Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Karácsonyi nagyinterjút adott a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor, amiben gyakorlatilag megismételte ugyanazokat a kinyilatkoztatásait, amiket évzáró kormányinfóján is elmondott: ilyen, hogy szerinte „a rendszerváltozás óta a legveszélyesebb év volt 2022. Az fenyegetett minket, hogy belesodródunk a háborúba. Senkinek ne legyen kétsége, ha a baloldal nyert volna áprilisban, már benne is lennénk nyakig”.
Orbán beszélt az energiaárak növekedéséről is, azt mondta, azok elugrása „veszélyes helyzet felé lökte Magyarországot”. A magyar gazdaság importálja az energiát, Orbán elmondása szerint „a szankciók előtt fizettünk ezért évente hétmilliárd eurót. Ez az összeg most 17 milliárd euró, tehát tízmilliárd euró különbözetet kellett előteremtenünk. Ez 4000 milliárd forint, és ez a rengeteg pénz ma kimegy a magyar gazdaságból. Ha most egy karácsonyi angyal úgy döntene, hogy eltörli az energiaszankciókat, akkor egy pillanat alatt leesnének az energiaárak, velük együtt az infláció, és Magyarország nem másfél százalék növekedést tervezhetne jövőre, hanem akár öt százalékot is”.
(Orbán úgy hibáztatja a szankciókat, hogy háborút nem emlegeti okként, sem azt, hogy az oroszok nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket más országok felé, ami szintén megdobja a világpiaci árakat - a szerk.)
Orbán – ahogy az utolsó kormányinfón, úgy most is – azt állította, hogy Ukrajna „csak addig tud harcolni, amíg az Egyesült Államok támogatja pénzzel és fegyverrel. Ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz”.
A kormánypárti lap felvetette a miniszterelnöknek, hogy Magyarországot sokan oroszpártiként könyvelik el, „holott minden szövetségesi kötelezettségünket teljesítjük”. Orbán szerint azonban „mi magyarpártiak vagyunk. Az orosz-ukrán háborúban is a magyarok oldalán állunk. Arra a kérdésre, hogy a történelem jó vagy rossz oldalán állunk-e, az a válaszunk, hogy mi a történelem magyar oldalán állunk”.
Az inflációról a miniszterelnök azt mondta, világos tervük van a helyzet kezelésére, „az inflációt 2023 végére letörjük egy számjegyűre”.
Szóba került Matolcsy György jegybankelnök kemény gazdaságkritikája is. Orbán szokatlannak nevezte Matolcsy kritikáját, szerinte azonban ez csak annyit jelent, „hogy a jegybank elnöke nehéz helyzetben van”. „A törvény hozzá rendeli az infláció kezelésének a feladatát, és most nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában különösen magas az infláció. Ráadásul a jegybank egy olyan megoldást választott, amely kamatemeléssel, magas kamatszinttel jár, és a vállalkozói világ ezen a szinten már nem tud létezni, húszszázalékos kamatokat nem lehet kitermelni. Ha pedig nincs hitelezés, akkor a gazdasági szereplők bajba kerülnek, ezért az ő irányukból is óriási a nyomás a jegybankon. Az én helyzetem sem könnyű, de Matolcsy Györgyé még nehezebb. És ha ilyenkor az ember a nyilvánosság előtt unortodox viselkedésmódot választ, azt is meg lehet érteni” – mondta.
Majd az interjúban Orbán belengette, hogy a kormány meg fogja piszkálni a családtámogatási rendszert. „Az otthonteremtési támogatásokat illetően lesznek változások. A falusi csokot ez nem fogja érinteni, és az év első felében a csokot sem. De vannak szakmai javaslatok, amelyek célzottabbá akarják tenni ezt a támogatási rendszert. A családtámogatás többi eleme viszont megmarad, sőt bővül. A fiatalok jelenleg 25 éves korukig nem fizetnek a keresményük után jövedelemadót. Mostantól azok a nők, akik gyermeket vállalnak, harmincéves korukig kaphatják ezt a kedvezményt, tehát bővítjük a családtámogatás rendszerét. Felmenő rendszerben” – mondta.
