Nem tudott magyarázatot adni a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra, mi értelme volt egy olyan törvényt elfogadni, amely alapján közérdekű bejelentéssel névtelenül is bepanaszolhatók azok, akik kétségbe vonják például „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”.

Gulyás Gergely miniszter az április 20-i kormányinfón

MTI / Bruzák Noémi

A hvg.hu azért kérdezte a kormányinfón a témában a minisztert, mert már a törvényjavaslat-tervezet benyújtásakor is megütköztünk a szövegjavaslaton, hiszen annak semmilyen racionális indoka nem volt, értelmes magyarázat a parlamenti vitában sem hangzott el, mégis április 11-én elfogadták a jogszabályt, ami

azt a látszatot keltheti, hogy a „genderpropaganda" ellen és „a magyar életmód" védelmében léphet fel új eszközzel a kormány, pedig az egész láthatóan csak egy politikai lufi.

Újabb fronton védheti a kormány a „magyar életmódot" a parlament friss döntésével

A „genderpropaganda" ellen és „a magyar életmód" védelmében léphet fel új eszközzel a kormány. A parlament által elfogadott törvényt az EU-ra hivatkozva nemcsak a korrupciógyanú anonim bejelentését könnyíti meg, hanem azoknak a bepanaszolását is, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét". Igaz, ennek nincs sok értelme, mert ez - még - nem bűn.

Az államfő aláírására váró, még ki nem hirdetett törvény elfogadása után megírtuk: a jogszabály EU-s jogharmonizációs kötelezettségekre hivatkozva változtat a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló eddigi szabályozáson. Módosítja és fejleszti a 2014 eleje óta létező szabályozást, miszerint

• bárki panaszt tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél, ha olyan egyéni jog- vagy érdeksérelmet tapasztal, ami más – bírósági, közigazgatási – eljárásban nem kezelhető,
• szintén bárki tehet közérdekű bejelentést is, ha olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek „orvoslása vagy megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.”

Csakhogy beemeltek a Semjén Zsolt és Varga Judit által jegyzett törvényszövegbe egy teljesen új elemet is, amelynek semmi köze EU-s vállalásokhoz vagy jogharmonizációhoz. Viszont jól szolgálja a kormányzat és a Fidesz politikai céljait, hogy kibővül a „jelenthető” ügyek csoportja, több témakörben is. Így a jövőben

az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is benyújthatók bejelentések.”

A törvényszöveg tételesen felsorolja azokat az új témaköröket, amelyeknél a munkáltatók „belső visszaélés-bejelentési rendszerében”, vagy a most újonnan kijelölt tíz állami szervnél létrehozandó „visszaélés-bejelentési rendszerben” bejelentés tehető.

A „genderpropaganda" ellen és „a magyar életmód" védelmében állami panaszládát üzemel be a kormány

Jaj a Himnusz-gyalázóknak, rettegjenek az ovisok nemátalakító műtétjét követelők, de lehetőleg már azok is, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét", esetleg elismerik, hogy léteznek szivárványcsaládok is. Ez olvasható ki a kormány legújabb, „a magyar életmód" védelmében írt törvényjavaslatából, amely szerint a jegybanktól az Atomenergia Hivatalon át az Integritás Hatóságig bárhol lehet majd panaszkodni.

Ezek közt vannak olyan témák – a nemzetiségek védelme, a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák bűneinek tagadása vagy a nemzeti jelképeink megsértése – amit ez előtt is büntettek, tehát szankcionálta a Büntető törvénykönyv (Btk.), fel lehetett jelenteni, a hatóságok pedig eljártak ezekben az ügyekben.

Más témák eddig nem számítottak bűncselekménynek, és a törvény elfogadása után sem szankcionálja ezeket a Btk., mégis feljelenthető lesz „a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre” tekintettel akár anonim módon például a „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének” kétségbe vonása.

MTI / Bruzák Noémi

Vagyis, bár semmi értelme, hogy a kormánypártok által vallott elveket kétségbe vonók feljelenthetők házmestertempóval, a lépés beleillik az Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP politikai harcába a „genderlobbi” ellen. Ezt igazolja, hogy a kormányinfón Gulyás Gergely sem tudott okot mondani a változtatásra:

Hvg.hu: Tervezi-e a kormány, hogy a Btk.-ban szankcionálná ezeket?

Gulyás Gergely: Nem tervezünk ilyet.

Hvg.hu: Akkor mi az értelme?

Gulyás Gergely: Ez egy uniós jogszabály, ez egy jogharmonizációs kötelezettség, amit, ha valaki végigolvas, akkor felmerülhetnek benne kétségek, hogy ilyen uniós jogszabálynak van-e értelme, de gondoltuk, hogy ha már van ilyen, akkor mi is hozzátesszük a magunkét.

Hvg.hu: Az uniós kötelezettség és jogharmonizáció a bejelentővédelemre vonatkozik és nem erre, ezt a kormány beletette, de látszólag semmi értelme.

Gulyás Gergely: Igen, de nem teljesen van így. A bejelentővédelem egy legitim cél, és azzal nincs is nekünk semmi bajunk. Az Európai Unió meghatároz bizonyos szempontokat (…) és lehetővé teszi, hogy a nemzeti jogrend keretében ehhez másokat is hozzáfűzzenek. Mi úgy gondoltuk, hogy élünk ezzel a lehetőséggel.

Hvg.hu: Igen, csak szeretném megfejteni, hogy miért, hogyha nincs jelentősége, mert nem lehet vele mit kezdeni.

Gulyás Gergely: Az Európai Uniós kötelezettségnek mi maximálisan szerettünk volna eleget tenni.

Hvg.hu: De akkor egy csomó mindent beletehettek volna. Most az Atomenergia Hivatalnál mondjuk be lehet jelenteni, hogy valaki azt mondja, hogy az Alaptörvénnyel szemben léteznek szivárványcsaládok, de ezután akkor mi történik?

Gulyás Gergely: Az, amit az európai uniós jogi norma előír.

Hvg.hu: Biztos, hogy semmi, merthogy nincs mivel szankcionálni.

Gulyás Gergely: Még egyszer mondom: átvettünk egy európai uniós jogi normát, ahol egy ponton a magyar jogalkotónak hagy lehetőséget arra, hogy bizonyos szempontokat feltüntessen.

Itt pedig megtekinthető a teljes „magyarázat” a minisztertől:

Friss hír, hogy valaki ki is próbálta volna, mit jelent a törvény adta lehetőség a gyakorlatban: önmaga ellen tett bejelentést egy transznemű aktivista az alapvető jogok biztosánál. Balta Flóris ugyanis úgy véli, az Alaptörvény szerinti „születési nemnek megfelelő önazonosság” fogalma abszurdum. Szabályos panaszával azonban nem tudott foglalkozni az adatvédelmi hatóság, mert a törvény még nem lépett életbe, addig pedig nem fogadhatják be a panaszt:

Bejelentést tett önmaga ellen egy transz férfi az új panasztörvény miatt

Balta Flóris azt szeretné kideríteni, hogy pontosan mit jelent az új, panaszbejelentésről szóló jogszabály.