Hétfőn reggel kilenckor kezdődött az idei érettségi a magyarvizsgákkal, idén először a feladatsorba bekerült egy sokak által kritizált irodalmi műveltségi teszt is. Az újítás sok kritikát kapott korábban, ugyanis az gyakorlatilag csak lexikális tudást mér, sokak szerint pedig több évtizedes visszalépést jelent az irodalomoktatásban.

A diákok a vizsga első részére 90 percet kaptak, ezalatt kellett kitölteniük a 40 pontot érő szövegértési feladatokat, valamint a 20 pontos tesztet. Elsőként A Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről és kódexekről szóló szövegét értelmezték az érettségizők, többek között azt kellett megválaszolni, mik a papirusz, illetve a pergamen előnyei és hátrányai, hogyan változtatta meg a tanulást a kódexek megjelenése, de a könyvtárak elrendezéséről és a nyomtatás jelentőségéről is voltak kérdések.

Pár oldallal később következett a műveltségi teszt, ahol Szophoklész Antigonéja mentén az ókori görög istenekre kérdeztek rá, műfaji definícióra és szerzőre is rá kellett ismerni, és azt is meg kellett tudni mondani, ki a szerzője, mi a címe és a műfaja annak a műnek, amelyben többek között Szeredás Emerenc szerepelt. Emellett Ady költészetének és a különböző stílusirányzatok, korstílusok ismeretére is szükségük volt a diákoknak, és Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című versének hiányzó szavait is be kellett írniuk. A teljes feladatsor a nem hivatalos megoldásokkal itt tekinthető meg:

A vizsga második részére 150 perc állt rendelkezésre, és összesen 40 pontot lehetett szerezni, a diákok két feladat közül választhattak: vagy Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját elemezték, vagy Babits Mihály költészetéről írtak egy általános témakifejtő esszét 500-800 szavas terjedelemben. Azt, hogy mik voltak azok a szempontok, amelyek bemutatása várhatóan pontot ér majd, az Eduline szedte össze:

Egy, a portálnak nyilatkozó szaktanár szerint a feladatlap összességében nagyon nem volt diákbarát. Bár a feladatsor elején található szöveg nem volt túl nehéz, az ahhoz kapcsolódó kérdések között akadtak olyanok, amelyek ijesztők lehettek, a műveltségi tesztben pedig „lehetett volna az irodalmi kánonban hangsúlyosabb szerzőket is választani”, előkerültek ugyanis olyanok, akikre nem feltétlenül marad elég idő a tanórákon.

A pedagógus szerint valószínűleg népszerűbb volt Karinthy novellájának elemzése Babits bemutatásával szemben, utóbbihoz ugyanis a diákok nem kaptak semmilyen forrást, így az leginkább egy szóbeli tételre hasonlított. Hozzátette: „diák legyen a talpán, aki fejből tud Babits-verseket idézni”, Karinthy esetében pedig a legnagyobb kihívást valószínűleg az jelentette, hogy nem a szerzőtől általában megszokott humoros szöveg került be az érettségibe, meglepetést okozhatott a komoly, klasszikusabb, háborús témájú novella. A részletesebb szaktanári véleményről itt olvashatnak bővebben: