Lecserélhetik a titkosszolgálatok irányítását, és egy Pintér–Rogán-konfliktusról is beszélnek a háttérben
Miközben mindenki Orbán Viktor új kormánynévsorát találgatja, belügyes körökben híre ment, hogy a polgári titkosszolgálatok új irányítást kapnak, így az Alkotmányvédelmi Hivatal elkerülhet Pintér Sándortól, az Információs Hivatal pedig Szijjártó Pétertől. Azt nem tudni, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén ki vagy kik lennének ezeknek a titkosszolgálatoknak az irányítói, de könnyen lehet, hogy a Miniszterelnökség fennhatósága alá kerülnének, mi több, még Rogán Antal neve is felmerült.
Hónapok óta hallani arról kormányzati körökben, hogy feszültség van Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető – a kormányzati kommunikációért miniszteri rangban felelős – Rogán Antal és Pintér Sándor belügyminiszter között. Vannak, akik a két miniszter közötti viaskodásnak tudják be, hogy a Schadl-ügyben hónapokon át lehallgatta a belügy alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar első emberét, rajta keresztül pedig Völner Pál igazságügyi államtitkárt.
A két miniszter között érzékelhető, felhőtlennek nem nevezhető viszony miatt már jóval a választások előtt, tavaly nyáron is keringtek pletykák arról, hogy a belügyet más valaki kapja meg egy esetleges ötödik Orbán-kormányban. Akkoriban még Lázár János neve is felmerült, mint Pintér lehetséges utódja. Ez mára egyre inkább valószínűtlen forgatókönyvnek tűnik, mert ugyan továbbra sem tudni, hogy ha Lázár valóban reaktiválódik, akkor pontosan milyen pozícióban, de sokan valószínűsítik, hogy valamilyen élelmiszeriparért, kiskereskedelemért felelős beosztásban.
Azt viszont egyre több, egymástól független forrás is állítja, hogy két polgári titkosszolgálat, a hírszerzésért felelős Információs Hivatal és az elhárítási tevékenységet végző Alkotmányvédelmi Hivatal gazdát cserélhetnek.
Jelenleg mindkét szervezetet más-más miniszter irányítja: az AH jelenleg a Pintér vezette belügy alá tartozik, az IH pedig a külügyet irányító Szijjártó Péter területe. Egyik szervezet sem muzsikál túl jól, az elmúlt években az IH-t és az AH-t is érték bírálatok a kormányzaton belül is. Közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziója előtt az IH azt jelezte, hogy nem lesz háború – igaz, ugyanígy értékelte a helyzetet a katonai titkosszolgálat is, ahogy más nyugat-európai szolgálatok.
Kormányzati és belügyes körökből nehéz biztos információt szerezni arról, hogy lesz-e változás ezeknek a szervezeteknek a legfelsőbb irányításában, és ha igen, akkor milyen, de úgy hírlik, hogy ha a jelenlegi irányítóktól elkerülnének, akkor a Miniszterelnökség alá tennék be ezeket a szerveket. Egy ilyen felállás egyébként nem lenne példa nélküli, 2002 és 2006 között a polgári titkosszolgálatokat az akkori szocialista kormány legfőbb hivatali szerve, a Miniszterelnöki Hivatal felügyelte. Azt ugyan nem tudni, hogy milyen szervezeti struktúrában, de néhány forrásunk szerint akár Rogán Antal is szerepet kaphat a szolgálatok irányításában, ez viszont állítólag több, Pintérhez lojális belügyes szemét csípi, és állítólag a jelenlegi belügyminiszter sem lenne túl boldog egy ilyen szcenárió megvalósulása esetén.
Bár Rogán neve elsőre idegennek tűnhet a nemzetbiztonsági területen, információink szerint a propagandaminiszter egy ideje nagyon is közel került ehhez a területhez. A nemzetbiztonsági döntések legfelsőbb fórumain már miniszterként részt vett: tagja lett a Nemzetbiztonsági Kabinetnek, amelynek a következő ciklusban akár az elnöke is lehet. Ezen kívül állandó meghívottja a nemrég felállított Nemzetbiztonsági Operatív Törzsnek is. Így tehát a kormányzati propagandában lefestett ellenségkép alakítását, ha akarta, eddig is rá tudta lőcsölni a titkosszolgálatokra. És fordítva is így volt: a szolgálatok által megszerzett információkat fel tudta használni abban a propagandagépezetben, ami a keze alá dolgozik, és igencsak hatékony. Úgy tudjuk például, hogy a kampányban előbukkanó és az ellenzékre lövő Anonymous-projektben részt vett az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik volt munkatársa, aki jelenleg az egyik NER-es cégnél tölt be bizalmas pozíciót. (Ahogy arról korábban írtunk, az ellenzékre már a kampány előtt "dolgoztak" olyan magánnyomozók is, akik korábban valamelyik szolgálatnál szereztek tapasztalatokat.)
Ha Rogán Antal valóban megkaparintaná a polgári szolgálatokat, akkor fennáll a veszélye, hogy ezekre a szervekre a korábbinál nagyobb politikai nyomás nehezedne, és nagyjából a közmédia sorsára jutnának – vélik sokan azok közül, akik nem szívesen látnák a propagandaminisztert egy ilyen pozícióban. Belügyes körökben azt beszélik, hogy Pintér Sándor már egy ideje nem nézi jó szemmel Rogán efféle ambícióit.
A szolgálatok átpolitizálódása már egy ideje tart, és ahogy a Pegasus-ügy is bizonyítja, nincs érdemi ellenzéki kontroll fölötte, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága gyakorlatilag impotens. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a szervezeteknek az ideológiai áthangolása előtt nem lennének különösebb akadályok. Nem tudni, hogy mindennek előszele-e már az, ami éppen a Rogán irányítása alatt lévő propagandagépezetből indult: nemrég a Fideszhez nagyon közel álló Horváth József, a polgári elhárítás egykori műveleti főigazgató-helyettese (aki a katonai titkosszolgalátnál is töltött be hasonló vezetői posztot) a Médiaworks Hírcentrumának adott interjújában azt fejtegette, hogy módosítani kellene az 1995-ös nemzetbiztonsági törvényt, mert szerinte nemzetbiztonsági kockázatokat jelentenek azok a civil szervezetek, amelyek külföldről is kapnak pénzt, és szerinte befolyásolni akarják a belpolitikát. Horváth azokra a civil szervezetekre utalt, amelyeket a kormányzati propaganda sorosistáknak tart, őket egyszerűen csak álcivilnek nevezve.
Ha a kormány valóban megteremtené a törvényi feltételeit ezeknek a civil szervezeteknek a szolgálatok által történő vegzálásához,
akkor egyértelműen az orosz modellt követné.
Kérdés, hogy Horváth vad elképzelésének mennyire van hátszele azon kormányzati szereplők körében, akiknek erre a területre ráhatása van vagy lesz. Az biztos, hogy Gulyás Gergely miniszter a választás utáni első kormányinfón alapvetően nyitottan reagált Horváth felvetésére. Gulyás arról beszélt, hogy a kormány szerint indokolt a törvény áttekintése, mert abban, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatok leselkednek az országra, alapvető változások történtek 1995 óta, amikor a törvény született.
Mindenesetre ha Rogán tényleg irányítást szerezne a polgári szolgálatok felett, azzal Pintér sem teljesen gyengülne meg, viszont Orbán egy salamoni döntéssel tudná kezelni a két miniszter közötti konfliktust. Az elmúlt években ugyanis éppen az AH került parkolópályára, míg a Pintér bizalmasának számító Bolcsik Zoltán vezette Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) eléggé megizmosodott. Ha az NVSZ marad Pintérnél, márpedig nincs jele annak, hogy ebben változás lenne, akkor a belügyminiszter még mindig rálátna a leginkább kényes ügyekre, mivel ennél a szervezetnél futnak össze a kormányzati szektort érintő korrupciós ügyek is, vagy azok a bűncselekménygyanús esetek, ahol akár az AH érintettsége is felmerül. Ha pedig a szintén Pintér fennhatósága alá tartozó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ is megmaradna úgy, ahogy most, akkor a jelenlegi belügyminisztert nem érné különösebb információs hátrány. Könnyen lehet, hogy Orbán éppen a Rogán–Pintér-konfliktust akarja feloldani sajátos módon: az egészségüggyel plusz egy területet adna Pintérnek, a polgári titkosszolgálattal viszont Rogán sem érezné úgy, hogy vesztett. Ám ha Rogán valóban megkapná a szolgálatokat, akkor az NVSZ és a szolgálatok között erős rivalizálásra lehetne számítani.
A katonai titkosszolgálati vonalon várhatóan nem lesz változás, és úgy tudjuk, hogy a 2018 májusában megalakult kormányzati “hírszerzési központ”, a NIÁT-nak rövidített Nemzeti Információs Államtitkárság vezetőjének, Kovács Józsefnek is viszonylag stabil a pozíciója. A közvetlenül a miniszterelnök alatt működő, a titkosszolgálatoktól függetlenül működő NIÁT koordinálja a hírszerzéssel összefüggő kormányzati feladatokat. Az persze kérdés, hogy ha a polgári szolgálatok valóban gazdát cserélnek és netán a Miniszterelnöki Hivatal alá kerülnek, akkor ez mennyire befolyásolja – akár pozitívan – Kovács pozícióját.
A nagy kérdés az, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élén történik-e majd vezetőcsere, és ha igen, az kinek a vezetése alá kerül. Az NBSZ ugyanis az a szervezet, ahol rengeteg információ összefut. Az NBSZ a titkosszolgálati eszközöket törvényesen használható szervek, így például az AH, az NVSZ vagy akár a rendőrség – kiszolgáló szervezete, lehallgatásokat, titkos figyeléseket, titkos kutatásokat végeznek a különféle szolgálatok megbízásai alapján. Tehát elméletileg az összes kényes információ ezen a szervezeten keresztül megy át, ráadásul alá tartozik a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is. Utóbbinak egyre nagyobb szerep jut. Az NBSZ vezetését eddig viszonylag stabilan vitte Szabó Hedvig, de úgy tudjuk, hogy a Pegasus-botrány őt is kissé megkoptatta. Ezért titkosszolgálati körökben nem csodálkoznának azon, ha előbb-utóbb helyette is más venné át a szervezet irányítását.
Egy biztos: Orbánra jellemző, hogy az utolsó pillanatig lebegteti, kinek milyen kormányzati szerepet kínál. Azt sem lehet kizárni, hogy a belügyi és fideszes körökben terjedő információk Rogán várható új "területeiről", valamelyik érintett miniszter vagy éppen a kormányfő környezetéből származnak és a szereplők így próbálják szondáztatni egymás esélyeit, még végül egy nevető harmadik lesz a befutó. A személyeknél sokkal lényegesebb azonban az, hogy milyen prioritásokat kapnak majd a polgári szolgálatok. Míg a katonai szolgálatoknál a NATO-tagság miatt nem lehet kérdés, ki az ellenség és ki a barát, a polgári szolgálatoknál sokkal nagyobb a mozgástér politikailag.
És valódi kontroll hiányában könnyen lehet, hogy ezeket a szervezeteket nem csak a külső "ellenségekre" állítja majd rá a politikai vezetés, ahogyan ezt a Pegasus esetében is tette.