Péntektől Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyében is az új, egységes rendszerben biztosítják az ügyeleti alapellátást a betegek számára – közölte az Országos Mentőszolgálat csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az új háziorvosi, alapellátási ügyelet központi telefonszáma felnőttek és gyermekek esetében is 1830, amelynek hívásával a beteg szakszerű tanácsot kap, szükség esetén a tartózkodási helyére ügyeleti autót, vagy életveszély esetén azonnali mentőt küldenek bármely településen is tartózkodjon az ellátásra szoruló.

„A telefonszám a teljes ügyeleti időszakban, hétköznap 16.00-08.00 között, szombaton és vasárnap, ünnepnapon egész nap hívható” – jelezték.

Az ügyeleti telephelyek listája, az új ügyeleti rendszer felépítésének és működésének a csatlakozó vármegyékre vonatkozó részletei a www.mentok.hu/ugyelet címen is elérhetőek. Felhívták a figyelmet arra, hogy a mentők vészhelyzeti telefonszáma nem változik, baleset, más közvetlen életveszély esetén továbbra is a 112 (Egységes Segélyhívó Rendszer) hívásával kell segítséget kérni.

Emlékeztettek, hogy az Országgyűlés által decemberben elfogadott, az egészségügyi alapellátásról szóló törvénynek megfelelően fokozatosan és terv szerint zajlik az új, egységes ügyeleti rendszer bevezetése. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a bevezetés körülményei rendre kaotikus állapotokat szültek, sőt a kormányzat a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) is konfrontálódott az ügyben, aminek a következménye a kamara kicsontozása lett.

Vakrepülésben rajtol az ügyeleti rendszer, az egészségügyi átalakítás első fontos lépése

Nem indul tökéletesen az új ügyeleti rendszer, amelyet az országban elsőként Hajdú-Bihar megyében vezetnek be február elsejétől. Miután ezt ebben a formában nem tesztelték, van olyan orvos, aki szerint vakrepülés az egész. A cél, hogy a betegek egységesebb, jobb ellátást kapjanak, de kérdés, ez megvalósul-e.

A MOK-hoz hasonlóan mindenki más is a kormányzati propaganda célkeresztjében találta magát, aki kritikát mert megfogalmazni az új rendszerrel szemben.

Február elsejétől elsőként Hajdú-Bihar vármegyében indult az új ügyelet, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Békés vármegye is csatlakozott.

„Az eddigi tapasztalatok és a közel 120 ezer, ügyeleti ellátásban részesített beteg visszajelzései alátámasztják, hogy az egységes rendszer jól működik és minden rászorulónak a legmegfelelőbb ellátást biztosítja” – fogalmaztak a közleményben. Persze a mentőszolgálat kincstári optimizmusán árnyal valamicskét, hogy a lapunknak nyilatkozó orvosok inkább a fenntarthatatlanságát hangsúlyozták a rendszernek, olyan vélemény is van, miszerint az egész záros határidőn belül szét fog esni.

„Most még fenntartják a működés látszatát, de ez az ügyeleti rendszer szét fog esni"

Miközben a kormány a Magyar Orvosi Kamarával háborúzik, március elsejétől három megyében működik az új ügyeleti rendszer. Az átállás nem lesz könnyű, Győrben például keményen ellenállnak az orvosok. Hajdú-Biharban egy hónapja már az új rend szerint működnek. Mivel kifelé csak a sikereket kommunikálják, több orvossal is beszéltünk arról, hogyan működik a rendszer, és mit várnak a továbbiakban.

Az új ügyeleti rend az ország többi vármegyéjében az év során fokozatosan fog életbe lépni, amiről a lakosságot és a háziorvosokat is folyamatosan tájékoztatni fogják – írja az OMSZ. Közölték azt is, hogy a változásig a többi vármegyében az eddig megszokott rend szerint működik az orvosi ügyelet.

„A jövő év elejére – egyelőre Budapest kivételével – az egész országban egységes, a betegek számára az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt ügyeleti rendszer fog működni” – áll a közleményben.

Mindezt úgy képzeli el az OMSZ, hogy még az egészségügyi államtitkár, Takács Péter elmondása szerint is azért csúszott a fenti három megyében az eredetileg nyárra tervezett átállás, mert nem állt rendelkezésre elegendő munkaerő, amit pár hónapja Kunetz Zsombor így kommentált:

„Amennyiben most nincs elég egészségügyi szakember ehhez, mitől lesz majd jövőre, vagy akár a karácsonyi szünetben? (…) A sunyi hazugságok helyett érdemes lenne olyan egészségpolitikát csinálni, ami transzparens, és ahol a beteg, vagy a potenciális beteg választ kaphat a mit miért kérdésre.”