Szombat délután lemondott előbb Novák Katalin köztársasági elnök, majd Varga Judit, volt igazságügyi miniszter is bejelentette, visszavonul a közélettől.

 

Lemondott Novák Katalin

Bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem áll ki mellette.

Hogy jutottunk idáig? Végigvesszük apránként.

Orbán Viktor csütörtökön azzal, hogy alkotmánymódosítást jelentett be, nyilvánvalóvá tette, megbocsáthatatlant hibázott Novák Katalin, a köztársasági elnök azonban még elutazott egy előre egyeztetett diplomáciai látogatásra Katarba. És bár a korábbi hírek szerint a hivatalos programja vasárnap folytatódott volna, gépe azonban szombaton reggel elindult visszafelé, kora délután pedig meg is érkezett Budapestre – ezúttal azonban nem a 2-es terminálon szállt le, mint általában, hanem az elzártabb, a sajtó számára megközelíthetetlen és jellemzően teherszállító gépek által használt 1-esen.

Egy mozgalmas hét története

Egy, a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelem végzéséből értesült a közvélemény február 2-án, pénteken arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgató-helyettesének, K. Endrének, akit korábban jogerősen 3 év 4 hónap letöltendő büntetésre ítélt a bíróság. K. Endre másodrendű vádlottja, majd elítéltje volt annak az ügynek, amelyben a hatóságok szerint ő és felettese, a bicskei gyermekotthon igazgatója akadályozni próbálta az igazgató elleni eljárást, arra próbálta rávenni a gyerekeket, hogy hamis, a vezetőt felmentő vallomást írjanak alá.

Az ügy robbanása utáni megkeresésekre a Sándor-palota ugyanazt a szűkszavú választ küldte el mindenkinek, miszerint “Novák Katalin elnöksége alatt pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem. A pedofíliával szemben nincs mentség. Akit pedofília miatt ítéltek el, eddig sem kapott és ezután sem kap elnöki kegyelmet”. Az arra vonatkozó kérdésekre, hogy mivel indokolta az államfő a döntést, annyit írtak, konkrét kegyelmi ügyekben a harminchárom éves hagyományoknak és a jogszabályoknak megfelelően nem tudnak részletes tájékoztatást adni. Ezt később nemcsak jogászok cáfolták, hanem az a tény is, hogy a Hunnia-ügyben valahogy mégis tudott indoklást adni.

Napokkal később Novák Katalint egy diplomáciai eseményen kérdezte az ügyről az ATV stábja, az elnök pedig gyakorlatilag elismételte a hivatala által korábban kiküldött választ. Emellett az egyik leggusztustalanabb és legsúlyosabb bűncselekménynek nevezte a pedofíliát, az ezek elleni szigorúbb fellépésnek pedig az egyik leghangosabb élharcosának tartja magát. Az ügyben kitört botrányt politikai kampánynak minősítette, ami szerinte rengeteg valótlan állítást tartalmaz és azt állította, minden kegyelmi döntés a természeténél fogva megosztó.

Mindeközben az MTI és a kormányközeli sajtó napokig vagy mélyen hallgatott az ügyről, vagy mentegette Novákot, napokat kellett várni arra is, hogy a kormány vagy a Fidesz részéről reakció érkezzen az ügyre. Ezt a csendet végül Kocsis Máté frakcióvezető törte meg, aki baloldalazásba és genderezésbe kezdett, de annyit azért elejtett, a kegyelmezési jog attól függetlenül is kizárólag az államfőt illeti meg, hogy “külön-külön egyetértünk-e vele, vagy sem”.

Ezzel egy napon lapunk megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját, aki elmondta, a kormány tiszteletben tartja Novák döntését, de nem zárkózott el attól, hogy legyen párbeszéd az államfői kegyelmek indoklásainak nyilvánosságra hozataláról. Eközben elindult a telefonos közvélemény-kutatás, amelyben azt monitorozták, le kellene-e mondania Nováknak, a hétvégére pedig már Szalay-Bobrovniczky Kristóf népszerűségét mérték.

Az ügyben napokkal később végül Orbán Viktor is megszólalt. "Benyújtottam egy Alkotmánymódosítást, ami lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett szándékos bűncselkemény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson" - jelentette be csütörtökön a miniszterelnök Facebook-oldalán. Indoklása szerint pedofil elkövetők számára nincs kegyelem, ez személyes meggyőződése is. "Kialakult egy vita, de itt nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel" – tette hozzá. Órákkal később meg is jelent a javaslat, amire Novák azt mondta, jó szívvel fogja azt aláírni.

Orbán Viktor gránitba faragta, hogy Novák Katalin megbocsáthatatlant hibázott

Hogyan tudja Novák Katalin a nemzet egységét szimbolizálni azok után, hogy az őt felépítő Orbán Viktor megüzente neki, hogy hibázott, és ezt a társadalom is így gondolja? Vélemény.

Akkor tűnt, a miniszterelnök lezártnak tekinti az ügyet, nem válaszolt ugyanis a Novák lemondására vonatkozó kérdésünkre. A 444 információi ennek némiképp ellentmondanak: a Sándor-palotából kapott magyarázatok ugyanis nem voltak elegendők Orbánnak.

A kegyelembotrány öt legfőbb dilemmája: ezért nem tudja se lemondatni, se megvédeni Novák Katalint Orbán Viktor

Novák Katalin kegyelmi ügye korábban nem látott fejtörést okoz a kormánynak: a botrány már a fideszes valóságba is szivárog befelé, így egyre valószínűtlenebb, hogy magyarázat nélkül, a megszokott zajkeltéssel lendüljön túl rajta a rendszer. Lemondatni mégis legalább ilyen nehéz feladat.

A miniszterelnök bejelentése után – ami többek szerint a selyemzsinórt jelentette Nováknak – egyre többen foglaltak határozottabban állást Novákkal szemben. Másnap Kocsis Máté beszélt arról, valóban fontos lenne tudni, milyen indokkal adta meg a kegyelmet Novák, majd a köztársasági elnök tanácsadójaként is dolgozó Gundel Takács Gábor azt állította, ő is csak a sajtóból értesült K. Endre kegyelméről, és bár “megvan a véleménye az ügyről”, először nem mondta el nyilvánosan, mi az. Arra hivatkozott, tanácsadóként ezt személyesen mondja majd el a köztársasági elnöknek, végül Facebook-on írta, hibásnak tartja Novák döntését és bejelentette távozását a tanácsadói testületből. Nem volt ezzel egyedül a 16 tagú társaságban, példáját követve Lackfi János, Tomán Szabina, Czeizel Barbara és Szörényi Levente is nyilvánosan elhatárolódott Nováktól.

Szombaton pedig már oda jutottunk, hogy Bayer Zsolt csatlakozott rá a témára, és úgy fogalmazott, hogy

Várjuk a válaszokat".

Tüntetések, levelek és plüssállatok

Novák döntésével kapcsolatban az ügy robbanása óta sorra érkeztek az azt ellenző állásfoglalások és megmozdulások. A gyermekotthon igazgatójának áldozatai azt üzenték az elnöknek, szégyellje magát, egyikük úgy érzi, az eddigi történések így akár a kukába is mehetnének, később pedig elmondta azt is, az alkotmánymódosítás önmagában kevés, az áldozatok segítésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Hasonlóan vélekedett az ügyvédjük is, aki szerint, ha ez megtörténhetett, akkor a kiszolgáltatott sértettek évtizedes küzdelmének, valamint a sértetti képviseletnek semmi értelme. Civilek és művészek is számonkérték Novákot amiatt, hogy épp a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekeket nem védi meg, a Labrisz Egyesület ezt egyenesen fasiszta politizálásnak nevezte.

Aktivizálta magát az ellenzék is, a Momentum elkordonozta a Sándor-palotát, a pártelnök Donáth Anna pedig a romlottságnak eddig nem ismert nagyságrendjének minősítette Novák kegyelmét. A Demokratikus Koalíció “pedofilsimogató” feliratú táblákkal tüntetett a kormányülés helyszínén, levelet írt Ferenc pápának és pedofilellenes törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé, az MSZP és a Jobbik pedig beragasztott szájú plüssállatokkal demonstrált. Mindezek mellett az MSZP és a DK is úgynevezett megfosztási eljárást indít Novák Katalin ellen, ami a köztársasági elnök lemondatásának egyetlen módja, azt pedig, hogy milyen esélye lett volna annak, hogy sikerrel járnak, ebben a cikkünkben magyaráztuk el:

Soha nem látott eljárással mondatnák le Novák Katalint - megnéztük, mi az, és kiken múlik a sikere

Össztűz alá vette az ellenzék Novák Katalint a pedofilügyben hozott kegyelmi döntése után. Van, aki hivatalos eljárásban mondatná le, mások törvénymódosítást követelnek. Megnéztük, mit kell tudni ezekről, és mit jelenthetnek a gyakorlatban.

Az aHang szervezet több mint húszezer aláírást gyűjtött össze néhány nap alatt azzal a petícióval, amelyben Novák távozását követelik, pénteken pedig több civil szervezet és párt szervezésében tüntettek Budapesten a Belügyminisztérium és a Sándor-palota előtt – a megmozdulásról pedig még a közmédia és a Fideszhez közeli médiumok is beszámoltak. A demonstrálókat a hvg.hu stábja többek között arról kérdezte, le fog-e mondani szerintük a köztársasági elnök, videós beszámolónkat itt nézheti meg:

„Azt gondoljuk, (Pintér) Sanyi bácsinak és a nyomozóknak is van még dolga a Novák-botránnyal kapcsolatban" - videón a pénteki tüntetés

Pénteken tartották az első tüntetést Novák Katalin kegyelmi döntése miatt. Videós összefoglalónk az eseményekről.

Egyre több híresség is megszólalt az ügyben, a műsorvezető-influenszer Lilu arról beszélt, egy normális társadalomban nem lenne szabad, hogy megosztó legyen egy pedofilt támogató ember védelme, hiszen azt mindenki elítélné.

Mi köze az egészhez Varga Juditnak?

A kegyelembotrány negyedik napján a 444 elérte K. Endrét, aki szinte minden kérdésre annyit mondott, sajnos nem akar nyilatkozni, azt pedig, hogy ez mikor változhat, “az idő és a jóisten eldönti majd”. Annyi azonban kiderült, hogy nem ő írta a kegyelmére vonatkozó kérelmet - legalábbis az igazgató-helyettes ezt állítja. A kérelem szerepe kiemelten fontos az ügyben.

Azt ugyanis az igazságügyi miniszter (ekkor Varga Judit) terjeszti fel a köztársasági elnöknek, attól függetlenül, hogy ő helyesnek tartja-e a kegyelmet. Ettől függetlenül tehet kérelmi javaslatot vagy kihagyhatja azt, ezt azonban a köztársasági elnök nem köteles figyelembe venni. Mivel azonban az államfőnek nincs politikai felelőssége, a döntése után azt az igazságügyi miniszternek kell ellenjegyeznie, ezt Varga Judit meg is tette. Vagyis lett volna lehetősége megállítani az ügyet, de nem tette, a részletekről itt írtunk bővebben:

„Ha nincs ellenjegyzés, nincs kegyelem" - megmutatjuk, milyen szerepe volt Varga Juditnak Novák Katalin pedofilügyes döntésében

A mindenkori igazságügyi miniszternek a magyar jogrendben van arra lehetősége, hogy felülbírálja, ha a köztársasági elnök valakinek kegyelmet ad. Elmagyarázzuk, hogyan működnek a kegyelmek, a döntés idején az igazságügyi miniszternek, Varga Juditnak pedig hol lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozza azt, hogy Novák Katalin a pápa látogatására hivatkozva kegyelmet adjon egy pedofilügyben elítélt férfinak.

Bár sem Varga, sem az Igazságügyi Minisztérium nem szólalt meg az ügyben, korábbi férje már állást foglalt egy Novák mellett kiálló bejegyzés kommentszekciójában. “A mostani eset végtelenül egyszerű, született egy rossz döntés, valószínűleg többen is hibáztak. Ilyenkor nem titkolózni kell és terelni, hanem magyarázatot adni, elnézést kérni és ha lehet, valahogy jóvá tenni” - írta Magyar Péter.

A legnagyobb kérdés a korábbi igazságügyi miniszterrel kapcsolatban az, hogy hogyan terjesztette fel K. Endre kegyelmi kérvényét Novák elé. A lapunkhoz is eljutott állításokról, miszerint Varga nem javasolta kegyelemre a férfit, végül a Mi Hazánkhoz közeli Magyar Jelen számolt be pénteken, hivatalos megerősítést azonban senki nem kapott. Az tehát bár biztos, hogy Varga megállíthatta volna a folyamatot, továbbra sem egyértelmű, jelezte-e Nováknak akár indirekt módon, nem tartja arra méltónak K. Endrét. Nem kétséges, hogy a korábbi miniszter sokat erodált az igazszágszolgáltatásba vetett bizalmon, nyitott kérdés azonban, a történtek milyen hatással lesznek politikai karrierjére.

Nehéz-Posony Kata: Bajok a kegyelem körül

Nagy bajok vannak az elnöki kegyelem körül, de nem kizárólag azért, mert a pedofíliával összefüggésbe hozható bűncselekményt érintette. Baj van a reakciókkal is, minden oldalon. A HVG jogásza, Nehéz-Posony Kata foglalta össze ezeket a bajokat.

A bukáshoz vezető pedofilügy

A botrány, amely végül a második, Fidesz által jelölt államfő bukásához vezetett, 15 évre nyúlik vissza és ezek voltak a fontosabb állomásai:

• 2007 és 2011 között rendszeresen szexuális abúzusnak teszi ki a 18 évesnél fiatalabb lakókat V. János, a bicskei gyermekotthon 1990 óta alkalmazott igazgatója.

• 2016. szeptember 8-án egy feljelentést követően szexuális erőszak és további bűncselekmények miatt indul eljárás az igazgató ellen a kerületi rendőrkapitányságon.

• 2016. szeptember 22-én a gyermekotthon egy másik lakója jelzi gyámjának, hogy szexuálisan bántalmazta a férfi, a gyám másnap ugyancsak feljelentést tesz.

• 2016. szeptember 26-án a második feljelentés alapján a megyei rendőrfőkapitányság is nyomozásba kezd.

• 2016. október 6-án az RTL Házon kívül című műsora nyilvánosságra hozza az ügyet.

• 2019. augusztusában jogerősen nyolc év fegyházra ítélik a gyermekotthon igazgatóját szexuális erőszak, annak kísérlete és szexuális visszaélés miatt.

• 2019. november 25-én a Székesfehérvári Járásbíróság bűnösnek mondja ki K. Endre igazgató-helyettest bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban és vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében. Büntetése az ítélet értelmében 3 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés, valamint öt év eltiltás a foglalkozásától és 4 év eltiltás a közügyektől.

• 2021. július 6-án a másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék K. Endre "az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét" kísérletnek minősítette, egyebekben helyben hagyja az első fokon született ítéletet.

• K. Endre ügyvédje felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriának.

• 2023. április 27-én Novák Katalin kegyelemben részesíti a bicskei gyermekotthon igazgató-helyettesét.

• 2023. szeptember 25-én a Kúria kiadja végzését a felülvizsgálat eredményéről.

• 2024. február 2-án nyilvánosságra kerül, hogy Novák kegyelmet adott K. Endrének.

Mit követett el pontosan K. Endre?

Ahogyan feljebb is írtuk, a Kúria által tavaly kiadott dokumentum szerint K. Endre nem a szexuális bűncselekmények elkövetésében segédkezett, hanem azok eltussolásában, kényszerítéssel, vagy annak kísérletével. Az erről szóló ítéletek ügyében vizsgálódott tehát a Kúria is. Fontos kiemelni, hogy ez az eljárás nem a zaklatások tényének, elkövetésének ügyében zajlott, hanem azok elhallgatásában vizsgálta a két férfi felelősségét.

Az ügyben az első fokon eljáró bíróság a hatósági eljárásban kényszerítés és vesztegetés miatt mondta ki bűnösnek K. Endrét, ez a másodfokú ítélet értelmében úgy módosult, hogy az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét kísérletnek minősítette a törvényszék.

Az eljárás 2016 szeptemberében kezdődött, amikor két feljelentés érkezett szexuális bűncselekmény miatt V. János intézményvezető ellen. Ekkor az ügy 2. számú tanúja, egy otthonban élő fiú jelezte gyermekvédelmi gyámjának, hogy az igazgató részéről “szexuális cselekmény érte”, ami után gyámja kiemelte az intézményből és máshol helyeztette el, értesítette az intézmény fenntartóját az esetről, valamint feljelentést tett. Nem ez volt az első feljelentés, de időpontja egybeesett azzal a nappal, amikor az igazgatót felmentették a munkavégzés alól, így az igazgató tudott arról, hogy eljárás van folyamatban vele szemben szexuális visszaélés miatt.

Amikor erről az igazgató értesült, a Kúria által irányadónak tartott ítélet szövege szerint “annak érdekében, hogy a hatósági eljárás folyását nehezítse”, jelezte a fiú ugyancsak az otthonban élő unokatestvérének, hogy jó lenne, ha az addigra Bicskéről kiemelt gyerek visszatérne az intézménybe. Ezután az unokatestvér “a városba utazott, majd a 2. számú tanút mintegy megszöktetve visszatért, és az esti órákban mindketten megjelentek a gyermekotthonban”. Ennek az utazásnak a költségeire adott pénzt K. Endre, vagyis hozzájárult ahhoz, hogy az őt ért zaklatásról beszélő gyerek visszatérjen oda, ahol bántalmazták.

Érkezésük után az igazgató az irodájában megkérdezte a fiútól, szeretne-e visszatérni a gyermekotthonba és miután igennel válaszolt, azt mondta, ezért tennie is kell: vissza kell vonnia a terhelő vallomást. Este fél 9 körül az igazgató berendelte az akkor szabadidejét töltő K. Endrét és arra kérte, készíttesse el a fiúval a nyilatkozatot. Elmagyarázta neki, hogy mit kell leírni a papírra, konkrétan, hogy a 2. számú tanú visszavonja a vallomását, és azt állította, a papírt azért kell megírni, hogy a bántalmazott fiú visszakerüljön a gyermekotthonba és jobb helyzetben legyen.

A Kúria határozatában az áll, K. Endre szerepe az volt, hogy a vallomás visszavonásáról szóló irat “kényszerített voltát” leplezzék azáltal, hogy azt nem az igazgató jelenlétében íratták meg. Az ítélet szerint azonban az igazgatóhelyettes tudott a fiú kiemeléséről és arról, hogy az unokatestvére vissza akarja hozni, valamint a büntetőeljárás tényéről és az igazgatóra nézve terhelő nyilatkozat tartalmáról is, ezek tudatában hívta be irodájába a két gyereket és íratta meg a dokumentumot, “így nyújtva segítséget az I. rendű terheltnek a cselekménye elkövetéséhez”.

A “Feljegyzés” című iratot végül az igazgató lakásán tartott házkutatáskor találták meg (akárcsak a fiú visszahelyezéséről szóló kérelmet), ezeket K. Endre adta át az intézmény vezetőjének. Az igazgatóhelyettes felügyelete mellett született dokumentumban ez állt a fiú nevében:

“2 héttel ezelőtt a volt csoporttársam a 6. számú tanú és barátja az 5. számú tanú (az unokatestvér - a szerk.) megkerestek és mondták, hogy beszélni szeretnének velem. Beszéltem velük és ebben a beszélgetésben arról volt szó, hogy az [igazgató] ellen eljárást, feljelentést szeretnének tenni azzal az indokkal, hogy gyermekotthonunk igazgatója pedofil. Engem kértek, hogy tanúzzak ellene. Én meg akartam nekik felelni és mindig is nagy befolyással voltak rám, ezért én kitaláltam, hogy közösen kivertük a nemi szervem és hogy ilyet más gyermekkel is csinált már. Igazság az, hogy nem húzta le a nadrágom és nem fogta meg és nem verte ki. Mostanában sokat gáztöltőztem és ez se volt rám túl jó hatással sokszor nem gondolkoztam tőle tisztán”.

Ezt a vallomást íratta tehát alá K. Endre, akit jogerősen ítélt el a bíróság és akit a köztársasági elnök kegyelemben részesített. Arról, hogy ez pontosan mivel jár, ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben:

Novák Katalin kegyelme után valóban tiszta lappal kezdheti újra életét a pedofilügyben elítélt K. Endre?

Mit jelent, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelme a bicskei pedofilügyben elítélt K. Endrét mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányoktól és attól is, hogy eltiltsák foglalkozásától? Milyen erkölcsi bizonyítványt kaphat? Miért nem indokolja ezt a kegyelmi döntését az államfő, ha Budaházy esetében megtette? Vissza lehet-e vonni egy kegyelmi döntést?

A Kúria szigorúbb volt az elnöknél

Az ügy azonban itt nem ért véget, Novák kegyelme 2023. április 27-én kelt, a kúria pedig öt hónappal később, szeptemberben ülésezett az ügyben. Végzésük szerint az első- és másodfokon eljáró bíróságok ítéletét K. Endre tekintetében hatályában fenntartja, a végzés ellen pedig fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Fontos megjegyezni, hogy az elnöki kegyelemről csak annyiban esik szó a dokumentumban, hogy annak tényét rögzítik, erről semmi más részletet nem árulnak el.

Kiderül azonban, miért fordult a Kúriához K. Endre ügyvédje. Egyrészt azt állította, sérült az igazgatóhelyettes védelemhez való joga akkor, amikor az első fokon eljáró bíróság az intézmény két vezetőjének távollétében hallgatott meg egy tanút. Másrészt azt, hogy az ítéletek “nem vették figyelembe a bűnösség megállapításakor, hogy a tényállás szerint sem volt tudatában” K. Endre annak, hogy ő a segítségnyújtásával egy bűncselekmény elleplezését szolgálja.

A Kúria szerint indokolt volt, hogy a tanú meghallgatásán nem lehetett jelen sem az igazgató, sem K. Endre, ehhez a tanúnak joga volt, és “nem lehet eljárási szabálysértés az, amit a törvény kifejezetten megenged” - vagyis visszautasították az igazgató-helyettes ügyvédjének kérelmének ezt a részét.

Végzésében a Kúria kimondta azt is, hogy az irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy K. Endre a kényszerítésben tettesi magatartást nem valósított meg, “ugyanakkor tény az is, hogy a magatartásával nemhogy ellenkezését nem fejezte ki, hanem valamennyi lényeges körülmény ismeretében, kezdettől közreműködött abban, hogy a fenyegetés hatása alatt álló kiskorú sértett – értelemszerűen érdekeivel ellentétes – vallomást visszavonó nyilatkozata elkészüljön”. Vagyis annak sem adtak helyet, hogy K. Endre ne tudott volna arról, egy bűncselekmény eltussolásában segédkezik.

Fülke: Van-e kegyelem Novák Katalinnak? Az államfő bukása és a pedofilbotrány 45 percben

12 évvel Schmitt Pál lemondása után ismét egy, a sajtóban megjelent botrány vethet véget egy államfő karrierjének - kérdés, Novák Katalin selyemzsinórt kapott-e Orbán Viktortól, vagy a leuralt nyilvánosságban csak ennyi zajkeltés kellett, hogy megmeneküljön. Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit tudni kell az elmúlt hét kegyelmi botrányáról, annak eredetétől kezdve egészen a potenciális következményeiig.

Kimondták azt is, nyilvánvaló, hogy a társadalomra való veszélyesség fokozott, ha a gyermekek védelme érdekében működő intézmény (vagyis a gyermekotthon) első és második számú vezetői az elkövetők. Éppen az ellenkezőjét teszik, mint ami a törvényi és erkölcsi kötelezettségük, és követik el a gondozásukra bízott gyermekek sérelmére az adott bűncselekményeket, olyan (több évtizedes) hatalommal, tekintéllyel, befolyással bírva és azzal visszaélve a kiszolgáltatott gyermekekkel szemben, ami nem csupán a büntetőjog által, hanem erkölcsileg is mélyen elítélendő cselekmény” - állította a Kúria hónapokkal azután, hogy a (volt) köztársasági elnök Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének. A férfi családi hátterét és kapcsolatait ebben a cikkünkben mutattuk be:

Remek kapcsolatokkal rendelkezett K. Endre és erdélyi családja

K. Endre édesanyja a székelyföldi Zabolához kötődik, több filmben szerepelt a szintén ott élő Mikes Katalin grófnővel. Utóbbi menye Ugron Zsolna írónő, volt műsorvezető, akinek könyvét anno Lévai Anikó méltatta. K. pedig baráti kapcsolatban volt a legendás Buzánszky Jenővel.