„Nincs gyógyszer, nincs élelem, de legfőképpen nincs biztonság” – így írja le az oroszok által megszállt Melitopol mindennapjait a város polgármestere. Ivan Fedorov ezt már csak az ottmaradt lakók elbeszéléseiből tudja: őt magát még az Ukrajna ellen indított háború első napjaiban rabolták el az orosz csapatok, amit egy térfigyelő kamera is rögzített.

A 34 éves politikus hat napot töltött fogságban, és bár őt nem kínozták meg, a szomszéd cellákból folyamatosan áthallatszott az emberek sikoltozása.

„Ha valakit partizánnak, vagy ellenállónak hittek, eltörték a karját, betörték a fejét. Nem csak hallgatni, megérteni is nehéz volt. Tudtam, hogy az én cellámba is bármikor bejöhetnek, és ugyanezt tehetik velem. Az oroszoknak semmit nem jelent az élet” – emlékezett vissza Fedorov, aki fogolycserével szabadult.

A polgármester érdekében személyesen Volodimir Zelenszkij elnök járt közben, végül kilenc orosz katonát adtak érte. Fedorov azóta rengeteg időt tölt külföldön, és ő volt az egyik, aki decemberben Strasbourgban átvette a „bátor ukrán népnek” megítélt Szaharov-díjat az Európai Parlamentben. (A díjátadón ott volt Julia Pajevszka mentőtiszt is, aki csapatával együtt embereket mentett Mariupol ostroma alatt, a vele készült interjút ezen a linken olvashatják.)

Felszólalásaiban Fedorov az Európai Parlament képviselőit többször is figyelmeztette arra, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, hogy megvédje területét az orosz csapatoktól, a harcot azonban nemcsak saját magukért, hanem az európai értékekért is vívják.

„A gyermekeink jövőjéért és az Európai Unió biztonságáért is küzdünk. Ha nyerünk, akkor Ukrajna és az Európai Unió együtt nyer. Ha veszítünk, akkor viszont együtt veszítünk” – mondta.

Ivan Fedorov Strasbourgban a Szaharov-díj átadásán 2022. december 14-én

AFP / Frederick Florin

Régi város, új feladatok

A polgármester a megszállt Melitopolban élők mindennapjairól, és saját jelenlegi munkájáról már a hvg.hu-nak adott interjúban mesélt. (A beszélgetést két külföldi újságíróval együtt vettük fel – a szerk.) Mint mondta, sok információt kapnak az ottmaradt lakóktól, mostani feladata között pedig már nemcsak az szerepel, hogy nekik megpróbáljon valahogy segíteni, hanem az is, hogy az Ukrajna területén szétszóródott, a városból elmenekült helyieket is összetartsa.

„Amikor két évvel ezelőtt polgármesternek választottak, még egészen más teendőim voltak, most viszont egy új valóságban élünk, amihez alkalmazkodnunk kellett. Tartanunk kell a kapcsolatot a megszállt területeken élőkkel, élelmet és gyógyszert kell nekik valahogy eljuttatnunk, sőt papírokat is próbálunk nekik kiállítani. Az elmenekült lakóknak pedig nemzetközi szervezeteken keresztül próbálunk humanitárius segítséget nyújtani, akárhol is éljenek” – mesélte.

Az oroszok által megszállt területeken a legnagyobb problémát jelenleg az élelem, a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás hiánya jelenti.

„A kórházakat az oroszok a katonáknak tartják fenn, de a legtöbből már korábban elmenekültek az orvosok, mert senki nem tudja garantálni a biztonságukat. Az emberek nyolcvan százalékának megszűnt az állása, így fizetésük sincs” – sorolta a mindennapi gondokat.

Emellett folyamatos az orosz terror is, Fedorov adatai szerint eddig körülbelül 700 helyit raboltak el az oroszok. Van, akit csak három napig tartottak börtönben, mások hat hónapig is raboskodtak. Sokakat pedig deportáltak.

„Nem véletlenül kérjük azt a polgárainktól, hogy hagyják el a megszállt területeket, de ez most nem egyszerű. Két hete az oroszok erre még kevesebb lehetőséget hagynak, és a 60 alatti férfiakat ki sem engedik, mert be akarják őket sorozni az orosz hadseregbe. Míg korábban napi ezer ember is el tudta hagyni Melitopolt, ez a szám mostanra heti kétszázra csökkent” – tette hozzá.

Nincsenek biztonságban

A polgármester ugyanakkor büszke rá, hogy városában nagyon erős az ellenállás. A megszállás után – az orosz csapatok jelenléte ellenére – több százan tüntettek az utcákon, és a város vezetéséből senki nem állt át az oroszok oldalára. Melitopol a hírszerző jelentések szerint mára az ellenállás és a partizánok egyik központja lett.

A melitopoli területvédelmi zászlóalj aknavető ütegének katonái akik 9 hónapja védik a zaporizsjai területet

AFP / Nurfoto / Dmitro Smolivenko

Egy megszállt város vezetőjének néha egészen különleges feladatai is akadnak. Fedorov most nyáron például azt szervezte, hogy a város 700 végzőse ukrán, vagy európai egyetemekre nyerjen felvételt. Erőfeszítései nem voltak hiábavalóak, a diákok 95–97 százaléka ukrán, vagy európai uniós intézményekben kezdte a tanulmányait szeptemberben.

„A következő kihívás az volt, hogyan tanuljanak a kisebbek ukrán iskolákban, ebben nagy segítségünkre volt a koronavírus-járvány alatt már kipróbált online oktatás. Melitopolban azonban ezt csak titokban tehetik meg, a családot akár deportálhatják is, ha kiderül” – mondta.

Fedorov nem optimista azzal kapcsolatban sem, mi történik majd a város felszabadulása után. Herszon példájából kiindulva attól fél, hogy nemcsak az infrastruktúra, hanem a biztonság hiánya miatt sem térhetnének vissza volt lakhelyükre.

Ennek ellenére biztos benne, hogy jövőre már vége lehet a háborúnak, de akkor is nagyon sok teendőjük lesz még.

„Először újra kell építenünk Ukrajnát, utána teljesen ki kell iktatnunk a korrupciót, de a legfontosabb feladatunk az, hogy egyesítsük az országot” – sorolta.

Ő úgy látja, Putyin terve nem jött be, és már nemcsak az elnököt, hanem az egyszerű orosz állampolgárokat sem látják szívesen a világban. „Más nemzeteket akar elpusztítani, hogy a sajátját naggyá tegye, ehhez képest az orosz nemzetet öli meg”.

Minden magyar felelőssége

Fedorov politikai kérdésekben is szívesen nyilatkozik, így akkor sem jött zavarba, amikor a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról kérdeztük – mindössze néhány nappal azután, hogy Magyarország megpróbálta megvétózni az Ukrajnának szánt európai uniós hitelt. Bár Orbán Viktor végül mégis belement a segítségbe (hogy miért, arról a karácsony előtti kormányinfón is beszélt), a melitopoli polgármester nem érti a hozzáállását.

„Mit éreznének a magyarok, ha Szlovákia megpróbálná „felszabadítani” Magyarországot, és ehhez nemlétező problémákra hivatkozna?” – tette fel a kérdést.

Fedorov ezzel egyértelműen az oroszok által hangoztatott „nácitlanításra” gondolt, amit ostoba propagandának nevezett. A börtönben neki is többször elmondták az őrei, hogy csak a náciktól akarják őket megszabadítani.

„Szerintük én is náci vagyok, mert szeretem a városomat, az országomat, de ez nem nácizmus, hanem hazaszeretet” – mondta.

A magyarokra visszatérve a polgármester azt is hangoztatta, hogy ami történik, az nemcsak Orbán Viktor felelőssége, hanem az egész magyar nemzeté.

„Magyarország egy demokratikus ország, vannak választások, és Orbán álláspontját ismerve lehet másra szavazni a következő választásokon” – üzente.

Fedorov úgy látja, a magyaroknak tanulniuk kellene az ukránok által elkövetett hibákból is. Amikor 2014-ben Kelet-Ukrajnában kitört a háború, sokan hallgattak azokra, akik azt mondták nekik, ne keveredjenek bele, inkább várjanak, ezért nem védték meg eléggé az országukat. Mint mondta, ez hatalmas hiba volt, amit a magyaroknak nem szabad újra elkövetniük. Úgy véli, Orbán álláspontja jelenleg nem konstruktív és nem demokratikus.

AFP / Horst Galuschka

„Nem csak a magyar kormány, mi is békét akarunk. De milyet? A kapituláció nem béke, soha nem fogjuk megadni magunkat, és nem csak mi, az egész világ látja, hogy ez lehetetlen. Ukrajna nemcsak magáért, hanem az értékekért, a magyarok értékeiért is harcol” – mondta.