szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A katonai szövetség főtitkára szerint a nyári washingtoni csúcson már ott lehet Svédország is.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár biztos abban, hogy Svédország a következő NATO-csúcsig, amit júliusban tartanak Washingtonban, csatlakozik a katonai szövetséghez. Erről maga a főtitkár beszélt a DPA német hírügynökségnek adott nyilatkozatában, amit a Politico idézett.

Svédország és Finnország Ukrajna orosz lerohanása után jelezte, hogy évtizedes függetlenségüket hátrahagyva csatlakoznának a NATO-hoz. A két ország csatlakozását Magyarország és Törökország blokkolta sokáig. Finnország csatlakozását végül 2023 tavaszán megszavazta a magyar parlament is, Svédországét viszont egyelőre nem vették napirendre.

Azonban míg Törökország indokai a svéd NATO-csatlakozás hátráltatására érthetők, Magyarországé nehezen.

Recep Tayyip Erdogan török elnök elvárta Svédországtól, hogy lépjen fel keményebben az országba menekülő kurd Munkáspárt tagjai ellen, radikális tagjait pedig adják ki Törökországnak. Erdogan ősszel már arról beszélt, hogy ha az Egyesült Államok F-16-os repülőgépeket szállít nekik, akkor hajlandók megszavazni a svédek csatlakozását. A folyamat Törökországban jelenleg ott tart, hogy a parlament szakbizottsága már jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozást, a parlament azonban még nem szavazta meg azt.

Magyarország viszont a kezdetektől fogva mondvacsinált okokra hivatkozva és konkrét indokok nélkül blokkolja a svédek NATO-tagságát. Ősszel már egy évekkel ezelőtti svéd oktatófilmet szedett elő a kormány, amelyben Szijjártó Péter szerint súlyos vádak hangzottak el Magyarországgal kapcsolatban. Mindezt úgy, hogy nyáron Oroszországban egy olyan tankönyvet adtak ki, melyben fasisztázták az ’56-os magyar forradalmárokat, a külügy pedig az ellen nem kelt ki.

Erdogan és Orbán decemberben Budapesten találkoztak, ekkor a török elnök azt mondta, pozitív fejleményeket várnak az F-16-os gépekkel kapcsolatban. Orbán év végi kormányinfóján tagadta, hogy török-magyar együttműködés lenne a svéd NATO-tagság megszavazásával kapcsolatban. A magyar parlamentnek annyit kellene tennie a svédek csatlakozásához, hogy napirendre veszik és elfogadják az erről szóló javaslatot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!