Évente csak egyszer szabhat ki “halmazati” büntetésként pénzbírságot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a minisztériumokra, ha azok megsértik a jogszabálytervezetek elfogadás előtti nyilvánosságát, illetve társadalmi egyeztetését előíró szabályt, ám a bírság mértéke – amely minimum egymillió forintnál kezdődik – akár százmillió forint is lehet.

Mindez egy – a kormány honlapján társadalmi egyeztetés céljából ugyancsak közzétett – kormányrendelet-tervezetből derül ki. A készülő rendelet a már az ősszel a parlament által elfogadott törvénymódosítás részletszabályait rögzíti. Eszerint

• a pénzbírság kiszabására az a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) lesz jogosult, amelynek felügyeletét az új kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszter látja el
• a mulasztásokat egyenként kell értékelni, és a bírság összegét azok összessége alapján, az ellenőrzéssel érintett évben elkövetett mulasztásokra vonatkozóan, évente összegezve kell megállapítani
• a bírság kiszabása mérlegelni kell: a mulasztással érintett jogszabály szabályozási szintjét, annak társadalmi, gazdasági hatásait, a mulasztás késedelmes vagy elmaradó jellegét, a késedelem időtartamát és a mulasztás ismétlődő jellegét, gyakoriságát
• a bírság legalacsonyabb összege 1 millió forint, legmagasabb összege 100 millió forint, a bírságot pedig az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni az érintett minisztériumnak átutalással
• a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján a kormányzati ellenőrzési szerv által kiszabott pénzbírságot be kell jegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, megjelölve a pénzbírsággal érintett minisztériumot

A korábbinál szélesebb körű társadalmi egyeztetését előíró szabályokat a kormány az Európai Bizottságnak tett vállalásai részeként hozta. Ez előírja a kormány számára, hogy a rendelkezés hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százalék legyen azon tervezetek aránya, amelyek társadalmi egyeztetésen vesznek részt.

Az általános egyeztetés (kormányzati honlapon történő egyeztetés) során a véleményezésre minimum nyolc napot kell biztosítani a törvényjavaslat alapján. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére törvénytervezet vagy kormányrendelettervezet esetén a kormány döntését megelőzőn, miniszteri rendelet esetén a kihirdetését megelőzően öt napot kell biztosítani.

Kivételek persze vannak: érthető okokból nem kell előzetesen társadalmi vitára bocsátani a tervezetet, koncepciót, ha “az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné”.

Hagyott azonban egy kiskaput a maga számára a kormány, hiszen az egyeztetési előírás csak a Magyar Közlönyben megjelenő törvényekre, határozatokra, rendeletekre szól. Viszont veszélyhelyzetben – ami a háború miatt most is van – a döntések nagy részét, a költségvetés teljes átírását is saját hatáskörben, rendeletben hozhatja meg a kormány. Ezek jelentős részét pedig, ha akarják, nem kell közzé tenni a közlönyben:

Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg

Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi.

Időkorlát nélkül jelenleg is zajlik társadalmi egyeztetés a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásáról. A törvényjavaslatokat már júliusban benyújtotta a kormány, de azóta sem vette napirendre őket a parlament. Ezt sokáig semmivel, majd az elindított egyeztetéssel indokolták, és most úgy tűnik, csak februárban tárgyalják, miközben a kormány tagadja, hogy a már csak Törökország és Magyarország által le nem zárt kérdést az Európai Bizottság zsarolására használnák. Viszont a társadalmi vitának semmi értelme ebben az esetben:

Gulyás lényegében elismerte, hogy csak időhúzásra jó a NATO-csatlakozás ügyében a társadalmi vita, de ez is Brüsszel miatt van

A kormány kitart amellett, hogy nem direkt húzzák-halasztják a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását, hanem csak úgy tűnik, és ráadásul ez is Brüsszel miatt van, de nem úgy. Azt Gulyás Gergely miniszter is elismerte, hogy az ügyben indított társadalmi vitának semmi értelme, de ez is Brüsszel miatt van.