Az iskolai tanfelügyeleti rendszerbe bevont "professzionális szakértők" megfelelő díjazására költi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt az évi mintegy egymilliárd forintos többletforrást, amiről még tavaly, éppen a koronavírus-járvány berobbanása és az iskolák bezárása után született kormányhatározat – írta meg a Népszava a tárca tájékoztatása alapján.

A lap szerint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) csak idén szeptemberben szerzett tudomást a pluszforrásról, mert a kormány nem egyeztetett az érdekképviselettel a tervezett változásokról.

A cikkben felidézik, hogy a kormányhatározat szerint 2021-re 287 millió, majd 2022-től évente 969 millió forintot kell biztosítani a költségvetésben a tanfelügyeleti rendszer folyamatinak áttekintésére, megerősítésére. Az Emmi szerint erre azért volt szükség, mert a tanfelügyeletben eddig kizárólag olyan mesterpedagógusok vettek részt, akik évente 25 munkanap erejéig támogatták az Oktatási Hivatal (OH) munkáját. Azzal, hogy az OH megfelelően megfizetett külsős szakértőket is bevonhat a feladatokba, a szaktárca szerint a mesterpedagógusok helyzetén könnyítenek.

A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet viszont felháborítónak tartja, hogy a kormánynak fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése.

Nagy Erzsébet úgy látja, hogy a külsős szakértőkre valójában azért lehet szükség,

mert eleve nincs elég mesterpedagógus, akik részt vennének a tanfelügyeletben.

Szerinte az Emmi érvelése hibás: a törvény szerint a mesterpedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti 18 óránál, az órarendjeiket is e szerint állítják össze. Vagyis: ha kevesebb feladatuk lesz a tanfelügyeletben, azzal nem lesz több iskolai feladatuk.