2022. február 24. - Amikor szinte mindenki gyors ukrán összeomlásra számított
Kelet-Ukrajnába indultak, de Kijevben ragadtak a hvg.hu tudósítói egy évvel ezelőtt, amikor demilitarizálás és nácítlanítás ürügyével Oroszország megtámadta Ukrajnát. A Kremlből kiköltözött a józan ész, de a putyini álláspont már aznap megjelenik a magyar közmédiában. Az oroszok elfoglalják a csernobili atomerőművet. Így telt a háború első napja egy évvel ezelőtt a hvg.hu-n.
2022. február 24-e van, csütörtök, hajnali 5 óra 16 perc.
Kollégánk, Németh András Kijevből feltölt egy cikket a hvg.hu szerkesztőségi rendszerébe a következő címmel: „Megkezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió”.
Mint írja, csütörtök hajnalban általános támadást kezdett Ukrajna ellen Vlagyimir Putyin. Az offenzíva megindítása előtt közölte, a cél Ukrajna demilitarizálása, és „nácitlanítása”.
A fővárost rakétákkal kezdik bombázni, a robbanásokat Kijev belvárosában is hallani. A kormányzati internetes portálok megbénultak, állítólag több rakétatalálat érte a kelet-ukrajnai Kramatorszk városát, valamint Herszont és Odesszát, illetve az ország középső részén lévő Zsitomirt.
Reagál az invázióra Szijjártó Péter külügyminiszter. A háború a legrosszabb forgatókönyv – írta kora reggel a Facebookon, hozzátéve, „a feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása”. „Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak.” Később videóüzenetben erősíti meg, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása, szuverenitása mellett.
Oroszország újabb agressziót hajt végre Ukrajna ellen – jelenti be Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, miután hadiállapotot vezetett be az ország teljes területén. A hadiállapot bevezetését később a parlament szentesíti. „Tárgyaltam Joe Biden amerikai elnökkel, az Egyesült Államok megkezdte a nemzetközi segítség szervezését” – mondta. „Azt kérem, maradjanak nyugodtak, és ha lehet, maradjanak otthon. Tesszük a dolgunkat, az egész védelmi szektor működik. Kerüljük el a pánikot. Erősek vagyunk, mindenre készen állunk, mindenkit legyőzünk” – teszi hozzá, ekkor még kigombolt ingben és szürke öltönyben.
Beszakad a forint az orosz támadás hírére, reggel 8 órakor már 365 felett jár az euróval szemben. A nap folyamán eléri a 370-et is.
Az első orosz rakéták kilövését követően az agresszor álláspontja azonnal megjelenik a magyar közmédiában, ifj. Lomnici Zoltán személyében, aki előbb nyilatkozott, mintsem a magyar kormány reagált volna az ukrajnai orosz agresszió hírére, így meghatározó élménye még az lehetett, hogy Orbán Viktor Putyin elnökkel ül egy asztalnál. A Századvég jogi szakértője arról beszél, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek fejlesztése zajlik Ukrajnában. „Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg. Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó” – vélekedik az M1-nek.
Felfüggeszti ukrajnai járatait a Wizz Air, később pedig a Ryanair is.
Németh András Kijevből elemzi a helyzetet. Mint írja, három irányból, Fehéroroszországból, Oroszországból, valamint délről, az Azovi-tengerről és a Krím félszigetről támadja Oroszország Ukrajnát és az offenzíva első óráiban alig hallani arról, hogy az ukrán védelem komoly ellenállást tanúsítana, a hadsereg eddig csak arról számolt be, hogy lelőtt öt orosz harci gépet és egy helikoptert, valamint megsemmisített néhány harckocsit és szállító járművet.
Valamennyi szakértő egyetért abban, hogy az ukrán hadsereg, amely ugyan megerősödött 2014, a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai szakadár államokkal kitört háború kezdete óta, nem lesz képes tartósan ellenállni a nyomasztó létszám- és technikai fölényben lévő támadóknak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök magabiztosnak mutatkozik, s azt hangsúlyozza, hogy Oroszország vált a világ legerősebb katonai hatalmává, az ukrajnai háború az oroszországi belpolitikai helyzetet is megváltoztathatja. Az összecsapás ugyanis nem vált ki egyértelmű helyeslést a lakosság körében, a felmérések szerint minimális többségben vannak azok, akiknek tetszik, hogy az orosz hadsereg a testvérnépnek tartott ukrán nemzet ellen vív háborút. Az ország elleni újabb, minden korábbinál súlyosabb nyugati szankcióknak pedig mindenképpen komoly hatásuk lesz, ami az életszínvonal romlását okozza majd.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen rövid beszédet mond, melyben kijelenti, hogy az EU „elítéli ezt a barbár támadást és az azt igazoló cinikus érveket”. Hozzáteszi, hogy „Putyin elnök az, aki visszahozza a háborút Európába”. Von der Leyen egyúttal bejelenti, még a mai napon a tagállamok elé terjesztik az új szankciós csomagot. Mindezt kevesebb mint 24 órával azt követően, hogy az első csomag életbe lépett. Von der Leyen immár nem személyek elleni, hanem az egész orosz állam elleni büntetőintézkedésekről beszél: „Befagyasztjuk az orosz eszközöket az EU-ban, blokkoljuk a kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzáférést, és megakadályozzuk az orosz bankok hozzáférését pénzügyi piacunkhoz”.
A hvg.hu stábjából Bihari Ádám élőben jelentkezik Kijevből, és elmondta, hogyan ébresztették a főváros népét az első robbanások, majd a légoltalmi szirénák. És bár az utcán nyugalom látszik, az emberek kétségbe vannak esve és elkezdték összepakolni a cókmókjukat. Itt éles harcok lesznek, ha tényleg Kijev bevétele a cél - mondta kollégánk.
Kárpátalján pánikszerű vásárlásba kezdenek az emberek. A hvg.hu helyi forrásai szerint megrohamozták a bankokat, a boltokat és a benzinkutakat. A hatóságok nyugalomra intenek.
Kijevben is hatalmas sorok kígyóznak a benzinkutak és a bankautomaták előtt.
Az Al Jazeera látványos összehasonlítást ad ki, amely az orosz és az ukrán fél harcászati képességeit hivatott szemléltetni. Az orosz haderő gyakorlatilag minden tekintetben felülmúlja az ukránt.
Az oroszoknak 900 ezres hadserege van, míg az ukránok 209 ezer katonával számolhatnak. A tartalékosok közt is drasztikus különbségek vannak: Oroszország kétmillió ilyen embert tud bevonni, Ukrajna csak 900 ezret. Az oroszoknak 7571 tüzérségi eszközük van, az ukránoknak 2040; az ukránok csupán 2596 tankot tudnak felvonultatni, míg az oroszok 12 420-at; az oroszoknak 30 122 páncélozott harcjárműve van, ezzel szemben az ukránoknak 12 303.
Ukrajna arra kéri Ankarát, hogy ne engedjen át orosz hadihajókat a Boszporuszon és a Dardanellákon. Törökország az 1936-ban kötött montreux-i egyezmény értelmében háború vagy háborús fenyegetés esetén lezárhatja a tengerszorosokat minden hadihajó előtt. Ankara az elmúlt években Oroszországgal és Ukrajnával is jó kapcsolatot alakított ki. Moszkvával mindeddig széles körű együttműködést folytatott védelmi és energetikai téren is, Kijevnek pedig fejlett katonai drónokat értékesített. Előzőleg, február első felében hat orosz hadihajó és egy tengeralattjáró haladt át a Dardanellákon és a Boszporuszon a Fekete-tenger irányába, miután Oroszország haditengerészeti gyakorlatot jelentett be ukrán területi vizek közelében.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója interjút ad az Indexnek. „Nyilván mindenkinek megvan a maga felelőssége a kialakult helyzetben, a Keletnek és Nyugatnak is. Nem kellett volna kiengedni a háborús szellemet a palackból, a háború gondolatával játszani is bűn. Mindez hozzájárult ahhoz, ami most kezdődik” – véli a kárpátaljai származású főigazgató. Azt, hogy ki engedte ki a háborús szellemet a palackból, nehéz megmondani, szerinte „mindenki izmozott”.
A magyar cégek közül a legkeményebben a fontos orosz és ukrán érdekeltségekkel bíró OTP-t ütötte meg az Ukrajna ellen indított orosz invázió. A tőzsdenyitás utáni percekben 20,6 százalékot esett az OTP részvényeinek árfolyama.
Fegyvereket osztanak szét Ukrajnában a már korábban leszerelt katonák között.
Ukrajna teljes légtérzárlatot rendelt el a polgári légiforgalom számára, reggelre a légiforgalmat monitorozó Flightradar24 szerint teljesen kiürült a légtér.
Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a Paks II. beruházás felfüggesztését követeli, este tüntet az ellenzék az orosz nagykövetség előtt. Márki-Zay szerint Orbán Viktor áruló, és megbízhatatlan szövetségese az EU-nak és a NATO-nak.
Berendelték az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a délelőtt folyamán, és közölték vele a magyar kormány álláspontját – jelentette be Szijjártó Péter, a tárca vezetője bahreini sajtótájékoztatóján. Mint mondta, Magyarország része a közös uniós válasznak.
Akadozik az internet Ukrajnában – van, ahol már teljesen lehalt a hálózat.
Sokan indultak meg Ukrajnából Magyarország felé – számol be róla a közmédia helyszíni tudósítója a csapi vasútállomásról. A rendőrség tájékoztatása szerint torlódás alakult ki a magyar–ukrán határállomásokon, az öt határátkelőhelyen kisebb-nagyobb várakozásra kell számítani.
Közleményt ad ki a Magyar Honvédség a Facebookon, miután a honvédelmi tárcához az elmúlt időszakban számtalan levél, telefon, állampolgári megkeresés érkezett a keleti országrészben tapasztalható katonai járműmozgások, a légtérben megjelenő helikopterek és Gripenek miatt. Mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy Magyarországon nincs háborús helyzet, béke van, amit szeretnének megőrizni.
Kijevben lévő tudósítónk, Bihari Ádám így ír a háború első napjáról: „A reggel 6 óra 10-es vonattal mentünk volna Szlavjanszkba, Donyec-megyébe, de időközben kaptuk a hírt, hogy az onnan 16 kilométerre fekvő Kramatorszkot már rakétákkal lövik. A keleti út elmarad és egyre inkább úgy tűnik, hogy ha nem mozdulunk, akkor is közeledik hozzánk a frontvonal. A metró tele van. Egyelőre a legtöbben azért mennek le, hogy elutazzanak, de hivatalosan is óvóhellyé nyilvánították az állomásokat, ingyenes az utazás is. A boltok, bankautomaták és benzinkutak előtt sorok. Az emberek idegesek, kiabálva telefonálnak, az autósok dudálnak, de az alapvető szolgáltatások működnek. Nyitva a gyógyszertár, a kis elektronikai mütyürök boltja és gyrosos is. A belvárosban óriási a dugó. Egy ideig. 1–2 órával később pedig Kijev egyik forgalmas sugárútja is tök üressé vált.”
Az invázió kezdete óta 78 ezer milliárd forintnyi pénz tűnt el az orosz tőzsdéről - írtuk, és még csak dél volt. Ez 45 százalékos zuhanást jelent, amióta létezik a moszkvai tőzsde, ekkora visszaesése még soha nem volt. A rubel is esni kezdett: míg a múlt hét végén 86 rubelbe került egy euró, a nap elején pedig 90-be, a reggel 100,97-ig gyengült, ennyire gyenge még soha nem volt. Összehasonlításképpen: 2013-ban, még a Krím elfoglalása előtt a 30–40-es tartományban mozgott az árfolyam.
Az orosz hadsereg mindeközben 40 kilométert haladt előre Harkiv felé, a támadók már Szumihoz közelítenek.
„Aggódunk Ukrajnáért, de a háború nem megoldás!” – került ki az üzenet Magyarország Kormányának Facebook-oldalára, órákkal azután, hogy Oroszország offenzívát indított Ukrajna ellen. „Magyarország Ukrajna szomszédja, számunkra különösen fontos, hogy hazánk kimaradjon a háborús konfliktusból” – olvasható még a bejegyzésben. A rövid szövegben nem esik szó Oroszországról, amelynek lépését gyakorlatilag a teljes Nyugat egyként ítélte el.
Orbán Viktor délután egy körül jelentkezik a Facebookon: „Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel, ezért a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülést tartott. Európai Uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését.” "Arra kell számítanunk, hogy a Magyarországra érkező, feltehetően menekültstátuszért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő, felkészültünk az ellátásukra, képesek leszünk gyorsan és hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással” – mondta. A kormányfő nem hagyta ki a rezsicsökkentés kampánytémáját sem, azt mondta, nem tudják elfogadni a baloldal javaslatait, melyek veszélybe sodornák Magyarország gáz- és energiaellátását, és a magyar családok rezsicsökkentését.
A NATO további védekező szárazföldi, légi és tengeri erőket telepít a szövetség keleti részébe.
A józan ész kiköltözött a Kremlből, Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése – mondja a hvg360-nak Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Sz. Bíró szerint „egy felelős magyar kormány felfüggesztené az agresszor Oroszországgal a közös beruházásokat”. „Külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból ezeket folytatni végtelen felelőtlenség lenne” – mondta.
Benyomulnak Kijev megyébe az orosz csapatok. Az ukrán határőrség arról számol be, hogy felvették a harcot az oroszokkal. Hosztomel települést, ahol repülőtér van, helikopterekről lövik, az ukrán kormány szerint három gépet lelőtt a légvédelem.
Az olaj ára 100 dollár fölé megy.
Egyre több magyar katona vonul a keleti országrészbe. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy arról beszél, az átcsoportosításnak kettős célja van. Abban az esetben, ha humanitárius segítségnyújtásra van szükség, tudják támogatni a belügyi erőket a menekülthullám kezelésében. Másrészt fel kell készülni a legrosszabbra: fegyveres csoportok átsodródása esetén a Magyar Honvédségnek késznek és képesnek kell lennie, hogy a magyar emberek biztonságát szavatolja.
Nyilatkozik a hvg360-nak Deák András, az oroszországi, illetve uniós energiaügyek szakértője. „Logikus döntés lenne az Egyesült Államok részéről, ha az oroszok elleni szankciókat az olyan beruházási együttműködésekre is kiterjesztené, mint a magyar-orosz kooperációban készülő paksi atomerőmű-bővítés” – állítja.
Bőröndökkel, gyalog érkeznek a háború elől menekülők a beregsurányi határátkelőre, az érkezők között volt, aki Kijevből indult útnak – írja helyszíni riportjában a Reuters. A hírügynökségnek két fiatal kárpátaljai magyar férfi, Csaba és Tamás azt mondta: ahogy meghallották az orosz invázió hírét, azonnal útra keltek, hogy elkerüljék a katonai behívót.
Orosz katonák próbálják elfoglalni a csernobili atomerőművet. Nem sokkal később sikerül is nekik. Az ukrán elnök szerint katonáik az életüket adják, hogy ne ismétlődhessen meg az 1986-os tragédia. Bedő Iván arról ír a hvg360-on, hogy az 1986-os katasztrófa óta az erőmű érintett reaktorának romjait betonszarkofággal, később acélkupolával fedték le, ha viszont ezt megsértik, az terrorizmusnak minősíthető őrültség lenne, hiszen kiszabadulhat a radioaktiv sugárzás.
Közben itthon hosszú hónapok vajúdása után úgy tűnik, megvan a megállapodás az ellenzéki pártok között a közös listáról. A legtöbb befutó hely a Demokratikus Koalícióé, a második legtöbb a Jobbiké, a lekevesebbel, három hellyel pedig az LMP-nek kell beérnie.
A hivatalos orosz állami tévé, a Rosszija1 azzal kezdi a híradóját, hogy „ma Oroszország egy olyan különleges hadműveletet indított meg, melynek célja, hogy megvédje az embereket, a jogsértő és népirtó kijevi rezsimtől.”
Lengyel Tibor kollégánk sorra veszi a hvg.hu-n, milyen rendkívüli intézkedések várhatók itthon a háború kapcsán.
„Február 24-én 17:00 órától az ellenség folytatta támadását a határ teljes vonalán. A Belarusz Köztársaság az államhatár északi része mentén lévő repülőterekről elterelő műveleteket hajtott végre. Az északi régióban az ellenséget az Uzs folyónál (nem összekeverendő az ukránul szintén Uzsnak nevezett Ung-folyóval, ez az Uzs a Pripjaty egyik mellékága) megállították, és harckocsiharc zajlik” – teszi közzé az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának sajtószolgálata a Facebookon.
A jelentés szerint az Orosz Föderáció húsz KA-52-es és Mi-8-as helikoptere leszállt a hosztomeli repülőtéren. A harc jelenleg is tart. A sajtószolgálat szerint az ukrán véderő stabilizálta a helyzetet a donyecki műveleti körzet teljes frontvonalán. Mariupol környékén harcok folynak.
„Egy sikertelen partraszállási kísérlet és egy kudarcot vallott rakétacsapás után az ellenség Moszkva nevű cirkálója megkezdte a Kígyó-sziget bombázását” – írják.
Eközben Oroszországban Legalább 705 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe a hatóságok. Negyven orosz városban zajlottak tiltakozó akciók az Ukrajna elleni háború miatt.
Fotógaléria a nyílt háború első napjáról, többek között Túry Gergely kijevi képeivel.
A nyílt háború első napja - fotógaléria Ukrajna megtámadásáról
„Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Ellenzéki tüntetés van a budapesti orosz nagykövetség előtt. A gyülekező tömegben többször is felhangzik a „Ruszkik haza!”. Márki-Zay megtapsoltatja Orbánt, amiért agresszornak nevezte Putyint, de szerinte a kormányfőnek be kell fejeznie a hintapolitikáját.
Szergij Kiszlica, Ukrajna ENSZ-követe megoszt egy-két gondolatot orosz kollégájával, Vaszilij Nebenziával a Biztonsági Tanács ülésén, melyet ekkor éppen az oroszok elnökölnek: „Mint javasoltam, mondjon le az elnöki pozíciójáról. Hívja fel Putyint, hívja fel Lavrovot, hogy állítsák le az agressziót. Örömmel üdvözlöm a tanács bizonyos tagjainak elhatározását, amiért ilyen hamar tudtunk összeülni, hogy dönthessünk a szükséges lépésekről, amelyekkel elítéljük a népem ellen önök által indított agressziót. A háborús bűnösök nem a purgatóriumba, hanem egyenesen a pokolba mennek, követ úr!”
„A tanár mondta, hogy bújjunk el, vagy ami még jobb, jöjjünk Magyarországra” – mondták tudósítónknak az ukrán–magyar határon. Az ENSZ szerint már több mint százezer ember indult útnak Ukrajnából. A II. kerületi polgármester arról beszél, felkészítik a kerület tulajdonában lévő üdülőket arra, hogy szükség esetén kárpátaljai menekülteket fogadjanak.
Az uniós tagállamok vezetői teljes mértékben támogatták a következő szankciós csomagot, és utasították az Európai Bizottságot, hogy újabb büntetőintézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek már Fehéroroszországot is érintik majd. Kivételesen gyorsan, alig fél óra alatt fogadták el az uniós állam- és kormányfők a közös álláspontjukat az ukrán invázióval kapcsolatban.
Macron felhívja Putyint. Ő az első nyugati politikus, aki felvette a kapcsolatot az orosz vezetővel az ukrajnai invázió kezdete óta. Az Elysée-palota szerint Macron követelte, hogy Putyin haladéktalanul állítsa le az orosz katonai műveletet Ukrajna ellen. A két politikus megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak.
Itt ért véget a tudósításunk egy évvel ezelőtt a háború első napjáról. És itt folytatódik a mai napig.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Két nappal a háború előtt: Orbán Zelenszkijjel telefonál, jönnek az első szankciók és tűpontos szakértői jóslatok
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő két nappal a háború előtt így nyilatkozott: „A Nyugat katonai értelemben nem része ennek a konfliktusnak, és deklaráltan nem akar háborút Ukrajnáért Oroszországgal. Azért viszont tehet, hogy összességében kudarcot valljon az oroszok kísérlete.”
Egy éve ilyenkor: Orbán ki akar maradni a háborúból, pedig még el sem kezdődött
2022. február 23-a van. Megérkeznek a hvg.hu tudósítói az akkor még békés ukrán fővárosba. Kikerül az ukrán zászló a budapesti városházára. Donald Trump szerint Putyin zseniális. Elkezdik evakuálni az orosz diplomatákat Kijevből. Visszamentünk az időbe és megnéztük, mit írt a hvg.hu egy nappal a háború kitörése előtt.
