Alig pár tucat továbbtanuló jelentkezett kémia vagy fizikatanárnak idén, legalábbis a jelentkezési lapok első helyén 25-en jelölték meg az előbbi, 22-en az utóbbi képzést – hívta fel a figyelmet a VálaszOnline, amely podcastban kérdezte a lehangoló számok hátteréről, azok várható hatásáról Szakmány Csaba kémia- és fizikaszakos tanárt, valamint Weiszburg Tamást, az ELTE professzorát.

A beszélgetésből kiderül, hogy

• előfordul, hogy akár három településnek is csak egy kémiatanárja van;
• másutt bölcsész vagy testnevelés szakosok helyettesítik a hiányzó természettudományos kollégákat;
• nagyfokú, többszöröző béremelés nélkül a tanárok fogyása megállíthatatlan;
• az eleve kevés jelentkező 25–50 százaléka még le is morzsolódik;
• pedig a vegyi üzemek, gyógyszergyárak minden szintjén szükség lenne olyan emberekre, akiknek megvannak a kompetenciáik és a megfelelő hozzáállásuk;
• a társadalom természettudományos műveltségi szintjének emelésével jobban fog működni az ország.

Szakmány Csabával korábban a hvg.hu is készített interjút, amelyben arról beszélt, hogy 10–15 év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson a gyerekeinknek.

Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket

Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos - elsősorban természettudományos - tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár.