Egyre kevesebb ember veszi igénybe a hosszú évek óta működő fizetős vagy ingyenes hajléktalanszállásokat, és a közterületeken is általában a korábbiaknál kevesebb ember veszi igénybe az utcai szolgálatok segítségét – derül ki abból a kutatásból, amelyben a Menhely Alapítvány az ország hajléktalanellátó szervezeteivel együtt mérte fel a Magyarországon hajlék nélkül élők helyzetét.

A válaszokból kiderült: a 6944 válaszadó közül 1649 ember (24 százalék) közterületen lakott (436 fő Budapesten, 1213 fő vidéki városokban), 5295 ember (76 százalék) fizetős vagy ingyenes hajléktalanszállásokon (2246 Budapesten, 3049 vidéki városokban).

Következtetéseik szerint a koronavírus-járványt megelőző időszakban nagy igény volt a munkaerőre, így a munkaképes hajléktalan emberek egyre inkább munkához és egyben valamiféle szálláshoz, elhelyezéshez is jutottak. Itt szálltak meg a külföldi vendégmunkások is, akik egy része a járvány miatt hazament, az ő helyüket pedig részben hajléktalan emberek foglalhatták el.

A Menhely Alapítvány közleményében ugyanakkor azt írja: tovább csökkent a hajléktalan emberek körében a munkaképes emberek aránya, és ma már igen jelentős a betegek, idősek, függők részaránya. A meglévő hajléktalanellátó szállásoktól ők elsősorban biztonságos, hosszú távú lakhatást, rendet, tisztaságot, kisebb zsúfoltságot és kiszámítható lakhatási körülményeket várnak el. Továbblépésben ők már többnyire nem reménykednek. Többségük úgy gondolja, hogy ha lenne pénze és lenne rá lehetősége, akkor persze lakásban is lakhatna, de ez inkább csak vágyálom számukra.