Több százan gyűltek össze kedden koraeste az ácsi Gárdonyi Géza Általános Iskola tornatermében. Mire odaértünk, a terem dugig tele volt ácsiakkal, bábolnaiakkal, nagyigmándiakkal, banaiakkal, a hátsó sorokban is bőven álltak emberek.

A pódiumon Szentirmai István fideszes polgármester, Fülöp Ferenc, a majdani katódgyár közkapcsolatokért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, valamint a cég kommunikációját intéző egykori sportriporter, most marketingesként dolgozó Siklós Erik. Mögöttük az ácsi képviselő-testület maradéka, hiszen a testület nagy része felállt, amikor a katódgyárat júniusban a külügy azelőtt jelentette be, hogy informálták volna róla a helyi önkormányzat képviselőit.

Nyáron Szentirmai arról beszélt, hogy közmeghallgatást akkor van értelme tartani az Ácsra tervezett akkugyárról, ha már konkrétumokat fognak tudni, konkrét tervek lesznek a kezük között. Ezt akkor nyár végére tervezték. A közmeghallgatás végül október harmadikára tolódott, ennek ellenére konkrétumok alig hangzottak el rajta.

Szép ígéretek

A közmeghallgatást moderáló Siklós Erik azzal nyitott, hogy a legtöbb magyarországi akkugyár ott rontotta el, hogy nem volt transzparens és nem kommunikálták a lakosság felé, hogy ők tulajdonképpen jót akarnak a helyieknek is. Siklós szerint a kínai Huayou Cobalt magyarországi leányvállalata, a Bamo Technology Kft. másképp szeretné csinálni. Ezért kérték fel azt a céget, a Nest Communications Kft.-t, aminél Siklós is dolgozik, hogy segítsen a kommunikációban.

A Nest ebbe hatalmas lendülettel vágott bele: háttérbeszélgetést tartottak a sajtónak, kérdőívvel fordultak a lakosság felé, igaz, ebben az a kérdés pont nem szerepelt, hogy szeretnének-e akkugyárat, vagy sem. Többen felvetették, hogy az ügyben népszavazást kellene tartani, azonban gyorsan emlékeztették őket arra a Kúria-döntésre, ami szerint akkumulátorgyár-ügyben nem lehet népszavazást tartani.

Ács felé a Bamo azt akarta kommunikálni, hogy a katódgyár valójában segít Ácson azzal, hogy munkát ad, ha kell, játszóteret épít, vagy orvosi rendelőt és ezzel vonzóvá teszi a háziorvosoknak, hogy a településen rendeljenek. A helyieket azonban ez láthatóan nem győzte meg. Lipka Zoltán, a Kiáll(t)unk Ácsért civil csoport tagja azonnal a szemükre vetette, hogy tulajdonképpen nem a kínai beruházó feladata lenne megoldani a térség orvosi ellátását. Ez szerinte az önkormányzat, vagyis Szentirmai feladata lenne.

Az ácsiak lelke nem eladó, sem játszótérért, sem üveggyöngyökért, sem semmiért

– jelentette ki egy nő a beruházóhoz szólva.

Mind Siklós, mind Fülöp Ferenc igyekeztek hangsúlyozni, hogy a katódgyár egyelőre tervezési fázisban van, és mindketten kiemelték, hogy egyikük sem szakember, egyikük sem szakértője a témának. Mindezt annak ellenére, hogy egy katódgyárról álltak ki meghallgatást tartani.

Fülöp, bár állította, hogy tájékozódott a gyár működésével kapcsolatban, alapvetőnek tűnő kérdésekre sem tudott válaszolni. A gyártási folyamat részleteiről annyit mondott, hogy lítiumsót fognak összesütni nikkel-mangán-kobalttal (NMC), ennek a végén fognak katódport kapni, amit aztán a Debrecenben épülő EVE-nek fognak továbbadni, akik a BMW beszállítói lesznek.

Fülöp Ferenc hiába igyekezett hangoztatni, hogy a gyár nem veszélyes, és onnan káros anyag nem tud kijutni sem a talajvízbe, sem a levegőbe, ezt a helyiek látványosan nem hitték el neki, sőt, egyenesen kinevették, amikor Siklós közölte, hogy

ha elindul a gyártás, akkor a katódgyár kínai igazgatója is Ácsra fog költözni a családjával együtt.

Az ügy érdekes fordulatot vett, amikor kiderült, hogy nyáron Lipka Zoltán civilként tájékoztatást kért a gyárban felhasznált anyagokról, mire Fülöp elküldte nekik ezek dokumentációját. Kínai nyelven. Ebből a dokumentumból derült ki, hogy az NMC alkotóelemei (nikkel, mangán, kobalt) mind súlyosan irritálni tudják az emberi szervezetet, sőt, a nikkel akár rákot is okozhat. Ennek ellenére az NMC Magyarországon nem számít veszélyes anyagnak. Siklós azzal igyekezett menteni a helyzetet, hogy közölte:

egy olyan tudományos podcastot hallgatott, ahol a nikkelt a depressziót csökkentő anyagként mutatták be.

A helyiek ezt a magyarázatot ugyanúgy kinevették, mint azt, hogy Fülöp Ferenc a településre költözne, amikor a gyár elkezdi működését. Lipka állította, hogy Fülöp hazudik, amikor azt állítja, hogy az NMC mindennek ellenére nem veszélyes anyag.

A hazugozás pedig visszatérő eleme volt a közmeghallgatásnak: később Fülöp Ferenc hazugozta Ács korábbi polgármesterét, Lakatos Bélát, amikor ő azt állította, hogy június elsejével került a vállalkozóhoz az a földterület, ahol majd a gyár fog felépülni.

Jelenleg pedig nincs kétség afelől, hogy a gyár meg fog épülni, és a katódport el fogják kezdeni Debrecen felé szállítani. Azt a helyiek is felfogták és a beruházó sem cáfolta, hogy jószerivel teljesen mindegy, hogy a helyiek akarják-e a gyárat, valós eszköz nincs a kezükben arra, hogy megakadályozzák annak érkezését. A projektről kormányszinten született döntés, Szentirmai István polgármester pedig a meghallgatáson állította, őt is csupán a júniusi bejelentés előtt néhány nappal informálták arról, hogy készül a gyár.

Vendégmunkások?

Szintén komoly felzúdulást okozott, hogy a Bamo nem csak gyárat tervez építeni Ácson. A katódgyárban kilencszáz ember fogja megkezdeni a munkát a tervek szerint 2026-ban. A munkásokat a beruházó szerint első körben Ácson fogják toborozni, de a gyár első éveiben kénytelenek támaszkodni a technológiát és a gyártást is jól ismerő kínai munkásokra. Őket, valamint azokat a munkásokat, akik nem ácsiak, valahol pedig el kell szállásolni.

Így Ácson épülni fog egy 300 ember befogadására képes lakópark is.

Az ácsi munkaerővel azonban lehet probléma: országszerte is nagyon magas a foglalkoztatottsági arány, Ácson viszont a helyiek szerint elenyésző azok száma, akik nem dolgoznak. Vagyis elenyésző lesz azon ácsiak száma is, akik az akkugyárban fogják megkezdeni a munkát.

A 2015 óta idegenellenesre hergelt vidéki település nem fogadta jól a vendégmunkások valószínű megjelenését annak ellenére sem, hogy mind Fülöp Ferenc, mind Siklós Erik igyekezett megnyugtatni őket, hogy hosszú távon nem kínaiakkal vagy fülöp-szigetekiekkel lesz tele sem a gyár, sem a lakópark, sem Ács.

A vendégmunkások ellen a legagresszívebben a meghallgatáson felbukkanó Momentum-elnök, Gelencsér Ferenc hergelt. Gelencsér szinte felmondta a Fidesz-propagandát. Azt mondta, hogy az érkező háromszáz vendégmunkás Ács lakosságának közel öt százalékát tenné ki, így

„önök valójában egyfajta lakosságcserét akarnak végrehajtani”.

Hasonlóan durván torzított felszólalásában az LMP-s Schmuck Erzsébet is. A párt parlamenti képviselője szerint a kormány célja az akkumulátorgyárakkal az, hogy „akkumulátorgyarmattá” tegyék Magyarországot, Schmuck pedig állította: ehhez ágyaz meg az a kormányrendelet is, aminek értelmében a kormányhivatalok büntetés helyett szerződést köthetnek az akkumulátorgyárakkal. A rendelet valóban ellentmondásos, azonban az Energiaügyi Minisztérium nem sokkal a kiadása után közölte, hogy pont az akkumulátorgyárakra nem fog vonatkozni. Gulyás Gergely nem sokkal később egy kormányinfón közölte: a rendelet csak a dunaújvárosi vasműre, a Dunaferre érvényes, a többi gyárat ugyanúgy büntetni fogják, mint eddig.

Hiányosságok

A legégetőbb kérdésekre azonban sem a Bamo, sem a kommunikációs cég nem tudott érdemben válaszolni. Nem derült ki, hogy hogy tervezik megoldani az akkugyár vízszükségletét, csak annyi, hogy erről már tárgyalnak az Északdunántúli Vízmű Zrt.-vel. Arról sem derült ki sok, hogy mit fognak kezdeni a gyár szennyvizével. A katódgyártás ugyan nem kiemelkedően vízigényes folyamat, viszont szennyező anyag a gyári munkások ruhájára kerül. Fülöp Ferenc szerint ezeket úgy tudják letisztítani, majd a vizet tisztítani, hogy abból semmi nem fog kijutni a gyár területén kívülre. Sőt: állították, hogy a lakóparknak több lesz a szennyvize, mint a gyárnak. Ez viszont újabb kérdést vetett fel a résztvevőktől.

„Ez azért érdekes, merthogy évek óta könyörgünk, vagyis hát nem tudom, remélem, hogy könyörögnek a képviselők, illetve a polgármester úr, hogy bővítsék már azt a rohadt szennyvizet. Most idejön egy cég és akkor ennek hatására most itt elkezdődik a szennyvízbővítés?”

A kérdésre érdemi válasz nem érkezett. Az sem derült ki, hogy honnan fedeznék a gyár áramszükségletét, bár annyit már tudni lehet, hogy évente egy terawattórát fog megenni a gyár napi 24 órás termelés mellett. Hallani ugyan lehetett kedden is arról, hogy napelemparkot is terveznek építeni, de hogy ez valójában mennyit fedezne a gyár igényeiből, arról nincs konkrét információ. Fülöp Ferenc azt mondta, hogy a gyár tervezett területe mellett van egy transzformátorállomás, a szolgáltató pedig ígérte, hogy a hálózat bírni fogja, ezt azonban a helyiek nem hitték el.

Szintén nem tudni, hogy kihez fog kerülni az az iparűzési adó, amit a gyárnak kell majd fizetnie. A helyiek félnek a gödi példától, ahol az állam a gyárnak adott kiemelt státusszal egyszerűen a megyei közgyűléshez irányította az adót, így a város annak ellenére esik el tőle, hogy pár száz méterrel mellettük van a Samsung-SDI.

A hvg360-on cikksorozatban mutattuk be, hogy milyen balesetek történtek a már működő magyarországi akkumulátorgyárakban. Ezeket itt tudja elolvasni:

Anett a soron még dolgozott, Niki a mosdóban már hányt - jegyzőkönyvek tanúskodnak a súlyos akkugyári balesetekről

Mérgezések sora, áramütés, ismeretlen gázok, kigyulladt gyártósor - ez csak néhány példa azon balesetek közül, amik az utóbbi években történtek a magyarországi akkumulátorgyárakban. Kikértük a kormányhivataloktól az akkugyárakat érintő határozatokat, ezek alapján tártuk fel, mik történtek az elmúlt három évben a Távol-Keletről idetelepült gyárakban.

Robbant a tartály és két munkást vitt magával - jegyzőkönyvek az akkuipari balesetekről, II. rész

A SungEel Hitech Hungary Kft.-nek két akkumulátorfeldolgozója is van Magyarországon, egy Bátonyterenyén, egy pedig Szigetszentmiklóson. Utóbbi jelenleg nem működik, a katasztrófavédelmi engedélyét egy súlyos, két ember halálát okozó robbanás miatt visszavonták. Egy másik üggyel kapcsolatban újdonság, hogy a Nógrád megyei kormányhivatal határozata egy helyen egy tavalyi bátonyterenyei eseményt is halálos balesetként említ.

Behajolt a gyártósorba, beszorult, egy héttel később a Honvédkórházban halt meg - jegyzőkönyvek az akkugyári balesetekről, III. rész

A gödi Samsung SDI az első akkumulátorgyár volt Magyarországon, amelyben egy súlyos baleset történt, de nem kizárólag a gyár hibájából. A gyárról azonban a kormányhivatal sokszor megállapította, hogy a munkások odabent súlyos veszélynek vannak kitéve. A Samsung viszont nemzetgazdaságilag kiemelt státusza miatt sérthetetlennek tűnik: hiába építkeznek, vagy kezdenek el használni épületeket engedély nélkül, megússzák pénzbüntetéssel.