazók, akiket a pártjuk ilyen ellentmondásos helyzetbe hoz, nem tudnak identitásalapon mások lenni, mint DK-sok, mert az van hozzájuk a legközelebb.
Böcskei megjegyezte, hogy az MSZP megítélésétől függetlenül, ha létrejön a MSZP–Párbeszéd–LMP frakciószövetség, úgy az a legnagyobb politikai erő lehet, maga a frakciószövetség pedig a DK és a Jobbik frakciójához hasonló jelentős szerepet tölthet be. Virág Andrea ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: az MSZP-nek össze is kell majd tartania a frakciószövetségüket, miközben nehézséget okoz majd, hogy folytatódhat egyes politikusaik elszivárgása a DK-ba.
| Megütköztek Gyurcsány félmondatán |
| Értesüléseink szerint “erős megütközéssel” fogadták az MSZP-ben Gyurcsány Ferenc hétfői, előválasztási értékelős videóját. Nem is azért, mert abban nem gratulált Márki-Zaynak, sőt még a nevét sem mondta ki, mert „ez stílusbeli kérdés”, inkább azért, mert azt a félreérthető kijelentést tette benne a DK-elnök, hogy „ha többségünk van a parlamentben, akkor majd mi választhatunk kormányfőt”. Ezt pedig akár úgy is lehet értelmezni, hogy Márki-Zayt nem szavazná meg a DK kormányfőnek. Szocialista forrásunk ezt politikailag nagyon kockázatos kijelentésként értékelte, mert ha egy választási győzelem után a többi ellenzéki párttal szemben a DK nem lenne hajlandó megválasztani Márki-Zayt miniszterelnöknek, akkor az államfő a koalíciós partnerek döntésképtelensége miatt a Fideszt kérné fel kormányalakításra, „így viszont Gyurcsány tényleg a Fideszt segítené hatalomba egy ellenzéki győzelem ellenére is”. |
Indul a hatpárti szkander Márki-Zayval
Az MSZP elnöksége forrásaink szerint egységes abban, hogy minden segítséget és támogatást meg kell adni Márki-Zaynak ahhoz, hogy sikerre vigye az ellenzéki összefogást jövő tavasszal, hogy a vezetésével közösen legyőzzék a Fideszt, de közben „árgus szemekkel” figyelik a miniszterelnök-jelölt mozgását és nyilatkozatait.
Ami egyébként a jövő tavaszi választásra való felkészülést illeti, szocialista forrásaink úgy írták le a helyzetet: „Dobrev Klárával nem lehetett látni az alagút végét, míg Márki-Zayval legalább látni a végét, bár egyelőre ott köd van, úgyhogy kíváncsian várjuk, mi lesz, ha felszáll a köd”. Informátoraink abban egyetértenek, hogy amire a hat párt szövetkezett, a fő cél, a kormányváltás az lehetséges, vagyis
lehet jobbközép miniszterelnöke Magyarországnak Márki-Zay személyében, ám ehhez – figyelmeztettek a szocialisták – „még fel kell nőni a jelöltnek”.
Egyik beszélgetőpartnerünk megjegyezte: „a Fidesszel szemben itt nem egypárti miniszterelnökről vagy jelöltről beszélünk, neki a hat párt, illetve most már vele, a civilekkel együtt hétszereplőssé váló együttműködés minden résztvevőjét képviselni kell, ami azt is jelenti, hogy most jelöltként és majd főleg kormányfőként állandó egyeztetési- és kompromisszumkényszere lesz.”
Egy konkrét, az MSZP számára fontos témát említve ezt azzal illusztrálta, hogy „ha Márki-Zay 25 százalékos áfát akar, mi pedig 20 százalékosat, akkor ahhoz, hogy középen találkozzunk, adnia kell valamit”. Hozzátette: nyilvánvalóan Márki-Zay mellett a hat pártnak is kell majd gesztusokat tenni, erre szerencsére mindkét fél részéről van nyitottság.
Az MSZP-ben egyébként tartanak attól, hogy „Márki-Zay miként tudja kinőni magát sikeres hódmezővásárhelyi polgármesterből hasonlóan sikeres országos politikussá”. Egy elnökségi tag forrásunk emlékeztetett arra, hogy ezt annak idején a fideszes Lázár János is hosszú, szívós munkával megcsinálta, de például 2017-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László már „nem végezte el ezt a házi feladatot, ez volt az egyik stratégiai hibája”.
Közbevetésünkre, miszerint Botkát az MSZP maga intézte el, még e házi feladat elvégzése előtt, forrásunk azt mondta: valójában Botka intézte el magát azzal, hogy kijelentette: „DK igen, Gyurcsány nem”, erről az álláspontról pedig nem mozdult, ami stratégiai hiba volt, ezután pedig már csak azt kereste, mire vagy kire tudja ráfogni, hogy visszalép.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Sötét ló, politikai fenomén, elképesztő idegek – próbálják megfejteni Márki-Zay titkát
Miért mondja el annyiszor Márki-Zay Péter, hogy hétgyermekes, keresztény, konzervatív politikus? Milyen fogásokkal operál még? Mit látnak benne a választók, hogyan tudott ekkorát nyerni? Ezekre a kérdésekre adunk választ elemzésünkben Márki-Zay Péterről, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltről, akinek személye és személyisége meghatározza a következő fél évet.
Gyurcsány csak az egyik oka Dobrev vereségének
Jó ötletnek tűnt a DK-ban Dobrev Klára indítása miniszterelnök-jelöltként, ennek minden kockázatával együtt. Csakhogy az ellenfelek “összegyurcsányozták” a győzelemért egyébként keményen küzdő jelöltet, ráadásul még a baloldali elit is elpártolt tőle. A vereség főképp Dobrevnek fájhat, a pártnak talán kevésbé.
